KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG
1999-2001 között Biatorbágy település és környékének természeti és környezeti értékeit vizsgáltam. 2001 tavaszán fejeztük be /Bolford Gabriella geológus technikussal/ az 1997-től megkezdett alapkutatások kiértékelését, mely magába foglalja a biatorbágyi Csízgey-árok és környékének geológiai, paleoökológiai, szedimentológiai, fauna és florisztikai, természetvédelmi, ökológiai, területhasznosítási, vizsgálatait.
Az alapkutatási project keretein belül az élő természeti értékek leírása, vizsgálata és a terület természetvédelmi értékelése volt a feladatom. A kutatás befejezése után a vizsgálataink alapján a terület természetvédelmi területté nyilvánítását és egy geológiai, ökológiai és természetvédelmi tanösvény létrehozásának javaslatát dolgoztuk ki.
A tanösvény kialakításának ötletét a helyi önkormányzat jóváhagyta, a tanösvény kiépítése jelenleg már folyamatban van.
Jelenleg a környezeti nevelés és környezeti attitűd formálásának lehetőségeivel foglalkozom. A környezeti ismeretrendszer kialakítása és a környezetről alkotott fogalomrendszer vizsgálata a kutatási területem. A hatékony környezeti nevelés lehetőségeinek kutatásából írom PhD dolgozatomat az ELTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskolájában.
A környezeti ismeretrendszer vizsgálata - Kutató Tanárok II. Tudományos Konferenciája, 2007 Győr
Hogyan segíti a környezeti ismeretrendszer, a környezeti nevelést?
Abstract a Magyar Tudomány Ünnepe 2007
Tudománnyal a környezeti nevelésért című Konferencia plenáris előadása, 2007 október 8. Sopron
Hazánkban számos jó példa van arra, hogy a környezetvédelem tanítható, de azt látjuk, hogy a környezeti nevelés mégsem hatékony. A környezeti nevelés legfontosabb célja a környezettudatos magatartás/ fenntartható környezeti gondolkodás kialakítása lehet. Ehhez nélkülözhetetlen egy belső feltételrendszeren alapuló, környezetérzéken helyzetekben eredményesen alkalmazható környezeti ismeretrendszer. Ez az ismeretrendszer alkalmassá teszi hordozóját, hogy aktívan tudjon reagálni a környezeti kérdésekre, képességeire, attitűdjére a környezet adekváltság jellemző.
A konstruktív pedagógia azt feltételezi, hogy az emberi képességek tudásterület-specifikusak, vagyis a tanított tartalomhoz kötődők. Sőt, erősebben összekapcsolja az ismereteket és a képességeket, nem is tekinti őket külön entitásoknak, mindkettőt a személyiség olyan elemeiként kezeli, amelyek a kognitív struktúrákban rögzítettek. Az ismeretek az információ-tartalommal azonosíthatók, a képességek viszont a kognitív struktúra magas szintű fejlettségével, azzal a minőséggel, hogy bizonyos cselekvések végrehajtására teszik alkalmassá „hordozójukat”.
A konstruktív felfogás szerint a kognitív struktúrák fejlesztéséhez speciális ismeretrendszerek mély elsajátítására, a meglevő tudás rendszeréhez való lehorgonyzására van szükség. Kutatásomban olyan kvalitatív mérést végeztem, amely e rendszer fejlődését, leírását célozza. Azt gondolom, hogy a sok tudáselemből álló laza környezeti ismeretrendszer hálózatot alkot. A hálózatban lévő kritikus pontok, kritikus készségek lehetnek felelősek a hatékony környezeti nevelés magvalósulásáért.
A környezeti ismeretrendszer jellemzői:
o megfelelően komplex és sokoldalú;
o a tanuló egyre színvonalasabb tevékenységeket legyen képes végrehajtani a rendszer segítségével;
o megfelelően „laza”;
o több területet átfogó „kritikus ponttal” jellemezhető.
