KUTAT�SI TEV�KENYS�G

1999-2001 k�z�tt Biatorb�gy telep�l�s �s k�rny�k�nek term�szeti �s k�rnyezeti �rt�keit vizsg�ltam. 2001 tavasz�n fejezt�k be /Bolford Gabriella geol�gus technikussal/ az 1997-t�l megkezdett alapkutat�sok ki�rt�kel�s�t, mely mag�ba foglalja a biatorb�gyi Cs�zgey-�rok �s k�rny�k�nek geol�giai, paleo�kol�giai, szedimentol�giai, fauna �s florisztikai, term�szetv�delmi, �kol�giai, ter�lethasznos�t�si, vizsg�latait.
       Az alapkutat�si project keretein bel�l az �l� term�szeti �rt�kek le�r�sa, vizsg�lata �s a ter�let term�szetv�delmi �rt�kel�se volt a feladatom. A kutat�s befejez�se ut�n a vizsg�lataink alapj�n a ter�let term�szetv�delmi ter�lett� nyilv�n�t�s�t �s egy geol�giai, �kol�giai �s term�szetv�delmi tan�sv�ny l�trehoz�s�nak javaslat�t dolgoztuk ki.
       A tan�sv�ny kialak�t�s�nak �tlet�t a helyi �nkorm�nyzat j�v�hagyta, a tan�sv�ny ki�p�t�se jelenleg m�r folyamatban van.

 Jelenleg a k�rnyezeti nevel�s �s k�rnyezeti attit�d form�l�s�nak lehet�s�geivel foglalkozom. A k�rnyezeti ismeretrendszer kialak�t�sa �s a k�rnyezetr�l alkotott fogalomrendszer vizsg�lata a kutat�si ter�letem. A hat�kony k�rnyezeti nevel�s lehet�s�geinek kutat�s�b�l �rom PhD dolgozatomat az ELTE BTK Nevel�studom�nyi Doktori Iskol�j�ban. 

 A k�rnyezeti ismeretrendszer vizsg�lata - Kutat� Tan�rok II. Tudom�nyos Konferenci�ja, 2007 Gy�r

1. Nahalka Istv�n (1997): Tan�that� e a k�rnyezetv�delem? �j Pedag�giai Szemle, 1997/04.
2. Kiss G�bor (2006): A hat�kony k�rnyezeti nevel�s lehet�s�gei – Kompetencia-fejleszt�s �s k�rnyezeti nevel�s, XII. Nemzetk�zi K�rnyezetv�delmi �s Telep�l�sfejleszt�si Di�kkonferencia Abstract k�tet, Mez�t�r, p.41.
3. Korom Erzs�bet (2005): Fogalmi fejl�d�s �s fogalmi v�lt�s, M�szaki K�nyvkiad�, Bp 14—190

A hat�kony k�rnyezeti nevel�s lehet�s�gei – kompetencia-fejleszt�s �s k�rnyezeti nevel�s

Kiss G�bor

Ph.D hallgat�, ELTE Nevel�studom�nyi Doktori Iskola, Budapest
 

Bevezet�s
A pedag�giai fejleszt�sek �s az �j innov�ci�s t�rekv�sek napjainkban egyre kev�sb� az elsaj�t�tand� m�velts�g tartalmi r�szei fel� ir�nyulnak, ak�rcsak az oktat�s eredm�nyess�g�t is egyre kev�sb� azon m�rik le, vajon egy meghat�rozott m�velts�ganyagot a fiatalok mennyire saj�t�tottak el. M�velts�g helyett egyre t�bb figyelmet ford�tunk a kompetenci�kra, azaz nem annyira az elsaj�t�tott tud�s, mint ink�bb az akt�v cselekv�k�pess�get vizsg�ljuk. Az egy�ni cselekv�k�pess�g term�szetesen nagyr�szt az egy�n rendelkez�s�re �ll�, probl�mahelyzetekben mozg�s�that� tud�sra �p�l, azonban nem korl�tozhat� puszt�n erre: a kompetencia mag�ba foglalja a tud�st, de ann�l b�vebb �rtelmez�s�.

K�szs�g �s kompetencia

A k�szs�gek �r�kl�tt �s tanult rutinokb�l, valamint egyszer�bb k�szs�gekb�l, ismeretekb�l szervez�d� pszichikus rendszerek, amelyek a k�pess�gek, a kompetenci�k komponenseik�nt aktiv�l�dnak a szem�lyis�g m�k�d�s�ben. (Nagy J., 2000) Az ember n�h�ny sz�z �r�kl�tt rutinnal sz�letik (pl. a reflexek) �s t�bb t�zezer tanult rutinnal rendelkezik, amelyek �n�ll� komponensek, �s amelyek k�szs�gek �sszetev�i is lehetnek.

A sok ezer k�szs�g k�z�tt azok a kritikus k�szs�gek, amelyeket elsaj�t�tva valamely k�pess�g, kompetencia vagy az eg�sz szem�lyis�g fejl�d�s�ben, m�k�d�s�ben meghat�roz� szerepet j�tszanak. A sok t�zezer rutin �s a sok ezer k�szs�g n�h�ny tucatnyi k�pess�gg�, a k�pess�gek pedig h�rom �ltal�nos kompetenci�v� (kognit�v, szoci�lis �s perszon�lis kompetenci�v�), valamint speci�lis kompetenci�kk� szervez�dnek.

