Az erdei iskola
fogalma, története
Az erdei iskola programok iskolánk hatékony környezeti nevelési eszköze. Tartalmi, módszertani és nevelési (közösségi és hitéleti) szempontból is olyan innovációja, melynek a tanulók szocializálásán túl, nem csak környezeti nevelési - oktatási céljai vannak, hanem iskolánkban neveléstudományi és környezeti nevelési módszertani kutatások fontos színhelye.
Az ″Erdei Iskola″ elnevezés egyrészt gyűjtőfogalom, másrészt fantázianév. 
Gyűjtőfogalma mindazoknak az iskoláknak, melyek működésük szerves részeként a szorgalmi időben időlegesen a természeti környezetbe helyezik tevékenységük színterét.
Fantázianév, hiszen a helyszínek olyan változatosak, mint a természet: erdőn kívül lehetnek folyó mentén, síkföldön, hegységekben stb. (elnevezések: Zöld-suli, Balaton-suli stb.) (Hortobágyi K., 1993). A számos nemzetközi és hazai elnevezés-változatok közül napjaink gyakorlatában megőriztük a magyar pedagógiatörténetben először meghonosodott erdei iskola elnevezést.
A Nemzeti Alaptantervben ás a Kerettantervben már konkrét környezeti célok szerepelnek. A Kerettantervi rendelet tartalmazza az 1999. évi törvénymódosítás új lehetőségei között, a tanítási órákon kívüli foglalkozások körét. Ilyen új lehetőségek az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében megvalósuló osztály és csoportfoglalkozások, így különösen a tanulmányi kirándulások, környezeti nevelési, kulturális- és sportrendezvények. Amennyiben ez eléri a három tanítási órának megfelelő időt, beszámítható az iskola 185 tanítási napjának teljesítésébe. (Közoktatási Törvény 121.§ (1) ).
Az Erdei Iskola, mint oktatási program, a századelő reform pedagógiai mozgalmai között jelent meg, bár mára eszközeiben, módszereiben már sokat változott. Középpontjában a gyerekek felszabadítására, a hagyományos iskolai keretek feloldására való törekvés áll. A gyakorlati tevékenységeken keresztül ér el tanulási eredményeket.
Az oktatásnak és nevelésnek az önálló tanulói tevékenységekre építi, s a tanulási folyamatot a kreativitás felé mozdítja. Ebből az következik, hogy a gyakorlati tevékenységhez társak kellenek, kooperáció kell. Ehhez kapcsolódik a természet, mint helyszín. Az hogy a tanterem helyett a természetben folyik a tanítás, az eszközök és a módszerek változtatását is igényli (elsősorban a tanulói tevékenység az alapja).
(Forrás: Kiss Gábor: A hatékony környezeti nevelés – oktatás lehetőségei, komplex természetszemlélet fejlesztése az erdei iskolában, VIII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia 2002., Veszprém, Abstract kötet 153. p.)
A kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimn. és Általános Iskola Erdei Iskola Programjai
Iskolánkban a 2000/2001-es tanévben volt először olyan 5 napos erdei iskola, mely a természetvédelem és a környezeti nevelés és oktatás mellett, a közösség fejlesztést és a hitélet más környezetben való gyakorlását célozta meg.Azóta – Kollegáink újító, ötletes fejlesztő munkájának köszönhetően – az erdei iskola programok több új elemmel bővült, hatékonyabb programmal és jól kidolgozott módszertani, nevelési célokkal valósul meg.
A kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium és Általános Iskola helyi tantervének elkészítésekor az iskola fenntartója és vezetősége felismerte azt a lehetőséget, mely egy ilyen modern, reformpedagógiai módszerekkel dolgozó komplex tantárgy előnyei lehetnek. Érdekes e program, hiszen ma Magyarországon kevés olyan közép- és általános iskola van, ahol ehhez hasonlóan integrált tantárgyban működne a környezeti nevelő és oktató munka. A helyi tanterv és az iskola pedagógiai programjának elkészítése során egyaránt jelentős hangsúlyt kapott a környezeti nevelés iskolán belüli és iskolán kívüli formája is. Iskolánkban nem egyedi a KÖRTE© KÖRnyezet- és TErmészetvédelmi tantárgyprogram szemléletét mutató integrált tantárgy. Az iskolai tanulmányokat átfogó 12 évben 1-3. évfolyamokon egy hasonló szemléletű integrált tantárgyat tanítunk. A Világlátó néven több egyházi iskolában is oktatott tantárgy, a rajz és művészettörténet, a technika és a környezetismeret órák tartalmát és követelményét fűzi össze egy közös szemléletmód alapján, a három műveltségterület közös tanító – nevelő lehetőségeit kihasználva. A gyerekek ekkor megismerik a szerteágazó ismeretek összefűzésének szemléletét, a különböző ismeretek egyszerű, de sokrétű kapcsolatát. Különösen az élő és élettelen természeti értékek, és tájalkotó elemek, folyamatok megláttatásánál fontos egyfajta dialektikus, analizáló - szintetizáló gondolkodás kialakítása. A KÖRTE tantárgyprogram is ezt, a komplex természetszemlélet kialakítását tartja elsőrangúnak, kiegészítve a pontos okok megismertetésével a környezet- és természetvédelem terén, s nagy hangsúlyt tesz a társadalmi felelősség, a fenntarthatóság pedagógiájának elemeire.
Kevés olyan tanterv, oktatási program van ma még hazánkban, melyekhez szervesen kapcsolódik a tanmenetbe épített olyan erdei iskola program, mely a természet konkrét megismerését, a gyakorlati tevékenységeken alapuló, élményszerű tanulást, a közösségfejlesztést tekinti céljának.
A tantárgyprogram tanulása során 6. és 8. évfolyamon lehetőség nyílik az erdei iskolák helyszínének hon- és népismereti jellemzőinek megfigyelésére, történelmi események, kulturális értékek feldolgozására, valamint a terület élő és élettelen természeti adottságainak vizsgálatára, terepi kutatására. Így ezek a programok a legfontosabb ökológiai, geológiai összefüggések bemutatására és a természetvédelem fontosságának megértésére is kiválóan alkalmasak.
A kiválasztott minta területen lehetőség nyílik a növény- és állatfajismeret bővítésére, a védett növények tanulmányozására, a különböző természetes élőhelyek – társulások vizsgálatára, a környezetgazdálkodás és az emberi beavatkozás következményeinek megfigyelésére, emellett a földtörténet emlékeinek (kőzetek, ősmaradványok, földtani jelenségek) tanulmányozására, ugyanitt geomorfológiai, geológiai, őslénytani vizsgálatokat is végzünk.
Az erdei iskolai tanulásforma 4. évfolyamon kezdődik. Az alsó tagozaton megtanult ismeretek gyakorlati alkalmazása, játékos természetismeret és társadalomismeret a célja. Ekkor ismerkednek először a kisdiákok a természet konkrét megismerésének módszerével és a projekt-módszer elemeivel (csoportos és páros vizsgálódás, interjú készítés, rajz – alkotás készítés stb.) A megismerés célja a gyerekek saját környezete, ennek komplex, sokoldalú vizsgálata. A program 3 napos.
A 6. évfolyamos erdei iskola Somogy megye hon- és népismereti és természetvédelmi értékeit mutatja be a gyerekeknek. Az 5 napos program során megyénk természetes élőhelyein szereznek a természet élő és élettelen elemeiről személyes ismeretet a gyerekek, közben megismerik az itt élők hagyományait, szokásait, néprajzi értékeit.
8. osztályban az általános iskolai ismeretek, készségek alapján egy projekt módszerrel megvalósuló erdei iskola programon vesznek részt a tanulók, ahol csoportokra bontva önálló megfigyeléseket, vizsgálatokat, s ezekből következtetéseket, véleményt alkotnak egy távolabbi nemzeti park területén. A program 5 napja alatt élő és élettelen természeti értékekkel, kulturális értékekkel, hagyományokkal is megismerkednek. A projekt produktumát az iskolában Természetvédelmi jeles napon mutatják be (kiállítás, előadások).
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