A konstruktivizmus elméletével vizsgált környezeti ismeretrendszer tehát „tudáspárti”, de egyben „képességpárti” is, s e két attitűd egyesül ebben a gondolkodási keretben. Számos globális probléma új gondolkodási módokat és új fejlődési modelleket kíván meg. De a kérdések önmagukban lehet, hogy nem serkentik azt a kreatív rálátást és gondolkodást, amire szükség lenne. A kutatás választ adhat azokra a kérdésekre, hogy mi segíti az ilyen környezeti ismeretrendszer kialakulását.
Felhasznált irodalom:
-
Nahalka István (1997): Tanítható e a környezetvédelem? Új Pedagógiai Szemle, 1997/04.
-
Kiss Gábor (2006): A hatékony környezeti nevelés lehetőségei – Kompetencia-fejlesztés és környezeti nevelés, XII. Nemzetközi Környezetvédelmi és Településfejlesztési Diákkonferencia Abstract kötet, Mezőtúr, p.41.
-
Korom Erzsébet (2005): Fogalmi fejlődés és fogalmi váltás, Műszaki Könyvkiadó, Bp 14—190
A hatékony környezeti nevelés lehetőségei – kompetencia-fejlesztés és környezeti nevelés
Kiss Gábor
Ph.D hallgató, ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest
Bevezetés
A pedagógiai fejlesztések és az új innovációs törekvések napjainkban egyre kevésbé az elsajátítandó műveltség tartalmi részei felé irányulnak, akárcsak az oktatás eredményességét is egyre kevésbé azon mérik le, vajon egy meghatározott műveltséganyagot a fiatalok mennyire sajátítottak el. Műveltség helyett egyre több figyelmet fordítunk a kompetenciákra, azaz nem annyira az elsajátított tudás, mint inkább az aktív cselekvőképességet vizsgáljuk. Az egyéni cselekvőképesség természetesen nagyrészt az egyén rendelkezésére álló, problémahelyzetekben mozgósítható tudásra épül, azonban nem korlátozható pusztán erre: a kompetencia magába foglalja a tudást, de annál bővebb értelmezésű.
Készség és kompetencia
A készségek öröklött és tanult rutinokból, valamint egyszerűbb készségekből, ismeretekből szerveződő pszichikus rendszerek, amelyek a képességek, a kompetenciák komponenseiként aktiválódnak a személyiség működésében. (Nagy J., 2000) Az ember néhány száz öröklött rutinnal születik (pl. a reflexek) és több tízezer tanult rutinnal rendelkezik, amelyek önálló komponensek, és amelyek készségek összetevői is lehetnek.
A sok ezer készség között azok a kritikus készségek, amelyeket elsajátítva valamely képesség, kompetencia vagy az egész személyiség fejlődésében, működésében meghatározó szerepet játszanak. A sok tízezer rutin és a sok ezer készség néhány tucatnyi képességgé, a képességek pedig három általános kompetenciává (kognitív, szociális és perszonális kompetenciává), valamint speciális kompetenciákká szerveződnek.
Környezeti nevelés és kompetenciafejlesztés
A kutatáshoz felhasználtam annak az esettanulmánynak az eredményét, amely azt vizsgálta, hogy melyek azok a speciális kompetencia területek, amelyek a tudományos munka, a kutatási tevékenységekhez szükségesek (Kiss G., 2006).
Az eredmények nagyrészt egybeestek azokkal a speciális kompetencia területekkel, amelyeket a modern gazdaság és társadalom igényel (Halász G. 2001).
E vizsgálat során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy melyek azok a kompetencia területek, amelyek a környezeti nevelési programok, feladatok, akciók, projektek során fejleszthetők, és melyek azok, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a környezeti nevelés sikerességéhez.
A vizsgálat során környezeti nevelési programokon (erdei iskola, akció nap, szakkör, diákkonferencia) közel száz diák által kitöltött kérdőív, interjú segítségével mértük fel a tanulók tudása és aktív cselekvőképessége közötti összefüggést (felső tagozatos és középiskolás diákok körében).
A kutatás eredménye, hogy a következő speciális kompetenciák erősítésével érhető el hatékony környezeti nevelés:
1. komplexitás, nyitott helyzetek kezelésének képessége
2. önálló és társas tanulásra való képesség
3. rugalmasság és alkalmazkodó képesség
4. kritikai képesség , problémamegoldó képesség, kreativitás
5. idegen nyelvű kommunikáció
6. együttműködés, kommunikáció
7. írott kommunikáció alkalmazására való képesség
A kutatás megállapításai alapján levonható következtetések a kompetencia-fejlesztés környezeti nevelésben betöltött szerepéről:
-
Egyrészt a kompetencia-fejlesztés hosszú évek során valósul meg a nevelés-oktatás keretében, a
speciális kompetenciák fejlesztése túlnyomórészt az iskolán kívüli környezeti nevelési programokkal növelhető.
-
Másrészt a speciális kompetenciák a személyiség formálásában felismert jelentősége felhívja a figyelmet, hogy a hagyományos értelemben vett tudásközpontú oktatás egyeduralma lejárt.
-
A speciális kompetenciák fejlesztése hozzájárul az általános kompetenciák fejlesztéséhez.
A kutatás hozzájárult annak a gondolatsornak a megerősítéséhez, amit Nagy Sándor korábban a tanítás- tanulás tartalmáról gondolt: „Nem csupán ismeretek befogadását, hanem műveletek, a viselkedés, a magatartás aktív elsajátítását teszi lehetővé a korszerűen értelmezett oktatás.”
Felhasznált irodalom:
-
Nagy József: Új Pedagógiai szemle, 2000/07,
A kritikus kognitív készségekés képességek kritériumorientált fejlesztése
-
Halász Gábor (2001): A magyar közoktatás az ezredfordulón, OKKER, Budapest
-
Halász Gábor: A munka átalakuló világa és az oktatással szembeni igények in: Bálint Júlia - Baráth Tibor (szerk.): Útközben – Minőségfejlesztés a tanulásfejlesztésért. Válogatás az V. és VI. Szegedi Minőségbiztosítási Konferencia előadásaiból. Qualitas. Szeged. 2003.
-
Kiss Gábor (2006): Hogyan lehet megalapozni a középiskolában az egyetemi sikerességet? „University students in the 19-21 centuries" - „Egyetemi hallgatók a 19-21. században" konferencia kötet, Pécs, 2006. május 23.
Summary
By the frame of this study I tried find those fields of competence that can be developed using environmental education programmes, tasks and projects, and those that effectively contribute to the success of environmental education. From the interviews that we have made with our students we know that this work develops skills in complex thinking, academic expression, and gives an experience to the students that helps them to be more successful at university (exam situation, laboratory work, keeping the minutes, essay/thesis writing, making presentations, group work etc.).
Szakdolgozatok, kutatások mentorálása:
|
Név
|
Intézmény
|
Téma
|
Referenciák
|
|
Karácsonyi Katalin
|
Szegedi Tudományegyetem
|
A környezeti nevelés hatékonyságának vizsgálata, hazánk nemzeti parki területein
|
|
|
Kolostyákné Pljesovszki Zsuzsanna
|
Debreceni Egyetem
|
A környezeti attitűd és fogalmi rendszer vizsgálata 14-18 éves tanulók körében
|
|
|
Máté Bernadett
|
Benedek Elek Pedagógiai Főiskola, Sopron
|
Erdőpedagógia
|
|
|
Budán Eszter |
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar - Nappali Neveléstudományi MA Szak, Felsőoktatás- pedagógia szakirány
|
Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód képzési programok
|
|
|
Németh Benjamin |
BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK - Levelező tagozat
Marketingmenedzsment szakirány
|
ZÖLDTETŐK NYOMÁBAN – AVAGY MIKOR FOGUNK MAGYARORSZÁGON ZÖLDTETŐT ALKALMAZNI? |
Zöldtetők nyomában - publikáció |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