K�rnyezeti nevel�s �s kompetenciafejleszt�s

A kutat�shoz felhaszn�ltam annak az esettanulm�nynak az eredm�ny�t, amely azt vizsg�lta, hogy melyek azok a speci�lis kompetencia ter�letek, amelyek a tudom�nyos munka, a kutat�si tev�kenys�gekhez sz�ks�gesek (Kiss G., 2006). 
Az eredm�nyek nagyr�szt egybeestek azokkal a speci�lis kompetencia ter�letekkel, amelyeket a modern gazdas�g �s t�rsadalom ig�nyel (Hal�sz G. 2001).

E vizsg�lat sor�n arra a k�rd�sre kerest�k a v�laszt, hogy melyek azok a kompetencia ter�letek, amelyek a k�rnyezeti nevel�si programok, feladatok, akci�k, projektek sor�n fejleszthet�k, �s melyek azok, amelyek hat�konyan hozz�j�rulnak a k�rnyezeti nevel�s sikeress�g�hez.

A vizsg�lat sor�n k�rnyezeti nevel�si programokon (erdei iskola, akci� nap, szakk�r, di�kkonferencia) k�zel sz�z di�k �ltal kit�lt�tt k�rd��v, interj� seg�ts�g�vel m�rt�k fel a tanul�k tud�sa �s akt�v cselekv�k�pess�ge k�z�tti �sszef�gg�st (fels� tagozatos �s k�z�piskol�s di�kok k�r�ben).

A kutat�s eredm�nye, hogy a k�vetkez� speci�lis kompetenci�k er�s�t�s�vel �rhet� el hat�kony k�rnyezeti nevel�s:

1.  komplexit�s, nyitott helyzetek kezel�s�nek k�pess�ge

2.  �n�ll� �s t�rsas tanul�sra val� k�pess�g

3.  rugalmass�g �s alkalmazkod� k�pess�g

4.  kritikai k�pess�g , probl�mamegold� k�pess�g, kreativit�s

5.  idegen nyelv� kommunik�ci�         

6.  egy�ttm�k�d�s, kommunik�ci�       

7.  �rott kommunik�ci� alkalmaz�s�ra val� k�pess�g

A kutat�s meg�llap�t�sai alapj�n levonhat� k�vetkeztet�sek a kompetencia-fejleszt�s k�rnyezeti nevel�sben bet�lt�tt szerep�r�l:

• Egyr�szt a kompetencia-fejleszt�s hossz� �vek sor�n val�sul meg a nevel�s-oktat�s keret�ben, a
  speci�lis kompetenci�k fejleszt�se t�lnyom�r�szt az iskol�n k�v�li k�rnyezeti nevel�si programokkal n�velhet�.
• M�sr�szt a speci�lis kompetenci�k a szem�lyis�g form�l�s�ban felismert jelent�s�ge felh�vja a figyelmet, hogy a hagyom�nyos �rtelemben vett tud�sk�zpont� oktat�s egyeduralma lej�rt.
• A speci�lis kompetenci�k fejleszt�se hozz�j�rul az �ltal�nos kompetenci�k fejleszt�s�hez.

A kutat�s hozz�j�rult annak a gondolatsornak a meger�s�t�s�hez, amit Nagy S�ndor kor�bban a tan�t�s- tanul�s tartalm�r�l gondolt: „Nem csup�n ismeretek befogad�s�t, hanem m�veletek, a viselked�s, a magatart�s akt�v elsaj�t�t�s�t teszi lehet�v� a korszer�en �rtelmezett oktat�s.”

Felhaszn�lt irodalom:

1. Nagy J�zsef: �j Pedag�giai szemle, 2000/07,
   A kritikus kognit�v k�szs�gek�s k�pess�gek krit�riumorient�lt fejleszt�se
2. Hal�sz G�bor (2001): A magyar k�zoktat�s az ezredfordul�n, OKKER, Budapest
3. Hal�sz G�bor: A munka �talakul� vil�ga �s az oktat�ssal szembeni ig�nyek in: B�lint J�lia - Bar�th Tibor (szerk.): �tk�zben – Min�s�gfejleszt�s a tanul�sfejleszt�s�rt. V�logat�s az V. �s VI. Szegedi Min�s�gbiztos�t�si Konferencia el�ad�saib�l. Qualitas. Szeged. 2003.
4. Kiss G�bor (2006): Hogyan lehet megalapozni a k�z�piskol�ban az egyetemi sikeress�get? „University students in the 19-21 centuries" - „Egyetemi hallgat�k a 19-21. sz�zadban" konferencia k�tet, P�cs, 2006. m�jus 23.

Summary

By the frame of this study I tried find those fields of competence that can be developed using environmental education programmes, tasks and projects, and those that effectively contribute to the success of environmental education. From the interviews that we have made with our students we know that this work develops skills in complex thinking, academic expression, and gives an experience to the students that helps them to be more successful at university (exam situation, laboratory work, keeping the minutes, essay/thesis writing, making presentations, group work etc.).

 Szakdolgozatok, kutat�sok mentor�l�sa: