<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/xsl" href="/style/rss.xsl"?>
<rss version="2.0"><channel><title><![CDATA[kissgabor]]></title><description><![CDATA[Környezet és természetvédelmi tantárgyprogram, oktatás, környezeti nevelési szakember, közoktatás, neveléstudományi kutatás, erdei iskola, tehetséggondozás, környezeti nevelés, kutatás, kutató tanár, ]]></description><link>//gportal.hu</link><image><url>//gportal.hu/image/unknown.jpg</url><title><![CDATA[kissgabor]]></title><link>//gportal.hu</link></image><item><title><![CDATA[Átadták a 2016. évi Kármán Tódor-díjakat]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10739329&amp;nid=6694810</link><pubDate>2016-12-21 16:38:33</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	A Kármán Tódor-díjakat az idei évben december 21-én adta át Palkovics László oktatásért felelős államtitkár.

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	A Kármán Tódor-díj az emberi erőforrások minisztere által adományozható olyan állami elismerés, amelyet azon magánszemélyek vagy vállalkozások vehetnek át, akik kiemelkedő tevékenységet végeznek a magyarországi tudományos kutatás, oktatás, képzés, felnőttoktatás érdekében.

	&nbsp;

	A 2016. évi elismeréseket Kiss Gábor földrajz-környezettan szakos tanár és a Morgan Stanley Magyarország Elemző Kft. képviseletében a vállalat budapesti irodájának vezetője, Dr. Fogarasi Norbert ügyvezető igazgató vehette át.

	Kiss Gábor Bonis Bona - Kiváló Tehetségfejlesztő díjas tanár, felnőttképzési szakértő. Több mint 20 környezeti nevelési cikk, 6 módszertani könyv, 5 továbbképzési oktatási program szerzője és 4 tudományos kötet szerkesztője. Kiemelkedő szereplője a hazai környezeti nevelési és szemléletformáló tanítási módszertanok fejlesztésének.

	A természettudományok kutatás alapú oktatásának sokféleségével oktatta diákjait, és ezen szakmai tapasztalatokat, ismereteket adja át ma a tanártovábbképzéseken. Mindezek mellett 16 humán-társadalomtudományi kutatás vezetőjeként tehetséges tanítványai, hallgatói és gyakornokai munkájának köszönhetően a tudomány és az innováció fontossága országszerte több iskolánál, vállalatnál értéket teremtett. A Morgan Stanley 2012 óta jelentős szerepet játszik a Tudományos Diákköri Konferenciák lebonyolításában és díjazásában.

	A Morgan Stanley szakemberei aktívan segítik az egyetemi oktatást is, számos területen dolgoznak együtt a felsőoktatási intézményekkel &#8211; elsősorban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) &#8211; a tehetségek felismerésében és kiemelésében. A vállalat együttműködése kiemelkedő a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karral, valamint a Természettudományi Karral. A közös munka során a felek kiemelt hangsúlyt fektetnek arra, hogy a hallgatók az informatikai és fintech iparágban használt legkorszerűbb technológiákat ismerhessék meg.

	&nbsp;

	
		
		
			
				&nbsp;
		
	
	
		Fotó: EMMI


	&nbsp;

	2009 óta több mint 15 különböző témában folytatott közös kutatást a két intézmény, amelyekben a vezető kutatók mellett a Morgan Stanley számos doktoranduszi ösztöndíjat szponzorált és nagyszámú MSc diplomamunka elkészülésében vett részt elsősorban is pénzpiaci elemzések, informatikai és fintech területekre fókuszálva. A globális pénzintézet budapesti irodájában évente többször szakmai nyílt napok keretében mutatják be a hallgatóknak, hogy a felsőoktatásban megszerzett tudás miként hasznosítható a munkaerő-piacon, ezzel is támogatva a duális képzési cél megvalósulását.

	(EMMI Oktatásért Felelős Államtitkárság)

	Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/atadtak-a-2016-evi-karman-todor-dijakat

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Bonis Bona díj - 2016]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10739329&amp;nid=6694809</link><pubDate>2016-12-21 16:27:17</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Kiss Gábor

	földrajz, környezettan

	
		Tantárgy / szakterület: földrajz, környezettan
	
		Intézmény: Fürkész Holding Kft.
	
		Település: Budapest
	
		&nbsp;
	
		A Szegedi Tudományegyetem földrajz-környezettan tanár szakán végeztem. 5 évig tanítottam a kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium és Általános Iskolában, 2005-től a felnőttképzésben tevékenykedem (Fürkész Holding Kft. &#8211; felnőttképző intézmény és a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiumában). Rendszeresen tartok előadást tudományos konferenciákon. Több, mint 20 környezeti nevelési cikk, 4 tudományos kötet szerkesztője, 6 módszertani könyv és 5 továbbképzési oktatási program szerzője vagyok. A Biológia Tanítása című lap szerkesztőbizottsági tagjaként szívügyem a módszertani ismeretek bemutatása. 2009 óta dolgozom trénerként, a szemléletformáló és környezeti nevelési program szakértőjeként a felnőttképzés területén, ahol 80, pályázat keretében megvalósuló pedagógus továbbképzést, személyiségfejlesztő képzést, környezeti nevelési (erdei iskola) programot tartottam. E mellett 16 humán-társadalomtudományi kutatás vezetőjeként tehetséges tanítványaim, hallgatóim és gyakornokaim munkájának köszönhetően a tudomány és az innováció fontossága, országszerte több iskolánál, cégnél értéket teremtett. A természettudományok kutatás alapú tanításával, a szemléltetés sokféleségével oktattam tanítványaimat, akik közül mára több, mint húszan a környezettudomány területen dolgoznak, tanulnak. Ezeket az ismereteket ma tanártovábbképzéseken oktatom. Több tanítványom külföldi egyetemen tanul (Bécsben, Londonban). A mentorként alapított tudományos diákköröm jelenleg is működik Kaposváron.


	Forrás: http://archiv.ujnemzedek.hu/tehetseg/dijak/

	
		További hír a díjról: http://tehetseg.hu/aktualis/atadtak-2016-os-bonis-bona-dijakat
	
		http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/csalad-es-ifjusagugyert-felelos-allamtitkarsag/hirek/kozel-800-jelolt-kozul-valasztottak-ki-az-idei-bonis-bona-dijazottakat


	
		
		
	


	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Közel 800 jelölt közül választották ki az idei Bonis Bona díjazottakat

	2016. június 3. 9:14

	Negyedik alkalommal jutalmazták idén a Bonis Bona &#8211; A Nemzet Tehetségeiért díjátadón a tehetséggondozásban kiemelkedő munkát végző hazai és határon túli magyar, valamint magyarországi nemzetiségi pedagógusokat és tehetségsegítő szakembereket.

	
		
			A Nemzeti Múzeum dísztermében ma este megtartott ünnepi Tehetséggálán összesen 63 szakember és szervezet részesült elismerésben sokéves, eredményes tehetséggondozó munkájáért. A Bonis Bona díjat idén négy személyi kategóriában lehetett elnyerni: &#8222;Kiváló versenyfelkészítő&#8221;, &#8222;Kiváló tehetséggondozó&#8221;, &#8222;Kiváló tehetségsegítő&#8221; elismerésben összesen 55-en részesültek, hárman pedig életműdíjat kaptak munkásságukért. Újdonság, hogy ebben az évben először, öt tehetséggondozó szervezetet is díjaztak.
		
			Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, aki Balog Zoltán miniszterrel közösen adta át a díjakat az Új Nemzedék Központ szervezésében tartott rendezvényen, arról beszélt, a tehetség olyan ajándék, amellyel nem csak élni lehet, de el is lehet herdálni, és az is lehet, hogy észrevétlen marad. Szavai szerint a pedagógusoknak, a segítő szakembereknek nagy a felelősségük abban, hogy reményt adjanak a tehetséges fiataloknak, és kitartásra neveljenek.
		
			Nem könnyű az elbizonytalanodó tehetségnek biztatást adni, az elbizakodottnak visszafogottságot vagy a lustáknak szorgalmat tanítani &#8211; húzta alá az államtitkár a Bonis Bona díjátadón.
		
			Novák Katalin hozzátette, büszkék a díjazottakra, a magyar tehetséges fiatalokra és a magyar tehetséggondozásra is, valamint büszkék arra, hogy nem csak szavakban, hanem anyagi forrásokban nemzetközi szinten is kiemelten támogatja a kormány a tehetséges fiatalokat.
		
			A tehetségügy minden eddiginél nagyobb forrásból gazdálkodik 2016-ban.
		
			Jelöléseket április 22-ig lehetett benyújtani. Idén az Új Nemzedék Központ új online felületet készített, ahol a korábbiakhoz képest gyorsabban, egyszerűbben és korszerűbben lehetett a jelöléseket leadni mindazokra, akik oktatják, nevelik, segítik a gyermekeket, fiatal tehetségeket. Az új felületnek és a felhívás átfogó, több ezer civil szervezethez történő eljuttatásának köszönhetően a jelölések száma mintegy 50%-al emelkedett a tavalyi évhez képest. 2016-ban közel 800 jelölés érkezett, nemcsak Magyarországról, hanem Erdélyből, Vajdaságból és Kárpátaljából is. Idén volt először lehetőség tehetséggondozó szervezet jelölésére, az öt díjazottat végül közel száz jelölt közül választották ki ebben a kategóriában.
		
			A 2013-ban alapított elismerés forrását 2016-ban is a Nemzeti Tehetség Program biztosítja. Az NTP egyik fő célkitűzése, hogy erkölcsi és anyagi elismerésben részesítse azokat a hazai és határon túli magyar, vagy magyarországi nemzetiségi szakembereket, akik munkájuk során kiemelkedően sokat tesznek a nemzet tehetségeinek kibontakoztatásáért. A Bonis Bona &#8211; A Nemzet Tehetségeiért díj keretében az idei évig összesen 731 pedagógus vehetett át elismerést.
		
			Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter és Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár Életműdíjat adott át:
		
			
				dr. Szendrő Péter részére (agrár-és műszaki tudományok, Szent István Egyetem, Gödöllő),
			
				Snétberger Ferenc részére (gitár, zeneszerzés, Snétberger Zenei Tehetség Központ, Felsőörs),
			
				Singer János részére (kollégiumi nevelés, Káldor Miklós Kollégium, Budapest).
		
		
			Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter és Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár Kiváló Tehetséggondozó díjat adott át:
		
			
				Arató Ágnes részére (zongorakíséret, korrepetíció, Tóth Aladár Zeneiskola, Budapest),
			
				Bacher József részére (biológia, természettudomány, Mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium, Mosonmagyaróvár),
			
				Bencsik Pál részére (testnevelés, atlétika, Széchenyi Körúti Sportiskolai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Szolnok),
			
				Benkő Margit részére (magyar nyelv és irodalom, Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Zamárdi),
			
				Cseh Lajos részére (földrajz, társadalomtudomány, Horváth Mihály Gimnázium, Szentes),
			
				Csúzdi Szabó Erika részére (rajz, vizuális kultúra, képzőművészet, Szent Imre Katolikus Óvoda és Általános Iskola, Kecskemét),
			
				Fonyó Lajos részére (matematika, természettudomány, Keszthelyi Vajda János Gimnázium, Keszthely),
			
				Győry Ákos részére (matematika, természettudomány, Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc),
			
				Kovács Ágnes részére (történelem, társadalomtudomány, Hesz Mihály Általános Iskola, Nógrád),
			
				Moravszki Gyuláné részére (testnevelés, Nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola, Nyíregyháza),
			
				Nemes József részére (ének-zene, Szent Efrém Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Debrecen),
			
				Pataki Enikő részére (magyar nyelv és irodalom, Kölcsey Ferenc Főgimnázium, Szatmárnémeti),
			
				Radics Miroslav Péter részére (klarinét, Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs),
			
				Dr. Szabó Júlia részére (földrajz, társadalomtudomány, Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest),
			
				Varga József részére (matematika, természettudomány, Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium, Kecskemét),
			
				Vasváry Kinga részére (biológia, természettudomány, Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budaörs),
			
				Faludiné Lovas Henriette részére (versenytánc, társastánc, Lorigo Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Lorigo Táncsport Egyesület, Szombathely),
			
				Kiszely Ildikó Piroska részére (informatika, természettudomány, Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium, Debrecen),
			
				Pető Mária részére (fizika, természettudomány, Székely Mikó Főgimnázium, Sepsiszentgyörgy),
			
				Varró Huba részére (néptánc, Táncolj velünk most Néptáncegyüttes, Marosvásárhely).
		
		
			Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter és Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár Kiváló Tehetségsegítő díjat adott át:
		
			
				Dr. Benczéné Csorba Margit részére (tanulásban akadályozottak pedagógiája, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kaposvár),
			
				Dr. Duró Zsuzsa részére (tehetség-diagnosztika, Hubay Jenő Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola Akkreditált Kiváló Tehetségpont, Gyömrő),
			
				Fábián Gábor részére (matematika &#8211;testnevelés, Váci Szakképzési Centrum Boronkay György Műszaki Szakközépiskolája és Gimnáziuma, Kosd),
			
				Gyallai Katalin részére (angol nyelv és irodalom, Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium, Kaposvár),
			
				Dr. Módis László részére (ízületi porc rekonstrukciós vizsgálata, Debreceni Egyetem, Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézet, Debrecen).
		
		
			Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter és Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár Kiváló Tehetséggondozó Szervezet díjat adott át:
		
			
				a budapesti Messzehangzó Tehetségek Alapítvány részére,
			
				a badacsonytördemici Színvonal A Művészetoktatásban, Tehetséggondozásban Tehetségpont részére,
			
				a budapesti Csányi Alapítvány a Gyermekekért Közhasznú Alapítvány részére,
			
				a szabadkai Vajdasági Tehetségsegítő Tanács részére,
			
				a budapesti Kutató Diákokért Alapítvány részére.
		
		
			Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter és Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár Kiváló Tehetségfejlesztő díjat adott át:
		
			
				Bagolyné Szűcs Andrea részére (óvodai ének-zene, énekes játék, gyermektánc, Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsőde - Fürkész Központi Óvoda, Békés),
			
				Balogh Gábor részére (karrier-menedzsment, tehetséggondozás, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Vezetés és Szervezéstudományi Intézet, Pécs),
			
				Banáné Szőke Ilona részére (földrajz, biológia, Bethlen Gábor Református Általános Iskola, Óvoda, Törökszentmiklós),
			
				Beke Mária részére (rajz, kézművesség, művészettörténet Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Iskolaközpont, Alapfokú Művészetoktatási intézmény, Budapest),
			
				Cseh Lászlóné Bögyös Márta részére (gyermektánc jeles napok, népszokások, néphagyományőrzés, Cifrakert Óvoda, Székesfehérvár),
			
				Dományné Szebellédi Valéria részére (ének-zene, kórusvezetés Budapest VI. Kerületi Erkel Ferenc Általános Iskola, Budapest),
			
				Domonkos Illésné részére (matematika, egészségnevelés, elsősegélynyújtás, Békés Megyei Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Mezőkovácsháza),
			
				Fazekas Zsuzsanna részére (rajz, mozgóképkultúra és médiaismeret, Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti iskola, Szolnok),
			
				Gál Zoltán részére (testnevelés, Országh Kristóf Általános Iskola, Sirok),
			
				Gyulainé Szendi Éva részére (biológia, földrajz, Avasi Gimnázium, Miskolc),
			
				Halápiné Kálmán Katalin részére (ének-zene, Tapolcai Musical Színpad, Tapolca),
			
				Hegyi Katalin részére (óvodapedagógus, Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Szentes),
			
				Huszár Judit részére (kémia, biológia, Béke Gyermekotthon és Általános Iskola, Budapest),
			
				Kálmán Csilla részére (vizuális kultúra, grafika, "Szárny-nyitogató"Alapfokú Művészeti Iskola, Halásztelek),
			
				Kátai Katalin részére (hegedű, kamara, Dunakeszi Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Sződliget),
			
				Kiss Gábor részére (földrajz, környezettan, Fürkész Holding Kft., Budapest),
			
				Kiss László részére (történelem és állampolgári ismeretek, társadalom-ismeret, Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium, Budapest),
			
				Dr. Kósa Balázs részére (építészeti tehetségfejlesztés, műemlékvédelem, Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar, Pécs),
			
				Laskiné Spingár Éva részére (testnevelés, biológia, Királyi Pál Általános Iskola, Nagykanizsa),
			
				Magyar Vendelné részére (matematika, vizuális kultúra, Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Marcali),
			
				Molnár Zsolt részére (biológia, kémia, Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium, Győrújfalu),
			
				Nagy Edit részére (ének-zene, karvezetés, Sarkadi Általános Iskola, Sarkad),
			
				Oláh Éva Mária részére (fizika, matematika, Bálint Márton Általános és Középiskola, Budapest),
			
				Sándor Csilla Judit részére (magyar nyelv és irodalom, sakk, Somogyi Rezső Általános Iskola, Kisvárda),
			
				Sándor Zsuzsanna részére (drámaoktatás, diák play back színházi csoport, Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium, Budapest),
			
				Schulek Dávid részére (testnevelés, röplabda, Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, Budapest),
			
				Szabó János részére (néptánc, népi ének, Salgótarjáni Néptáncművészetért Közalapítvány, Nemti),
			
				Szabó László részére (vizuális kultúra, média, Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola, Várpalota),
			
				Lovas Pál részére (klasszikus balett, előadói gyakorlat / próbatermi, színpadi feladatok, Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs),
			
				Csincsák Zoltán részére (fejlesztés a Dobbantó programban, csoportvezető az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programban, Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Kiskunfélegyháza).
		
	


	Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/csalad-es-ifjusagugyert-felelos-allamtitkarsag/hirek/kozel-800-jelolt-kozul-valasztottak-ki-az-idei-bonis-bona-dijazottakat
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kiss Gábor: Eredményes életvezetési gyakorlatok kiskönyve (Budapest, 2015.)]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10747088&amp;nid=6658313</link><pubDate>2016-04-16 13:01:56</pubDate><author><![CDATA[Kiss Gábor]]></author><description><![CDATA[
	Hogyan tanítsuk meg a tanítványainknak, gyermekeinknek az eredményes és kiegyensúlyozott életvezetést? Hogyan legyen harmonikus a személyiségük? Hogyan demonstráljam felnőttként, hogy jól ossza be az idejét? Hogyan válhat valaki proaktívvá? Hogyan kivitelezhető az életben a nyer &#8211; nyer gondolkodás?

	Csupa olyan kérdés, amit a társadalom elvár az iskolai neveléstől, de nincsen meg a rutinunk ahhoz, hogy az eredményes életvezetés módszereire megtanítsuk diákjainkat. Mitől lesz eredményes? Kit kövessen példaképként? Hogyan válasszon jó célokat? Hogyan legyen hiteles felnőtt? Ezek komoly kérdések!

	&nbsp;

	Az iskolai nevelés során azt is igyekszünk elérni, hogy a tudásvágy, az érdeklődés, az önálló keresés vágya ösztönözze a tanulókat, hiszen ezek lehetnek a folyamatos (élethosszig tartó) tanulás tartós késztetései. Ebben is segít ez a füzet 60 gyakorlattal és ötletekkel, az Egészséges életmódra nevelés &#8211; A kiegyensúlyozott és harmonikus életvezetés szemléletével képzésünkhöz kapcsolódó gyakorlatokkal, feladatokkal.

	&nbsp;

	
		Ár: 1 750 Ft. (postai költséggel együtt)
	
		&nbsp;
	
		Megrendelhető: ped@furkeszholding.hu &nbsp;címen.


	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Iszlai Ádám &#8211; Kiss Gábor: Környezeti nevelési gyakorlatok Kis zöld könyve. (Budapest, 2015.)]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10747088&amp;nid=6658312</link><pubDate>2016-04-16 12:58:53</pubDate><author><![CDATA[Kiss Gábor]]></author><description><![CDATA[
	A füzet olyan gyakorlatokat, játékokat tartalmaz, amelyek környezeti elemekhez kapcsolódnak, az élővilághoz kötődnek vagy az élettelen természeti értékeken alapulnak, főként a komplex természetszemlélethez az integrált természettudományos gondolkodáshoz kapcsolódnak.

	Fejlesztik a megismerést, segítik az ismeretek gyakorlati alkalmazását játékos formában.

	Segítséget jelent egy iskolai délután hasznos eltöltéséhez, erdei iskola programok, ökoiskolai események színesítéséhez vagy akár a tanórákon az élményszerű nevelés megvalósításához.

	Ár: 1 750 Ft. (postai költséggel együtt)

	&nbsp;

	Megrendelhető: ped@furkeszholding.hu címen.
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Évtervező füzet]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10747088&amp;nid=6658311</link><pubDate>2016-04-16 12:55:31</pubDate><author><![CDATA[Kiss Gábor]]></author><description><![CDATA[
	Bízom abban, hogy az idén minden tervem sikerül! De mi a tervem? Hogyan jutok A-ból B-be?
	Pontosan mikorra szeretném elérni a célokat? Mit szeretnék elérni az év végére?
	Hogyan javítok a kapcsolataimon? Hogyan lesz eredményesebb a munkám?Erről szól ez a füzet! Töltsd ki és gondold át a legfontosabb prioritásaidat!&nbsp;Eredményesebben tudunk teljesíteni a munka világában és a magánéletben is, ha tudjuk hova szeretnénk eljutni, mintha véletlenszerűen, ad hoc módon éljük az életünket.&nbsp; Ha mindezt nem csak elgondoljuk, hanem konkrétan le is írjuk, agyunkat cselekvésre, gondolkodásra, haladéktalan lépések megtételére ösztönözzük. A megálmodott jövő erővel bír, amit a tervek végrehajtására fordíthatunk. A kérdés elég bátrak vagyunk konkrétan megfogalmazni, mit is szeretnénk elérni az előttünk álló évben?

	Ár: 1&nbsp;750 Ft. (postai költséggel együtt)

	Megrendelhető: ped@furkeszholding.hu címen.
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Pedagógus Továbbképzések - Képzési anyagok, jegyzetek]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10747088&amp;nid=6658309</link><pubDate>2016-04-16 12:48:35</pubDate><author><![CDATA[KG]]></author><description><![CDATA[
	2013 óta pedagógus továbbképzések szervezésével oktatásával foglalkozom, 

	a 2013 - 2016. 01.-ig megtartott képzéseimk óraszáma:&nbsp;2 400 óra, összesen: 240 nap képzés.

	&nbsp;

	Az alábbi témákban egyedi fejlesztésű tananyagokat készítettem:

	&nbsp;

	30 órás akkreditált tanár továbbképzési jegyzetek:

	&nbsp;

	
		Kiss Gábor: A természettudományos kompetenciafejlesztés alapjai
	
		Kiss Gábor &#8211; Zombory Júlia: Tanulási és magatartási problémák kezelését segítő módszertani képzés
	
		Kiss Gábor: Tehetséggondozás a drámapedagógia eszközeivel
	
		Kiss Gábor: Tevékenység-központú pedagógiával a módszertani megújulásért
	
		Kiss Gábor &#8211; Nagy Vivien: Személyközpontú pedagógia módszerek a lelki egészség és a környezeti egészségre nevelés valamint a környezettudatos magatartás fejlesztésére
	
		Kiss Gábor: Egészséges életmódra nevelés a kiegyensúlyozott és harmonikus életvezetés szemléletével&nbsp;


	&nbsp;

	További akkreditációk (30 órás képzések):

	&#9726;Testkultúra fejlesztés egészségmegőrzéssel, a mindennapos testneveléshez kapcsolódó tanártovábbképző program pedagógusok számára

	&#9726; Életpálya építési módszerek, pályaorientáció és karrierépítés

	&#9726; Az IKT eredményes alkalmazása a tanórán &nbsp;&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	A képzésekről részletesen az alábbi oldalon olvashat:&nbsp;http://eredmenyespedagogus.hu/akkreditalt-tanartovabbkepzesek/&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A talaj és a vizek környezet-egészségtana]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35369793&amp;nid=6347263</link><pubDate>2013-02-26 19:33:38</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[A talaj és a vizek környezet-egészségtana
Az ember is, mint a többi élőlény elválaszthatatlan környezetétől. Onnan veszi fel testének felépítéséhez, működéséhez szükséges anyagokat, és oda adja le a számára feleslegeseket, károsakat. Ezen anyagcsere folyamatokat a környezet élő és élettelen tényezői befolyásolják. Ilyen a napfény, a hőmérséklet, a levegő összetétele, mozgása, a csapadék, a talaj és a többi élőlény. Ugyanakkor az ember léte és tevékenysége is visszahat e környezeti tényezőkre.
Ez a folyamatos anyagcsere és kölcsönhatás, mely a környezet és szervezet között zajlik, egyidős az emberi léttel. Ez azonban évezredeken át nem jelentett veszélyt a környezetre, mert az emberi tevékenység következményei kis területre korlátozódtak. Így nem zavarták a természet megújulását, anyagainak körforgását.
Az ipari forradalommal kezdődő, majd a 20. században kiteljesedő tudományos-technikai fejlődés mindezt gyökeresen megváltoztatta. A gépek elterjedésével hatékonyabb lett a termelés, könnyebbé és kényelmesebbé vált az emberi élet, a fogyasztási igény megnőtt. Ezzel párhuzamosan megindult a népesség növekedése is. Mindez egyre több nyersanyagot és energiát igényelt. Felgyorsult a közlekedés, a kereskedelem és a városiasodás folyamata. Ezek következményeként a természetes élőhelyek egyre jobban visszaszorultak, területük csökkent, élőviláguk pusztult. 
Ugyanakkor a termelés, a közlekedés és az urbanizáció káros melléktermékei, hulladékai óriási mértékben felhalmozódtak. Egyre jobban szennyeződött a víz, a levegő és a talaj, mely már nem volt képes a természetes megújulásra.
Ezek közül a környezeti tényezők közül talán legérzékenyebben a víz és a talaj reagál a szennyezésre.

A TALAJ KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGTANA
A talaj, a földkéreg legfelső termékeny rétege. Kialakulásában a kőzettani, éghajlati, adottságoknak ugyanakkora szerepe van, mint az élővilágnak. Összetétele, és jellemzői alapján a Földön különböző talajtípusok alakultak ki, a talaj földrajzi területenként változó. Környezet-egészségtani szempontból a legfontosabb tulajdonsága, hogy hogyan viselkedik a szennyezőanyagokkal szemben. 
Jól tudod, hogy a talaj az élet számára nélkülözhetetlen tápanyagok forrása. Fontos tápanyagokat tartalmaz a növényvilág és egyes állatok számára, melyeknek lakó- és búvóhelye is lehet. Az emberek élelmiszertermelése is függ a terület talajadottságaitól.&#160; Hatással van a levegő oxigén- és szén-dioxid-egyensúlyának fenntartásában, a benne élő mikroszkopikus élővilág (pl. ízeltlábúak, baktériumok) a szerves anyag lebontásában játszanak fontos szerepet.
A talajszennyező anyagok az ipari termelés, a közlekedés révén először a levegőbe kerülnek, majd onnan jutnak kiülepedéssel a talajra. A bekerülő szennyező részecskék a talajszemcsékhez kötődhetnek. Lebomlásuk, majd
beépülésük a talajba a parányi, talajlakó élőlények tevékenységének eredménye. A mezőgazdasági munkák során közvetlenül kerülnek a káros szennyezőanyagok a talajba, melyek a csapadékkal mélyre mosódhatnak.
A talaj szennyezése akkor következhet be, ha a belekerülő anyagok mértéke meghaladja a talaj öntisztuló képességét. A talajba kerülő anyagok közül több károsíthatja a lebontó szervezeteket, így csökken a talajok öntisztulása is.
&#160;&#160;&#160;&#160;&#160;&#160;&#160;&#160;&#160;
Szennyezőanyagok a talajban
A szerves szennyezőanyagok közül a kőolajszármazékok, az üzemekből vagy a közlekedésből a talajba az emberi gondatlanság, figyelmetlenség miatt kerülnek. Számos baleset következtében kerülhet kőolaj a talajba, ahol eltömítve a talajszemcsék közötti pólusokat, gátolja a növények anyagcseréjét. Súlyos esetben a talajban élő baktériumok kipusztulhatnak.
Rendkívül veszélyesek a szennyvizekből, háztartási hulladékokból a talajba került szennyezőanyagok hatásai. 
Hasonlóan nagy károkat okoznak a növényvédő szerekből a talajba jutó anyagok.
Élő szennyezők
Már láttad, hogy a körülöttünk élő mikroszkopikus élőlények közül nem mindegyik hasznos a szervezetünk számára. Vannak betegségeket, járványokat okozó baktériumok, vírusok, melyek a szennyvízzel, ürülékkel, levegőből történő kiülepedéssel, hulladékokkal kerülhetnek a talajra. (Különösen az egészségügyből származó hulladékok veszélyesek ebből a szempontból.)
Különböző férgek petéi is kerülhetnek a talajba, melyek egy része fertőző-képes marad (pl. bélféreg). A talaj nem jó környezet a kórokozók jelentős csoportjának. Az érzékenyebbek, mint pl. a vérhas vagy a fertőző kolera kórokozói a vízhiányban és a napsugárzás hatására elpusztulnak. 
Nem így a TBC baktérium, mely igen ellenálló, így fertőző marad. A legellenállóbb fertőző betegségeket okozó mikroszervezetek: a lépfene, a tetanusz és az állatok által terjesztett gázgangréna.&#160; A sportpályákon, ahol gyakori az emberi sérülés, ezért tilos állatokat tartani.

A vizek környezet-egészségtana
A tiszta édesvíz életünk alapeleme. Testünk felépítéséhez és működéséhez éppúgy nélkülözhetetlen, mint az egészséges életvitelhez. Megújulását a természetben a víz körforgása biztosítja. A Föld édesvízkészlete azonban véges. Ezért fontos a vízhasználattal takarékoskodni, és a meglévők tisztaságát megőrizni.
A Földünkön körforgást végző víz szennyeződése a víz helyváltoztatása és jó oldó tulajdonsága miatt következhet be. 
A hegységekből lesiető folyók több száz kilométert is haladhatnak, míg ivóvízként vagy öntözővízként valahol hasznosítják vizét. Útja során a csapadékvíz, más patakok, folyók, csatornák vagy a településekről emberi hatásra belejuthatnak olyan anyagok, melyek vizének minőségét rontják.
Sajnos napjainkban ez igen nehéz feladat. A vízigény ugyanis fokozatosan nő, és az emberi fogyasztásra alkalmas víz a szennyeződés fokozódása miatt egyre kevesebb. 
A víz minősége, tisztasága függ a talaj és a levegő minőségétől, hiszen ezek szennyezettségét könnyen átveheti. A víz szennyezettsége táplálkozás- és élelmezés-egészségügyi szempontból is fontos, mert az élő- (baktériumok, vírusok) és élettelen szennyezők (mérgező anyagok, vegyületek) bekerülhetnek a táplálékláncba az öntözés, itatás, vagy az élelmiszer-feldolgozás közben.&#160;
Egyik jelentős szennyező forrás a mezőgazdaság, mely túlzott mértékben használ műtrágyát és növényvédő szereket. Ezek a talajba beszivárogva szennyezik a talajvizet, a kutakat. 
Hazánkban sok településen a kutak vize a magas nitrát tartalom miatt ivóvízként használhatatlan. A vízszennyezés másik forrása az ipar és a háztartások szennyvize, mely gyakran tisztítatlanul ömlik a tavakba, folyókba.
Hazánkban a vízminőség romlása talán még nagyobb probléma, mint a légszennyezés, hiszen a Kárpát-medence földrajzi adottságai miatt, vizeink nagy része határainkon kívülről érkezik hozzánk. A felszíni vizek minőségének megőrzése, tisztítása azért is fontos, mert Közép-Kelet-Európa folyói, különösen a Duna a hulladékeltávolítás kedvelt helye lett.
A vizek védelme érdekében takarékoskodni kell a vízzel. Csökkenteni kell a mezőgazdaságban használt kémiai anyagok mennyiségét. A háztartásokban takarékos és környezetbarát mosó- és tisztítószereket kell használni. Az üzemeket tisztítóberendezéssel, a településeket csatornahálózattal és szennyvíztisztítókkal kell ellátni.

Véded a környezetet, ha:
&#8226;&#160;Takarékoskodsz az anyaggal és az energiával. 
&#8226;&#160;Tartózkodsz a felesleges fogyasztástól és az indokolatlan (öncélú) vásárlástól. 
&#8226;&#160;Vigyázol holmijaidra, eszközeidre, hogy minél tovább tartsanak. 
&#8226;&#160;Környezetbarát termékeket vásárolsz. 
&#8226;&#160;Felismered közvetlen környezeted veszélyforrásait, értesíted a megfelelő hatóságot. 
&#8226;&#160;Mindennapi életedben törekszel környezeted szépítésére, tisztaságának megőrzésére. 
&#8226;&#160;Részt veszel környezeted értékeinek védelmében.

Egy 70 kg-os embernek a víztartalma 40 liter körül van. Ebből is látható, hogy az emberi szervezetnek alapvető szükséglete a jó ivóvíz. Ennek kritériumai: jó minőségű, élvezhető, szomjat oltó legyen, hőmérséklete 9-12 oC.
Nem tartalmazhat kórokozókat, mérgező vagy más egészségkárosító anyagokat.
A vízivás során mindig vegyük figyelembe az alábbiakat: 
A csapadékvíz, bár kémiai szempontból desztillált víz, szennyezettnek tekintendő, ugyanígy a hólé is. Egyes helyeken a vizet ciszternákba gyűjtik, ennek vize is fertőzöttnek tekintendő. Ideális ivóvíz a forrásvíz, mely megfelelő vastagságú talajrétegen megy át, ami a legjobb szűrő. 
Vigyázzunk azonban, hogy ne tévesszük össze a forrásvizet a búvópatakkal.
Az ásott kutaknál csak azokból igyunk, amelyek mélysége legalább 6-8 méter. Különösen óvakodjunk az állatok itatására használt alföldi gémeskutaktól. Egyes falvakban még ma is nagyon magas a kútvizek nitrát tartalma, mely azonban inkább csak a csecsemőkre veszélyes. Magashegyi túrák során a beömlő csermelyek ihatóak, de a tengerszemek vizének fogyasztásától tartózkodjunk, mert ezeknek biológiai öntisztulásuk nincs. 
&#160;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A levegő környezet-egészségtana]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35369793&amp;nid=6347260</link><pubDate>2013-02-26 19:31:00</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[A levegő környezet-egészségtana

A környezet az élőlényeket körülvevő azon tényezők összessége, melyek az élőlényre közvetlenül hatnak. Az egészséggel kapcsolatban környezeten azokat a természeti, technikai (mesterséges) és társadalmi tényezőket értjük, melyek befolyásolják egészségünket, de egy ember nem tudja megváltoztatni őket (pl.: levegő-, talaj-, vízszennyezés).&#160; A következő modulokban ezeket vizsgáljuk meg részletesebben!
Társadalmi összefogással, együttes tevékenységgel az egészségre káros hatások kiküszöbölhetők, vagy legalábbis csökkenhetők. A legnépszerűbb napjainkban talán, a globális felmelegedés &#8211; éghajlatváltozás témaköre, gyakran látunk - hallunk a médiában a környezeti probléma népszerűsítésére irányuló levegő védelemi kampányokat.
A légtisztaság közös ügyünk. Egészségünk megőrzése, életminőségünk javítása elemi érdekeink, az ökológiai fenntarthatóság az emberiség jövőjének záloga. Az egészségtudatosság, a környezettudatosság, a fenntartható fejlődés lényegének megértése, elmélyítése egyéni, társadalmi és globális jelentőségű folyamat. Az Európai Unió által támasztott szigorú környezetvédelmi követelmények rákényszerítették a légszennyezéssel járó tevékenységek üzemeltetőit, a kibocsátások jelentős csökkentésére.

A levegő tisztaság - védelem
Az emberi élet minőségét alapvetően meghatározza a levegő tisztasága. A szennyezőanyagok közvetlenül veszélyeztetik az emberi egészséget, károsítják a vegetációt, romboló hatást fejtenek ki épített környezetünkre. Az ózonkárosító anyagok kibocsátásával védtelenné tesszük földünket a kozmikus sugárzással szemben, az üvegházhatású gázok nagymértékű emissziója pedig felgyorsítja a klímaváltozást, amelynek környezeti hatásai beláthatatlanok&#8230;
A levegő minőségét a közlekedés, a lakossági fűtés és az ipari tevékenységből származó szennyezések határozzák meg, de a meteorológiai helyzettől függően időszakosan szerepe van a nagyobb távolságról érkező szennyezésnek is. A településeken a fűtési időszakban a nitrogén-oxid (NOx) és a kisméretű szállópor (PM10), nyáron a felszín közeli ózon szennyezettség jelenthet problémát.
A Földet körülvevő vékony légkör legalsó része az emberiség számára legfontosabb tartománya. A földhöz közeli kb. 10 km-es részében (troposzféra) játszódik le az időjárási jelenségek nagy része, és oxigén mennyisége a legnagyobb a többi réteghez képest. A felette lévő réteg kb. 35 km magasságig a (sztratoszféra) az élővilág számára legfontosabb anyagot az ózont nagy mennyiségben tartalmazza. Ez a gáz szűri ki az élőlényekre káros, Napból érkező ultraibolya sugárzást.
A levegő hőmérséklete is hatással van az emberek egészségére. A kellemes (optimális) hőmérséklettől eltérő hőmérséklet közvetlen hatással van az ember közérzetére: 
A hideg levegő több oxigént tartalmaz, ezért az agy működését is serkenti a gyakori szellőztetés.
A meleg levegő enyhe esetben kimerültség, míg a jelenség legsúlyosabb változatakor eszmélet-vesztés, hőguta léphet fel (40 °C felett). 
A levegő pára-tartalma szintén nagy hatással lehet a szervezetre. Ha nagyon száraz a levegő, talán már Te is érezted, hogy mintha kiszáradna a torkod, ég a szemed. Ilyen helyen, a levegőben lévő kórokozók elleni védelem csökken.
A fűtési szezon kezdetén sokan szembesülnek azzal, hogy az ablakokon gyöngyöző pára jelenik meg, majd az esetleges szigetelési hibákból adódóan, a ház sarkaiban penészedés által okozott elszíneződés látható. A magas páratartalom nem csak esztétikailag zavaró, de számos komoly betegség forrása is. 
A téli időszakban gyakori a nátha-, illetve a hurutos megbetegedések. Kialakulásukban a lakáson belüli levegő minősége épp úgy fontos szerepet játszik, mint a közösségekben terjedő baktériumok és vírusok. 
A beltéri levegőminőséget befolyásoló tényezők között, a biológiai szennyező anyagokat (gombaspórák, pollenszemek, baktériumok, vírusok, csótány, poratka, illetve háziállat eredetű allergének), mint súlyos tünetek kiváltó okait említi, melyek köhögést, mellkasi- és izomfájdalmakat okozhatnak, de kiválthatnak allergiás reakciót, asztmát is.
A légkörön át a felszínre érkező sugárzások egy része visszaverődik vagy elnyelődik a levegő részecskéin. Így a sugárzásnak kevesebb, mint a fele ér el a Földre.&#160; A napsugarak kétféle ultraviola sugarat tartalmaznak, amelyek elérik a bőrt: UVA- és UVB sugarakat. Az UVB sugárzás a bőr (az epidermisz) felső rétegeit égeti, ami leégést okoz.&#160; A bőr az UVA sugárzástól lesz napbarnított. Az UVA sugarak behatolnak az epidermisz mélyebb rétegeibe, ahol melanocitáknak nevezett sejteket idéznek elő, melyek melanint termelnek. 
A melanin barna pigment, amely a barnulást okozza. A melanin funkciója: védekezés a bőr leégése ellen. A sötétebb bőrű emberek sokkal alaposabban barnulnak le, mint a világosabb bőrű emberek, ugyanis az ő melanocitái több melanint termelnek. De csak azért, mert valaki nem ég le nem jelenti azt, hogy védett lenne a bőrrák és más problémák ellen.
A túlzott napozás káros! 
De ha a bőr nem kap elég UV-sugárzást &#8211;&#160; mert szennyezett a levegő,&#160; nem megfelelők az életkörülmények, vagy az éghajlati adottságok kedvezőtlenek &#8211; az angolkór, néven ismert gyermekkori D-vitamin hiány alakulhat ki.
&#160;
A barnulás előnyei
Napozással lassítható a csontritkulás kialakulása, mivel a napfény segít a D-vitamin képzésben. Kutatások szerint a D-vitamin hiányának következtében kialakulhat mell- és prosztatarák is, ezért akinél a rizikófaktor magas, azoknak érdemes napozniuk, de persze normális keretek között. A napozás továbbá több bőrbetegségre &#8211; például ekcéma, pikkelysömör - is jótékony hatással van, a meleg pedig enyhíti az ízületi problémákat.
A barnulás hátrányai
Az UVA sugarak barníthatnak, azonban komoly károsodásokat is okozhatnak. Ez azért van így, mert az UVA sugarak a bőr mélyebb rétegeibe hatolnak, mint az UVB sugarak. Az UVA sugarak a bőr védelmező epidermiszén keresztül eljuthatnak végig a dermiszig, ahol véredények és idegek vannak. Az UVA sugarak emiatt károsodást okozhatnak egy személy immunrendszerében, így nehezebb leküzdeni a betegségeket és olyan betegségekhez vezethet, mint a melanóma, mely a bőrrák legsúlyosabb típusa.
A melanóma halálos lehet. Ha nem ismerik fel és nem kezelik idejében, gyorsan átterjedhet a bőrről a test más szerveire is.
A tartós napsugárzás és az UV sugárzás hatásai:
&#8226; ráncokat
&#8226; barna öregségi foltokat
&#8226; piros foltokat
&#8226; öregedő bőrt okozhat
Napvédők
Az egyetlen logikus megoldás az lehet, ha nem tartózkodunk sokat a napon.&#160; A naptejek és napvédők, melyek védenek a nap káros sugarai ellen, az egyik legjobb védekezési módok a nap károsítása ellen, mivel ezek anélkül védenek, hogy közben megzavarnák kényelmedet és tevékenységedet. A naptejeken lévő faktorszám azok védelmi szintjét mutatja. Egy magasabb faktorszámú naptej jobban véd a nap káros UV sugarai ellen. Kulcsfontosságú, hogy ésszerűen élvezd a napsütést, találd meg az egyensúlyt a nap elleni védelem és azok a nagyszerű nyári elfoglaltságok között, mint a strandröplabdázás és az úszás.
A szoláriumozás által nemcsak a kedvünk lesz jobb, hanem a bőrünknek is egészségesebb színe lesz. De aranyszabály, hogy csak ésszel, kellő mértékkel szoláriumozzunk. Sőt, ma már azt is tudjuk, hogy a túlzásba vitt szolárium bőrrákot okoz. Fontos tudni, hogy a mesterséges &#8217;napfény&#8217; körülbelül 20-szor erősebb, mint a természetes. Azt is meg kell jegyezni, hogy egyetlen sugárforrás sem veszélytelen. A &#8222;B&#8221; sugarak nagy energiatartalmúak, mégsem hatolnak a bőr mélyebb rétegeibe. Viszont az &#8222;A&#8221; sugarak miatt égünk le, ezek gyorsítják az öregedés folyamatait, valamint okozzák a bőr kiszáradását. Tehát olyan gépet válassz, ami UV-B sugárzású. A másik jó pont, hogy a sugarak serkentik a hormon- és immunrendszerüket, valamint a szervezet D3 vitamin termelését is. Utóbbiról köztudott, hogy segíti a kalcium csontjainkba való beépülését.
A levegőszennyezés jellemzői 
A levegő természetes és mesterséges úton is szennyeződhet, bár ezt a fogalmat általában a káros emberi tevékenység következményeként szoktuk említeni. A jelentős szennyezésre az első ipari forradalom óta figyelt fel a társadalom. A kőszénfelhasználás, az ércek kohósításának növekedése együtt járt a környezet terhelésével. 
Súlyos szennyeződéseknek, füstkör-katasztrófáknak, emberek százainak megbetegedése vezetett ahhoz, hogy az emberiség felismerte: a légkör szennyezettségének mérséklése az egész emberi faj fennmaradását befolyásolhatja.

A levegőszennyezés
Levegőszennyezés és az egészségi állapot
Az energia- és hőtermelés, a közlekedés, az ipari termelés során levegőbe juttatott nagymennyiségű káros gázok közé soroljuk a nitrogénoxidokat, a kénoxidot és a szénmonoxidot. 
A nitrogénoxidok csökkentik a légutak öntisztulását, így a bekerült kórokozók, és szilárd anyagok (pl. por) eltávolítása akadályozott lesz. A tüdőbe kerülve gyulladás, vizenyő alakulhat ki. 
Nagy hatással van a földi élet fajgazdagságára is, a legújabb ökológiai kutatások szerint, a szárazföldi és vízi élőlényeknél növekedéskorlátozó tápanyag lehet. 
A kénoxidok legnagyobb része az erőművekből, az égetés során kerülnek a levegőbe. A levegőbe kerülve több kémiai átalakuláson megy át, nagy része lebegő kénsavcseppekké alakul és több ezer kilométert is megtehet a levegőben. A levegő víztartalmával együtt, savas eső formájában hullik ki.
A kénoxid az emberek számára ingerlő, mérgező gáz, jellegzetes szúrósszagú anyag. Nagyobb töménységben köhögést válthat ki, sőt tüdőkárosodást és fulladásos halált is okozhat. A nitrogénoxidokhoz hasonlóan csökkenti a légutak öntisztulását, így krónikus légúti megbetegedéseket is okozhat (pl. hörghurut stb).
&#160;
A szénmonoxid a széntartalmú tüzelő anyagok égetésekor kerül a levegőbe. Színtelen, szagtalan, levegőnél kisebb sűrűségű, erősen mérgező gáz. Kibocsátása főként a belső égésű motorokból, a kohászat, az energiaipar, a fűtés és a szilárd hulladék égetéséből ered. A szénmonoxid fontos beltéri szennyező is, keletkezhet fűtő-tüzelő berendezések és dohányzás során is. A világ éves szénmonoxid termelése 100 millió tonna, melynek 60%-ka emberi tevékenységgel kerül a levegőbe. A szénmonoxid a tüdőn át akadálytalanul szívódik fel. Kötődik a vér egyes részeihez, és az izomsejtekhez. A vérbe került szénmonoxid versenyben van az oxigénnel. Ha az oxigén helyett a vörösvérsejthez kapcsolódik, akár fulladást is okozhat.
Legfontosabbak az agyra, a szívre és a keringésre gyakorolt káros hatások. A terhes anyát ért káros szénmonoxid-hatás (pl.: dohányzás), a magzat testi és szellemi fejlődését is befolyásolja.
Hazánk légszennyezettsége közepesen rossznak mondható. A levegő-egészségüggyel az 1880-as évektől foglalkoztak, Fodor József végezte a levegő egyes gázainak valamint por és baktériumtartalmának vizsgálatát. Ekkor a széntüzelés és a kohászat miatt két fő szennyező forrás a korom és a kéndioxid tartalom volt magas. A közlekedés fejlődésével nőtt a közlekedési eredetű nitrogénoxid és szénmonoxid kibocsátás és megjelent Budapesten a szmog (füst-köd) jelensége is.&#160;
&#160;
A lakosság fele él &#8222;szennyezett&#8221; vagy &#8222;mérsékelten szennyezett&#8221; területen.&#160;&#160; A bakonyi iparvárosoktól Budapesten át a borsodi iparközpontig egy szennyezési zóna szeli át az országot. Különösen szennyezett levegőjű tájak: Budapest, Borsod, Komárom, Veszprém, Fejér és Baranya megyék.

A levegő összetétele, és az egészségre káros komponensek
A levegőben lévő káros anyagok nem mind gáz halmazállapotúak. Vannak a levegőben szilárd szennyező anyagok is. A levegő szennyező szilárd anyagokat összefoglalóan poroknak nevezzük. 
A szervezetbe a légutakon, az emésztőszerveken és a bőrön keresztül juthatnak be. Allergiát, gyulladást tüdőkárosodást vagy mérgezést is okozhatnak. 
&#160;&#160;&#160;&#160;&#160;&#160;&#160;&#160;&#160;&#160;&#160;&#160;&#160; 
A levegő közvetítésével számos kórokozó juthat a szervezetbe. Cseppfertőzéssel vagy a porszemcséken való kiülepedéssel, ott terjednek, ahol sokan vannak (tömegközlekedési eszközön, iskolában, munkahelyen). Elég csak levegőt venni, vagy olyan tárgyat megfogni, amire ráhullottak a kórokozók. Rövid lappangási idő után, egy-két héten belül, már újabb ember panaszkodik a fertőző betegség tüneteire, járványra. Gyakori kézmosással, gyakori szellőztetéssel vagy védőoltásokkal védekezhetünk ellenük.
A kórokozók sokfélék lehetnek, közös tulajdonságuk, hogy méretük a milliméter ezred &#8211; milliomod része. Ilyen gyorsan terjedő betegség a vírusok által terjesztett influenza.

A baktériumok a vírusoknál ezerszer nagyobbak, de vannak köztük az emberekkel együtt élő ártalmatlan baktériumok is. Vannak betegséget terjesztő formái is. A bőrön kialakuló betegségeket gyakran a levegőben
&#160;lévő gombák okozzák.
&#160;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Környezetegészségtan]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35369793&amp;nid=6347257</link><pubDate>2013-02-26 19:20:43</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[&#160;
A KÖRNYEZETEGÉSZSÉGTAN
A&#160;&#160; környezet&#160;&#160; az élőlényeket körülvevő azon tényezők összessége, melyek az élőlényre közvetlenül hatnak. 
Az egészséggel kapcsolatban környezeten azokat a természeti, technikai (mesterséges) és társadalmi tényezőket értjük, melyek befolyásolják egészségünket, de egy ember nem tudja megváltoztatni őket (pl.: levegő-, talaj-, vízszennyezés). Társadalmi összefogással, együttes tevékenységgel az egészségre káros hatások kiküszöbölhetők, vagy legalábbis csökkenhetők.
Hazánk népességének egészségi állapota 
Annak ellenére, hogy két évtizede javulás figyelhető meg a magyar lakosság egészségi állapotában, még mindig messze elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól - azokban ugyanis gyorsabban javul az ott élők egészségi állapota. A betegségek gyakoribb előfordulása és a kimagasló halandóság miatt a magyarok rosszabb minőségű és rövidebb életre számíthatnak nemcsak a korábbi uniós országok, hanem a velünk együtt csatlakozott Visegrádi országokhoz viszonyítva is.
A többi európai országhoz viszonyított magasabb halandósággal összhangban a betegségek előfordulását tekintve is nagy az elmaradásunk. Az alábbi ábrák adatai azt mutatják, hogy az asztmát leszámítva mindegyik vizsgált betegség esetén rosszabb a helyzet Magyarországon, mint a többi európai országban. A keringési betegségek kiemelkedő jelentősége itt is megfigyelhető, hiszen a többi országhoz képest jóval gyakoribbak az agyér-betegségek valamint a magas vérnyomás. A mozgásszervi betegségek magas arányú előfordulása is figyelemre méltó. A daganatos betegségeknek az EU15 országokhoz képest átlagosan alacsonyabb gyakorisága és egyidejűleg magasabb halandósága feltehetően azt jelzi, hogy Magyarországon kevesebben élnek ilyen betegséggel, azaz a daganatos betegek &#8211; nyugati társaikkal összevetve &#8211; rövidebb ideig élnek.
&#160;
Az adatokból látjuk, hogy a magyarországi népesség egészségi állapota katasztrofális. A születéskor várható élettartam rövid, a születések száma alacsonyabb, mint a halálozások száma, így a lakosság elöregszik, száma fogy.
Rendkívül magas a szív- és keringési betegségek, a daganatos betegségek száma és az alkoholos májelégtelenségben, az erőszakos cselekményekben (közük az öngyilkosságban) elhalálozottak száma. 
A referencia országokkal összevetve a magyar nők némileg jobb helyzetben vannak, mint a magyar férfiak. Az összehasonlításból kiderül, hogy a keringési betegségek mellett &#8211; összhangban a magas alkoholfogyasztáshoz köthető halálozással &#8211; az emésztőrendszeri betegségekben megbetegedőknek is magas a száma a többi országhoz képest. 
A frissebb adatokat közlő &#8222;World Health Statistics 2010&#8221; szerint Magyarországon 2008-ban a születéskor várható élettartam férfiak között 70 év, nőknél 78 év (átlag: 74,23 év) volt. Ugyanebben az évben az EU átlaga: 79,31 év volt (WHO, 2010).
&#160;
Az európai országok közül, egészségi szempontból igencsak a sor végén állunk, csak Románia és Oroszország van rosszabb helyzetben.
A nemzetközi és a hazai kutatások eredményei alapján feltételezhető, hogy a magyar lakosság kirívóan rossz egészségi állapotáért különböző tényezők lehetnek felelősek: 
&#160;Elsőként az egészséget közvetlenül befolyásoló egészségkárosító életmód a többi országhoz képest jelentős hazai elterjedtsége hibáztatható. Főként a túlzott alkoholfogyasztáshoz és a dohányzáshoz köthetjük ezt, amit a referencia országokéhoz viszonyított magas halandóság meggyőzően bizonyít. A keringési betegségek kiugróan magas halandóságához &#8211; ezeken túl &#8211; az egészségtelen táplálkozás, és a testmozgás hiánya is hozzájárulhat. 
&#160;A helytelen egészségmagatartás hátterében jórészt az egészségnevelés és egészségfejlesztés hiányossága húzódik (a modern és eredményes módszerek elterjedésének hiánya), az e célokra fordított összegek elégtelensége valamint az egészséges életmódhoz szükséges információkhoz, termékekhez, szolgáltatásokhoz, sportolási lehetőségekhez való korlátozott hozzáférés állnak. Az egészséges választások további akadálya a helyes döntéshez szükséges ismeretek és a kellő motiváció hiánya. 
A kisebb és nagyobb közösségekben az egyént érő stressz, az általános érték&#8208; és bizalom&#8208;hiány, a támogató közösségek, az emberi szolidaritás gyakori hiánya, a kapcsolatokat sokszor romboló kommunikációs "kultúra", az asszertív konfliktuskezelés nehézsége, a negatív gondolkodás, az emberek közti ellentéteket szító közhangulat, a diszkrimináció egyaránt hozzájárul a lelki és testi egészségünk megromlásához. A fokozott stressz ugyanis nem csak lelki betegségekhez vezet. A depresszió és a stressz közvetlenül járul hozzá testi betegségek kiváltásához és rosszabbodásához. A környezeti stresszek hatásai pedig a génkörnyezet kölcsönhatás révén a következő generációknak is átadódnak.
&#160;Sőt, a társadalmi&#8208;gazdasági környezet felsorolt elemei az egészségügyi és szociális rendszerek nem megfelelő működtetésén keresztül közvetlenül is okolhatók a magyar lakosság Európától leszakadó egészségéért. 
&#160;
Olvasmány
Somogyiként a népegészségügyért 
Az egészségügyi ellátás megszervezésére az első hazai népegészségügyi jogszabályt 1770-ben adták ki. 1876-ban már törvény szabályozta a közegészségügyet. A hazai népegészségügy élenjáró tudósa a Somogyi megyei Lakócsán született Fodor József volt. 
A lakócsai fiúból tudós orvossá vált Fodor Józsefnek már az elemi iskolai tanulmányok mellett alkalma volt megismerni az elmaradott, szegényes körülmények között élő falusi lakosság sanyarú egészségi viszonyait. Elemi iskolai tanulmányait befejezve a pécsi cisztercita gimnáziumban érettségizett. Az orvosi egyetemnek csak az első évfolyamát végezte Bécsben, mert hazakívánkozott, így tanulmányait huszonkét évesen Budapesten fejezte be. Egy évvel később sebészetből, szemészetből és szülészorvoslásból oklevelet szerzett. Fiatalon állami ösztöndíjjal Európa élenjáró intézeteiben kutatott és tanult. Eközben megismerte: Németország, Hollandia, Anglia és Ausztria egészségügyi intézményeit, ahol a népegészség helyzetét tanulmányozta. 
Hazatérve 1872-ben Kolozsváron az Államorvostani Tanszék tanára lett, ahol közegészségtant is tanított, elsőként Magyarországon.
1874-ben megalakult a pesti egyetemen Európa első önálló egyetemi közegészségtani intézete, s vezetőjének felkérték Fodor Józsefet. Tanítványai évtizedek múltán is követték az útmutatásait. Nehéz körülmények között, szinte a semmiből teremtett az egész világ által elismert intézetet. Hatalmas elméleti tudását folyton gyarapítva egy percig sem szakadt el az élet mindennapi problémáitól. 
Számos meghívásnak eleget téve sorra járta Európa országait, s mindenütt a népegészségügyet tanulmányozta. A Berlinben megrendezett Egészségügyi Világkiállításon elnyerte az Auguszta császárné által alapított nagy arany érdemérmet. Negyvenévesen lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A londoni higiéniai kongresszuson 1891-ben felolvasást tartott, amelynek hatására Anglia egyik leghíresebb egyeteme, a cambridge-i díszdoktorává avatta. A belga, a spanyol, a finn, az angol és az olasz akadémia pedig tiszteletbeli tagsággal tüntette ki. Számtalan külföldi és magyar tudományos társaság és egyesület választotta tagjává.
A gyermekkori tapasztalatai döntően befolyásolták egész pályafutását. Tanítványa, dr. Riegler Gusztáv, aki a Kolozsvári Egyetemen az utóda lett, búcsúbeszédében ezt mondta: &#8222;Fodor professzor élete során mindig vágyakozással gondolt vissza somogyi szülőfalujára.&#8221;
Fodor József a mostoha egészségügyi viszonyokat, &#8222;a nép egészségének megromlását&#8221; elsősorban a széles néprétegek alacsony műveltségi szintjének tulajdonította. Javulást a lakosság egészségügyi felvilágosításától remélt.Ezek leghatékonyabb formájának az iskolát tartotta, ezért iskolaorvosi és egészségtan tanári képzést kezdeményezett, s fontosnak tekintette az egészségtan oktatását az iskolákban és az egyetemeken.Az iskolaorvosi hálózat megszervezése, az egészségtan oktatásának bevezetése példaként szolgált Európa nyugati államainak is. Viszonylag fiatalon, ötvennyolc éves korában halt meg, 1901. március 20-án. Abban az évben, amikor a Magyar Tudományos Akadémia a világon első alkalommal meghirdetett orvosi NOBEL-DÍJRA felterjesztette. A díj odaítélésére nagy esélye volt, s nem a bírálóbizottság döntése, hanem a tragikusan korai halála akadályozta meg az elnyerését, mivel a Nobel-díjat csak élő személynek ítélhetik oda. Kaposváron az ÁNTSZ hivatala előtt egész alakos szobra hirdeti az utókor emlékezését. Szülőfalujának művelődési háza előtti mellszobrát a Somogy Megyei Kórház készíttette.
Tudományos munkássága, újat teremtő szelleme, a nép egészségéért érzett felelőssége, szülőföldjéhez való ragaszkodása, a mai és a későbbi nemzedékek számára egyaránt példakép lehet.
&#160;
&#160;
&#160;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Ősmaradványok és a kultúrtörténet (A mitológia, a mese geológiai vonatkozásai)]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35369793&amp;nid=6301946</link><pubDate>2012-11-29 19:16:46</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	9.&nbsp;téma
	Ősmaradványok és a kultúrtörténet (A mitológia, a mese geológiai vonatkozásai)

	
	Mi az ősmaradvány?

	A földtörténeti időkben élt növények és állatok megkövesedett maradványai, másképpen fosszíliák (egykori állatok váza, csontja, egész maradványa, lenyomata stb.).&nbsp; A történelem során különböző magyarázatok születtek arra vonatkozóan, hogy mik a fosszíliák és hogyan kerültek a megtalálási helyükre. Némelyik magyarázat a népmesék és mitológiák világához kötődik. Kínában az egykori emlősök, köztük a Homo erectus fosszilizált csontjait &#8222;sárkánycsontoknak&#8221; tartották és gyógyszerként vagy afrodiziákumként használták. Nyugaton a hegyvidékeken talált tengeri élőlények fosszíliáit a bibliai Özönvíz bizonyítékának tekintették.

	
	A legtöbb hiedelmünk nem más, mint az ősi vallási-misztikus képzetek túlburjánzása. Egyes tárgyaknak, cselekményeknek természetfölötti hatást tulajdonító és bizonyos jelenségeket természetfölötti erők megnyilvánulásaként magyarázó tévhit a babona, legalábbis így határozza meg a szakkönyv. Fő ismertetőjele a rejtett összefüggések megléte, azaz mágikus jelentőség tulajdonítása bizonyos gyakorlatoknak. Köztük azonban semmilyen bizonyítható kapcsolat nem létezik, olykor a józan észnek is ellentmondanak. Ennek ellenére mégis befolyásolják életünket, sőt, szép lassan beleivódnak a hétköznapjainkba, és gátlásokat alakítanak ki, vagy önbeteljesítő jóslattá válnak.
	A kultúrtörténetük során fejlődött a hiedelem és mondavilágunk is. Az egyszerű ember mindazokat a megmagyarázhatatlan égi-természeti jeleket, a földben megtalált csontokat, ősmaradványokat, kagyló &#8211; csont &#8211; vázdarabokat vagy érdekes, egyedi sziklaformákat amivel találkozott a saját élete részévé tette: megmagyarázta. Mondákká, mesékké misztikus legendákká szőtte, amivel a környezetében találkozott és számára idegen, megmagyarázhatatlan volt. A középkori keresztény kultúra a számára ijesztő dolgokat az ördöggel, a sátánnal azonosította félelmet, ijesztő hiedelmeket szőtt köré (innen ered a patás-ördög ábrázolás, vagy a sárkányok, félelmetes halált hozó lények mítosza).
	A görög-római nép a földközi-tengeri kalandozásai idején olyan szigetekre, vidékekre is eljutott, amely érintetlen, lakatlan volt. A felfedezések, területbejárások során talált ősi csontok, ősmaradványok addig ismeretlen formák, vagy éppen a nagy méret miatt a hajós nép szájhagyománya útján legendákká, mítoszokká nőttek.

	
	Az ember kultúrtörténetének kezdeti szakaszában, a közvetlen környezetét &#8211; az erdőket, vizeket, hegyeket, majd az eget is &#8211; szellemekkel, felsőbbrendű lényekkel népesítették be (lásd görög istenek az Olimposzon &#8211; egy - egy emberi tulajdonsággal felruházva). Az egyszerű ember, akit félelem fogott el a számára érthetetlen elemi erők láttán, a természeti jelenségek mögött földöntúli hatalmakat sejtett. Az elemi csapásokat, betegségeket stb. valamilyen rosszindulatú szellem (démon) mesterkedéseinek tulajdonította. Felfogása szerint a démonok olyan lények, amelyektől óvakodni kell, amelyeket különféle mágikus szertartásokkal ki lehet engesztelni, és amelyek ellen időnként a jóindulatú szellemek segítségét lehet kérni.
	A magyar néphitben és mesevilágban egyaránt szerepelnek olyan mitikus lények, amelyek a túlvilágon, többnyire az alsó világrészen laknak, ember- vagy állatalakban, de emberi módon élnek. A természetfeletti erővel, képességgel rendelkező emberek &#8211; a mesék és hiedelmek hősei &#8211; azonban felveszik velük a harcot, és le is győzik őket. A mitikus lények a hitvilágban jóval félelmetesebbek, mint a mesevilágban, ahol a túlvilági lények értelmi képessége alacsony, könnyen rászedhetők.
	SÁRKÁNY
	Sok olyan nép van a világon, amelynek mítoszaiban, mondáiban, meséiben egyaránt előfordul a sárkány. A sárkány nem kizárólag mitikus állat, valamiféle &#8211; több állat testrészeiből összegyúrt &#8211; többfejű, lángot lehelő félelmetes szörny. A sárkány &#8211; alakját, tulajdonságát tekintve &#8211; változatos formában jelentkezik, akár a hiedelemmondákat, akár a népmeséket, az utóbbin belül az egyes mesetípusokat vizsgáljuk. A sárkány képzete egy hosszas fejlődés eredményeképpen jött létre, az európai népek hitvilágában a sárkányt többféle démon tulajdonságaival ruházzák fel. Itt elsősorban a forrásokat, vizeket, hegyeket őrző szellemekre, az elemi csapásokat előidéző démonokra kell gondolnunk.
	A sárkányelképzelések országonként is változtak, voltak jó sárkányok és gonosz sárkányok, egy fejű és 7 fejű is, repülő és királylányt rabló is.
	A sárkány szó a török sarakan = máregköpő szóból ered, így a sárkány alakja a legkülönbözőbb népek felfogásában is a kígyóhoz állt a legközelebb. A legősibb sárkányalak mindenütt kígyó, de nem ez az egyetlen állat, amelynek alakjából, tulajdonságaiból a sárkányt megformálták.
	Az egyiptomi, indiai, kínai vallásokban kezdetben az isteneket különféle állatokkal jelképezték, aszerint, hogy az isten milyen testi vagy lelki tulajdonságát akarták hangsúlyozni. Ezek az állatok is hozzájárulhattak később a különböző állatok testrészeivel rendelkező sárkányhoz. Wang Fu kínai filozófus szerint a sárkány már kilenc állathoz hasonlít. Elképzelése szerint e sárkányok a vizek fölött uralkodtak, a folyókat és a tengereket őrizték, a felhők tetején utaztak. A görög mitológiában feltűnik a kincsőrző sárkány &#8211; gondoljunk itt az Argonautákban leírt, Jason által megölt, aranygyapjat őrző sárkányra.
	Tudjuk, hogy a sárkányokról, mint hatalmas testű lények létezéséről szóló elképzelésekhez, e képzetek megerősödéséhez jelentősen hozzájárultak a barlangokban talált nagyméretű állatcsontok, elsősorban a kihalt barlangi medvék csontjai. A múlt században évenként több tonna súlyú &#8222;sárkánycsontot&#8221; szállítottak el Kína kikötőiből. A sárkánycsontnak és sárkányfogaknak gyógyító erőt tulajdonítottak.

	A különféle lények, amelyeket ma sárkánynak hívunk, valószínűleg nem azonos eredetűek, de mégis egymással párhuzamosan jöttek létre különböző kultúrákban a világon, talán fosszilizálódott dinoszaurusz- és ősi emlőscsont maradványokra született magyarázatképpen.

	A középkori Európa sárkányelképzeléseiben kétfajta sárkány élt: a többfejű sárkány, amely vizet őrzött, tüzet okádott, és az embereket és állatokat egyaránt megtizedelte, valamint a repülő sárkány, amely vihart keltett, és a fellegekben lakott.&nbsp; Mindkét sárkánytípusnak több változata alakult ki. A repülő sárkány, mely elsősorban népmeséinkből ismert. A különféle sárkányokról szóló képzetek közös vonása az, hogy a sárkányt mindenütt rosszindulatú démonnak tartják. Ez az alapvető, meghatározó tulajdonság a középkori sárkányelképzelésekben és a jelenkori folklórműfajokban is azonos.

	A kínai sárkányok általában jóságos lények, a sárkány - éve a kínai naptár szerint a legszerencsésebb év, az ebben az évben született gyermekek élete gazdag, boldog és szerencsés lesz.

	&nbsp;

	A magyar néphagyományban négy sárkánytípus körvonalazható.
	1. A sárkánykígyó = zomok (orosz, szláv nyelvekben, lengyel nyelvben (zmija=&#8217;kígyó&#8217;-t), a szlovákban (zmija =&#8217;viperá&#8217;-t) jelent) jellemzője: réten, mocsaras helyen él; disznóval, birkával táplálkozik. A pásztor őrzésére bízott kondából napról napra hiányzik egy-egy disznó. A pásztor &#8211; a tolvajt keresve &#8211; meglesi a sárkányt. Embereket hív segítségül, és a sárkányt legyőzik. A mocsári sárkányról szóló mondáinkban már igen lényeges motívum a sárkányharc. A mocsári sárkány tulajdonképpen a zomok változata, ugyancsak réten, mocsaras helyen él, de nem bújik el, nem marad háttérben, hanem az emberekre vadászik, és állandó rettegésben tartja a lakosságot.
	Sárkány összetételű helyneveink is (Bakonysárkány, Bősárkány, Sárkány, Sárkánycsapáspuszta, Sárkánysziget, Sárkánytópuszta, Sárkánytanya, Szilsárkány stb.) a mocsárban élő sárkányra, a zomokra vonatkoznak, melyekhez többnyire sárkányharccal kapcsolatos mondák fűződnek.
	Ipolyi Szirmayra hivatkozva arról ír, hogy IV. Béla a tatárjárás után alapította meg a nemzeti sárkányrendet. A rendbe azok a vitézek kerültek, akik az elszaporodott sárkányok irtásában jeleskedtek. Így kerültek a családi címerekbe és templomi festményekbe a szárnyas kígyók és a sárkányok. A sárkányölő hőseink tetteiről szóló mondák szorosan kapcsolódnak a &#8222;sárkányölő&#8221; Szent György-legendákhoz.

	&nbsp;

	2. A sárkánykígyó a magyar néphit szerint egyfejű, óriási szárnyas gyík. A sárkánykígyó kígyóból (zomokból) keletkezik. Mihelyt a kígyó sárkánnyá válik, megjelenik egy rongyos ruházatú parasztember, aki bűvös kantárjával kikényszeríti a vízből, és magával viszi a fellegekbe. A sárkánykígyó tulajdonképpen a hiedelemmondák garabonciásának a &#8222;hátaslova&#8221;. Több hiedelemmonda szól arról, hogy a garabonciás a sárkánykígyót Szerecsenországba viszi, összeaprítja, és a húsát eladja, ott ugyanis az emberek csak úgy tudják eltűrni a nagy meleget, hogy egy darabka sárkányhúst tesznek a nyelvük alá.
	Egyik mondatípusunk, mely rokonságban áll a kígyó köve mesetípussal, arról szól, hogy az ember az erdőben mély gödörbe esik, melyben sárkánykígyó tanyázik. Az ember &#8211; a sárkányt utánozva &#8211; kígyókövet nyaldos, hogy éhségét és szomjúságát eloltsa.
	&nbsp;Faragott kígyókő
	&nbsp;Alakjuk golyó, tojás, elnyújtott tojás; minél több kígyó fújta, annál nagyobb, néha lyukas. A hit szerint 50 ~100 kígyó is összegyűlik erdők napsütötte helyein, árkok mélyén, tölgyfák ágai között kígyókövet fújni. Fejüket ilyenkor feltartják, összetolják, farkaikat keresztül dobálják egymáson, már messziről hallatszik sípoló hangjuk. A kígyókövet összeköpködik: előbb csak kisebb köpéscsomó, később azonban megkeményedik. A kígyókőnek tartott köveket mágikus tárgyként használják: aki ilyent talál, szerencsés lesz, erszényben hordva sosem fogy ki a pénze, vagy gyógyulást nyer a betegségéből. &#8211; tartja a monda és a babona.
	&nbsp;
	Képzeljük el, amikor Európába kerültek a távoli vidékek egzotikus állatai, például a komodói varánusz (komodói sárkánygyík) a mítosz és a valóság beigazolódni látszott, ezek a sárkány szerű lények a maguk ijesztő külsejével az összes sárkánytulajdonságot magukra vették. (pláne hogy ragadozó életmódjuk, gyors mozgásuk, támadó viselkedésük halálos marásuk félelmetes külsejükkel párosult)
	A sárkánygyíkok legendájához jó alapot adtak az óriás krokodilok, aligátorokról szóló úti beszámolók, leírások az afrikai felfedezésekről, így lettek az első igazán sárkányszerű hüllők az európai kultúrtörténet fontos szereplői. Gondoljuk csak meg, ha a kárpát-medencei ember egy egykori dinoszaurusz koponyáját megtalálta, egyből mesét, legendát gyártott köré, hogy megmagyarázza keletkezését.
	Egy Allosaurus fosszilizált koponyája:
	&nbsp; &#8222;Sárkány profil&#8221;

	3. A Többfejű sárkány: Mondáinkban, hiedelmeinkben szinte kizárólag csak egyfejű sárkányok szerepelnek. Ezzel ellentétben népmeséinkre a többfejű sárkányalak a jellemzőbb. A vízőrző sárkány többfejű, lángot lövellő, óriási gyíkhoz hasonló, leányfaló szörny. A magyar meseanyagban az alvilági sárkány &#8211; több feje ellenére &#8211; emberhez hasonló életet él. &#8222;Várkastélyban lakik, elrabolt földi nővel él&#8230; Emberi mivoltát szörnnyé csak az változtatja, hogy óriás termetű, rettentő erejű démon.&#8221;
	&nbsp;
	Az Északi-tenger mentén hajózó vikingek és a Földközi-tengeren hajózó görögök is beszámoltak, fura partra dobott állati tetemekről, nagy testű több nyakú lényekről. Az óriáspolipok maradványa jó alapot adott a többfejű szörnyek, sárkányok legendájához.

	4. A felvilági sárkány a felettünk lévő világrétegben él. A különbség az, hogy a felvilági sárkány repülni is tud.
	Ez a sárkánytípus Az égígérő fa típusú mesékben szerepel. A többfejű, általában hétfejű sárkány ellopja a királykisasszonyt, és felrepül vele az égigérő fára. Egy ifjú felmászik utána, és a kastélyban lakó sárkány szolgálatába áll. Sikerül elpusztítania a sárkányt, és táltos lova hátán lehozza a királykisasszonyt. Jutalmul elnyeri kezét. A sárkány szó Erdélyben forgószelet is jelent és a magyar mesékben a sárkány gyakran forgószélben érkezik.
	A felvilági sárkány azonos az alvilági sárkánnyal, mindegyiknek több feje van, kastélyban laknak, és elrabolt földi nővel, ember módjára élnek.

	A földtörténeti középidőben élt Pteranodon az egyik legnagyobb testméretű őshüllő mely még repülni nem tudott, de szárny szerű végtagokkal már rendelkezett. Szárnyainak fesztávolsága átlagosan 7 méter volt (egyes példányoknál elérte a 9 métert is), fejének hossza a csőre hegyétől a fej végén lévő csonttarajáig 1,8 m. Szárnya a denevéréhez hasonlóan bőrből volt, amelyet a kéz- és karcsontok feszítenek; ám a Pteranodon szárnyvégét csak egyetlenegy ujj feszítette. A fej végén lévő csonttaraj az állat csőrének súlyát ellensúlyozta. Az állat testét szőr borította. A tüdő mellett légzsákjai is voltak. Ilyen lényekkel az ember nem találkozhatott, így ősmaradványainak előkerülésével egyedisége, furcsasága, a hatalmas mérete miatt sárkányszerű életmódot tulajdonítottak neki.
	A mesékben, mondákban főleg az Északkelet-Magyarországi mesékben él egy&nbsp; ember alakú sárkány is. Ez a sárkány már nem kígyó formájú vagy többfejű állat, hanem két lábon járó, külsőre, ruházatra, viselkedésre is emberi alak. A mesében a sárkány egy ember, sőt szép ember; a mesehős csak akkor jön rá arra, hogy sárkánnyal áll szemben, amikor a &#8222;szeme közzé nézett&#8221;. Az ember alakú sárkány sok vonatkozásban az urál-altáji népek fekete sámán alakjához, tevékenységéhez hasonlít, főleg a gonosz embereket jelenítették meg így.
	TENGERI SZÖRNYEK
	A sellők avagy hableányok mitológiai lények. Olyan leányok, akiknek a teste halfarokban végződik. Az ókorban több hajós is látni vélte őket. Ugyanúgy, mint a félelmetes hidrákat és óriás polipokat, amelyek hajókat roppantanak össze és pusztítanak el. Mindegyik nép, legyen az hajós vagy szárazföldi, félelmeit, rémületét kivetítette a környezetében lévő megmagyarázhatatlan tárgyakra. A görög mitológiában a lernéi hüdra egy ősi, kígyóra emlékeztető vízi szörnyeteg, számtalan fejjel &#8211; írásokban több fej jelenik meg, mint amennyit az amfórafestők ábrázolni tudtak &#8211; és mérgező lehelettel.
	A nagytestű tengeri állatok teteme, maradványa, néha ősmaradványa ihlette ezeket a lényeket.
	ÓRIÁSOK
	Az antik görög mítoszokban szereplő óriások, az egyszemű Küklopszok, az ősi Titánok és a kígyólábú Gigászok is régebbi történetek megújult szereplői. Őseik közt megtaláljuk a sumér Gilgames-eposz Humbaba nevű óriását és a germán mitológia jötunjait, az istenek ősellenségeit, akik a Föld északi és keleti peremének zord, jeges vidékein élnek. Az óriásokról szóló történetek a világ valamennyi táján léteznek, noha a régészeti leletek tanúsága szerint az átlagosnál nagyobbra nőtt emberek nem éltek minden kontinensen.
	A Bibliában több helyen is megjelennek az óriások, a legismertebb talán Dávid és Góliát története. A világ meséi és legendái számtalanszor hivatkoznak óriásokra és tetteikre, pl. sok építmény felépítését nekik tulajdonítják&#8230;
	Több természeti képződmény az óriások műve: Óriások asztala (hatalmas kőzet pad), óriások csizmája (hatalmas csizma alakú bazaltkifolyások) vagy Íroszágban az Óriások útja.

	Ismeretes a történelemből néhány konkrét &#8222;óriás&#8221;, pl. Charles Byrne, akit a maga idejében csak Ír Óriás néven emlegettek, csontváza ma is látható a londoni Hunterian Múzeumban. A 7 láb 7 hüvelyk (231 cm) magas férfi 19 éves korában hagyta el otthonát, és Londonba utazott, hogy kamatoztassa rendkívüli külsejét. Az 1761-ben született férfiú hamar híres és gazdag lett, de túlságosan szerette a gint, és emellett gümőkorban is szenvedett, így a dicsőség nem tartott sokáig - 1783-ban meghalt. Sokáig titok maradt, hogy mitől lett Byrne óriás, ám mint arról a The New York Times beszámolt, brit és német kutatók nemrég genetikai vizsgálattal rábukkantak a magyarázatra: kiderült, hogy a férfi hipofízis rákban szenvedett. Az ilyen daganat torzulást idéz elő - a beteg homloka domború, állkapcsa, keze-lába igen nagy -, fejfájással, látási problémákkal, és más tünetekkel is jár. A növekedési hormont is kiválasztó hipofízis rák általában felnőttkorban, a teljes testmagasság elérése után fejlődik ki. Ha viszont gyermek- vagy serdülőkorban jelentkezik, az könnyen vezethet óriásnövésre.
	A legendák óriásai barlangokban éltek, vastag csontú, magas nagytermetűek voltak, éppen olyanok, mint a barlangokból előkerült barlangi medve csontok. Ezekkel a mainál nagyobb termetű medvékkel még emberősünk is harcolt, mítosz és szellemvilágában negatív szereplőként élt, így generációról generációra a mondavilágunkban fennmaradt és a félelmetes medveóriás, emberi alakot öltött és emberi óriássá vált.
	Az Égei-tenger peremén, főleg ciprus és a környező szigeteken néhány évezrede még éltek ciprusi törpe elefántok (Elephas cypriotes), ami&nbsp; az elefántok egy kihalt fajtája, amely rokonságban állt a ma is élő ázsiai elefánttal. A ma elfogadott tudományos vélemények szerint a ma már kihalt erdei őselefántból alakulhatott ki, valószínűleg a miocén végén. Becsült súlya mindössze 200 kg volt. A törpe elefánt csontjait nagyon ritkán lelték fel, amit találtak az a koponya, középen nagy lyukkal (ormány). Az embernek a szigetekre érkezése előtt már kihalt állatok koponyáit megtalálták, ami az emberi koponyánál nagyjából kétszer nagyobbak, voltak. Mivel a szigetlakók soha nem láthattak elefántot, nem is ismerhették fel a koponyáját. Az ormánynyílás könnyen összetéveszthető egy magányos szemgödörrel. (A koponyák tényleges szemgödrei oldalt, alig észrevehetően helyezkednek el.)
	Az egyszerű ókori hajós népek nem tudták máshogy magyarázni, mint hogy ezek a fura nagyfejű, óriás emberek 1 szemmel rendelkeztek. Ezek lettek a küklopszok (= egyszemű óriások a görög mitológiában).

	AZ EGYSZARVÚ
	Krisztus előtt 400 évvel írja a görög Ktésziász, hogy a hindusztáni királyságokban roppant fürge vadszamarak élnek, fehér a szőrük, bíborvörös a fejük, kék a szemük, a homlokukon pedig hegyes szarv van. Ez az egyszarvú első ábrázolása, innen ered. Ezek után még kb. 160 leírást találtak, amely egy ilyen állatot emleget, persze apróbb eltérések voltak a leírások között. E fantasztikus állatot legtöbbször fehér lónak ábrázolják, melynek kecskeszakálla van, hátsó lába antilop láb, a homlokán pedig egy hosszú tekervényes szarv díszlik. Az egyszarvú az eddigi ábrázolásokban mindig szelíd állatnak volt feltűntetve. Leonardo da Vinci az állat érzéki természetével elmagyarázza, hogy könnyen elejthető az egyszarvú. Ha egy ember a közelébe megy, az érzékiség elnyomja benne a vadságot, fejét az illető ölébe hajtja, és akkor elejthetik a vadászok.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;
	Ragadozó dinoszauruszok fosszilizálódott mellső karma (külső íve: 37 cm) a kőzetrétegek körül előkerülő csontokra sehova nem volt illeszthető. Így került a mesebeli állat homlokára&#8230;

	
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;

	A GRIFFMADÁR

	A griff vagy más néven griffmadár (latin: gryphus) egy legendás mitológiai állat, amelyet oroszlán testtel, sas szárnnyal és fejjel képzeltek el az ókorban. Nevének jelentése a görögben: csőr, kampós orr.&nbsp; Ahogy hagyományosan az oroszlánt tekintették az állatok, a sast pedig a madarak királyának, úgy a griffet is különösen hatalmas, fenséges állatnak, minden teremtmény urának tartották. A griff hatalmas kincs, a gazdagság őrzőjeként is ismert volt.

	Adrienne Mayor, egy klasszikus korral foglalkozó néprajztudós szerint a griff alakja az ókoriak tévedésén alapult, mely az alakot a Protoceratops fosszíliáiból (melyek a szkítiai Altai-hegység aranybányáiból kerültek elő a mai Kazahsztán területéről) vezette le.

	Az egyik legnépszerűbb mitológiai lény, ábrázolásaival a mai napig találkozhatunk. A griff visszaköszön a festményekről, szobrokról, regényekből, és a mitológiai lények közül a legnépszerűbb heraldikai alakká vált a középkorban.

	
	Gryphaea kagyló kihalt osztriga faj, melynek formája a griffmadár csőréhez hasonlít
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A szobrászat kőzetei és történetük (gránit, homokkő, agyag és egyéb szobrok)]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35369793&amp;nid=6301944</link><pubDate>2012-11-29 19:14:13</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	6. téma
	A szobrászat kőzetei és történetük (gránit, homokkő, agyag és egyéb szobrok)
	&nbsp;

	Az őskőkori művész, aki gyűjtögetéssel és vadászattal teremtette elő táplálékát, azért készített szobrokat, rajzolt és festett, hogy a mágikus cselekményekkel, a zenével és tánccal együtt a maga javára fordítsa a természeti jelenségeket. Ahogy az előzőekben láttuk 10 000 -15 000 évvel ezelőtti korszakból szép számban maradtak fenn barlangrajzok, és - festmények illetve agyagból, puhább kőből, mamutagyarból készült szobrok, domború, vésett táblák.

	Emberőseink körülbelül 2,5 millió évvel ezelőtt kezdték el az eszközeiket arra használni, hogy segítségükkel további eszközöket gyártsanak. Majd ezt követte az a lépcsőfok, amikor a szerszámaikat különböző anyagok egyszerre való felhasználásával készítették el, gondolhatunk itt például a lándzsára (200-300 ezer éve). Ezek a kiegészítő eszközök lehetővé tették az őskoriak számára reakcióik rugalmasságának és hatékonyságuk bővítését.
	Több alapvető és egymást kiegészítő eszközt ismerünk, ilyenek a tű és a cérna, a horgászbot és a zsinór vagy a kalapács és a véső. Az íj és a nyíl pedig ezek között egy különösen összetett példa. Az elkészítési technika rekonstrukciója kimutatta, hogy nem kevesebb, mint tíz eszköz szükséges az előállításukhoz. Összesen 22 alapanyagból állnak, továbbá meg kell még említeni a három &#8222;félkész&#8221; terméket, például a kötő- és ragasztó anyagokat. Mindezt öt gyártási fázisban végezték őseink. A kutatók tehát kimutatták a homo sapiens korai története eszközhasználatának igen magas komplexitását és fejlettségét.

	A szobrászat az eszközhasználat elterjedésével és egyre finomabbá válása révén alakult ki. Az ősemberek legelterjedtebb első eszköze a szakócák azaz marokkövek. Ezeket a késszerű, kaparó eszközöket fegyverként és szerszámként használták. Hajdanán kovakőből készültek, amit egy másik kőhöz ütögetve pattintottak megfelelő éles, hegyes alakúra.
	Természetesen ezeket állatmotívumokkal díszítették.
	A legapróbb csontdarabkákon is bekarcolt állatok képmásai biztosították a mágikus erőt a vadászoknak. A kőhegyek, csonthegyek, hajítódárdára erősített orsó alakú hegyek hosszú idő eltelte után változtak, mindkét oldalán megmunkált, 15-20 cm hosszú, két szélén éllel ellátott ékké.

	Az i. e. 150 000 év táján a "kétoldalas" eszközé "mandalává" alakul. Áramvonalas, kiválóan használható, tökéletes a formája - már művészinek mondható. I. e. 50 000 körüli időkben a Neander-völgyi embernek olyan tökéletes szerszámai voltak, amelyek új művészi formák létrehozásához vezettek. A jobb éghajlati feltételekkel megváltozott az ősember környezete is. Megkezdődött a neolitikum, vagyis az újkőkor.

	A gyűjtögető életformát felváltotta az állattenyésztés és a földművelés, és ezzel együtt a letelepedett életmód. Ekkor alakult ki az agyagművesség. A neolitikum kultúrája a kerámián alapszik. Ilyen például a magyarországi körösi-, bükki-, és tiszai kultúra.

	
	A szobrászat kezdetét a természethű állatábrázolások jellemezték. Mai elképzelés szerint, művészetük a mágia szolgálatában állt, a sikeres vadászatot kellett segítenie. Az ember először célszerű, egyszerű tárgyakat készített, amiket szabályosra formált. Kőből vagy csontból készült kicsi állat és emberfigurák jelentek meg.
	Ehhez az agyi tevékenységnek úgy kellett fejlődnie, hogy a síklátásból a térlátás kialakulásával az ábrázolni kívánt személyt vagy állatot térben tudja elképzelni.

	Az ábra a sík és térlátás átmenetét ábrázolja. A lausseli "Vénusz", vagy más néven az ún. "bölényszarvat tartó Vénusz" kb. 44cm magas, és valamikor okkerrel volt befestve, dús idomú, akárcsak az őskori ábrázolások egyéb nőalakjai.

	Az állatokat ábrázoló plasztikák és szobrok kifejezetten jó minőségűek és élethű megfigyeléseken alapultak. Az állatábrázolás, amely szorosan összefüggött az ember számára létfontosságú vadászattal, műhelyekben gyakorolt művészet volt, amit varázslók és művészek a barlangok közös kultuszhelyein tanítottak.

	Vadászati szertartás faragott bölénycsordánál. Emberősünk szertartások és kultikus tánc közben eljátszotta a vadászatot a harc előtt.
	A liguriai Toirano barlangjában az agyagban lábnyomokat, ujjal rajzolt jeleket és emberi karmolás nyomokat fedeztek fel, amelyek a barlangi medve karmának nyomát utánozták. A toiranói lelet tükrözi, hogy a Neander-völgyi ember szemében egy állat alakú kő az állat titokzatos képévé válik, ezért agyaggolyókkal dobálja meg. Innen eljut odáig, hogy egy szarvra, mancsra vagy orra emlékeztető természeti forma késztetésére maga készítse el az állat képét. Ez csak egy lépés - amelyhez csaknem 20 000 vagy 30 000 évre volt szükség. A képalkotás kezdetei kb. a Neander-völgyben rejtőznek.
	Később az élelemszerző életmód következtében a termékenység gondolata került előtérbe. A termékenység jelképe a nő lett, az általános, mindenekfelett álló nő, a nagy Anya (Magna Mater), mint az élet forrása, aki mindennek a kezdete és vége. A figurális ábrázolások nem gyönyörködtetni kívántak, hanem a termékenységi varázslás szolgálatában álltak. A szobrok többsége agyagból készült, és 30 cm-nél kisebb

	A mentoni Vénusz

	A "Vénusz" szobrok jellemzői: a női jellegek eltúlzása - hatalmas domborulatok - túlzottan telt formák, arcnélküliség, vagy az arcvonások alig kidolgozottak, a profilok torzak, csökevényes a kéz, karok és lábak elnagyoltak - általában jellemző az aránytalanság. A nőiesség foglalataként elhízott, az anyaságtól deformált testet jelenítenek meg. A nőket ábrázoló szobrocskák az otthonnal és a tűzhellyel álltak kapcsolatban.

	Ki a szép? A választ minden kor ezernyi formában hagyta ránk: szoborban, falfestményen, graffitin, vásznakon és fényképeken. Az első &#8222;szépség&#8221; talán a willendorfi Vénusz lehetett.
	Bár azt nem tudjuk, hogy az ősember, aki ezt az aprócska szobrot faragta ilyen dúskeblűvé, korának szépségideálját látta, vagy csak a termékenységet akarta így megformázni. Az antropológusok a mai természeti népek megfigyelése alapján azért gyanakodnak: a dús kebel, a húsos idomok bizony erős ösztönöket csalnak az őserdők mélyén&#8230;
	Az ókorból már sokkal többet tudunk. Egyiptomban a szépségnek igazi kultusza alakult ki, istennője is lett: Hathor.
	A fáraók országából számos ideál került elő, akiket már életükben himnuszokba foglaltak: Teje királyné, III.Amenhotep felesége, Nofertiti, a szépség hattyúnyakú ideálja. A szépítkezés Egyiptomban valóságos iparrá nőtt: ékszerek, parfümök, illatos fürdők szépítették a hölgyeket &#8211; és az urakat is!

	
	Bár a nő bizonyítottan mindig jobban szerette testi bájait fitogtatni és díszbe öltöztetni a férfi szépségideálnak is voltak sémái, hagyományai. Ez legfőképpen az ókori görögöknél alakult ki, akik mesterien ötvözték világnézetüket az esztétikával és a képzőművészettel.
	A szobrászat nyelv lett: rajta a fiatalság- frissesség, a szépség, az arányok mértékével. A test szépsége ekkor nyer el olyan formát, amely aztán többször visszatér a történelem folyamán: Vénusz karcsú és ártatlan arcú, pirospozsgás és gyermeki, Mars és Apollón dalia, csinos és örökifjú.
	A rómaiak &#8211; tudjuk &#8211; ugyanezt koppintották le.

	A középkorban a test szépségét ördögi műnek tekintették, bujaságnak, amit rejtegetni kell.
	Szép emberek azonban akkor is éltek, Szép Fülöp, az állítólag oly bájos Eleonóra királyné vagy a mi Gizellánk.

	&nbsp;A reneszánsz újra felébreszti az embert, középpontba kerül önmaga, így teste is. Lucretia Borgia, Michelangelo Dávidja és a kor nemes hölgyei Leonardo képein jól tükrözik, hogy a szépségideált ismét görögösre fogták.
	Negyven évvel korábban Agostino di Duccio kezdte megmunkálni azt a márványtömböt, amely azóta várta Firenzében, hogy valaki kifaragja. Mikor Michelangelo megkapta a feladatot, azonnal egy nagy problémával találta magát szemközt: a követ nem csak megfaragták, hanem át is lyukasztották. Valószínűleg ezért került Dávid testsúlyt nem viselő bal lába olyan ferde helyzetbe. Az elkészült szobor a hagyományokkal ellentétben nem egy fiút ábrázol, kezében Góliát levágott fejével, hanem egy fiatal férfit a harc előtti pillanatokból. A mű a művész egyik legsajátabb vonásait mutatja: az ábrázolt személy cselekvés előtti belső feszültségét látszólagos külső nyugalommal fejezi ki.
	A ruhátlan emberi test Michelangelo művészetének fő tárgya, érzelmeinek, gondolatainak tolmácsolója.
	A szobrot eredetileg a firenzei városháza közvetlen közelében állították fel, csak 1873-ban helyezték mai helyére.

	A barokk korban, amikor a katolikus prüdéria keveredett a szemtelen udvari élettel, a nagy szoknyák és ruhák korában, a nemesi etikett csúcskorában bizony dúsabbak lettek a &#8222;szépek&#8221;.

	Rubens képei jól tanúskodnak a barokk szemléletről: a nő folyékony és párnás, a férfi potrohos, és szakállas. Persze, Mária Terézia vagy lánya, Marie Antoinette ifjú hajadonként még igen csinosak voltak, később válhattak Nagy Katalinhoz hasonló méretűvé.
	A romantika korában a karcsúság, a kecsesség és az &#8222;aranyifjú&#8221;, &#8222;alabástrom arc&#8221; jött divatba. Andrássy Gyula gróf és Sissi királyné tökéletes példái a romantikus szépségideálnak.

	
	A férfiak karcsú derék, izmos és széles váll, büszke tekintet, pici bajusz és göndör haj egyik oldalon, fűző, kecses mozdulatok és szép arc másik oldalon.

	
	Izsó Miklóst a népi tánc motívuma izgatta leginkább a falusi témák közül. Arasznyi kis szobrok ezek, amelyek közül egyikmásik megmintázásához alig volt szüksége egy-egy órára. Első pillantásra sebtében odavetett vázlatoknak tűnnek, de a forma, érzés és gondolat harmóniája mégis megvalósul bennük. A sorozat tizenöt darabból áll, a "Táncoló paraszt" időben az utolsók közül való, feltehetőleg 1870-ből, s a téma leginkább megérlelt feldolgozása.

	A XX. század &#8211; a maga fergeteges eseményeinek köszönhetően &#8211; a testet, a szépséget, az esztétikát lerombolta, majd ismét felépítette. A szép átértelmeződött, így lehetett a harmincas évek német férfiideálja egy kisbajszú diktátor, vagy a párizsiak kedvence a párduchölgy, Josephine Baker.

	A mai szépségideált Amerika teremtette meg: kezdte Mae West, majd Marylin Monroe, Madonna, Britney Spears és folytathatnánk. Egy sor szőke egymás után. A nők karcsúbbak és pucérabbak mint valaha, a férfiak pedig a nyolcvanas évek macsó korszaka után elnőiesedett vonásokkal lesznek egyre &#8222;szebbek&#8221;, szálkásabbak, szikárabbak&#8230;. A szépség történetét sokan megírták, sokféleképpen. Mégis, a titokra, hogy ki a szép, nem lehet rájönni. Aki szép, az szép. A szépségideálok azonban mindig jó mutatói egy társadalomnak, egy adott kor mentalitásának.
	Gránit, homokkő, agyag és egyéb kőzetek, mint a szobrászat alapanyagai
	A Föld sok területén évszázadokkal, sőt évezredekkel később is megmaradtak az ősi kultúra bizonyos szokásai és formái.
	Például a Húsvét-szigeteken ma is látható régészeti emlék, a 8-10 m magas vulkáni tufából faragott kőszobrok azaz idolok, - faragott bálványok (Kr. u. 1 000-1 600).

	
	A hatalmas kőfejek, moai szobrok, feltehetően híres törzsfőnököket, vagy nagy tiszteletben álló ősöket ábrázolnak. A legismertebb fotókon a többtonnás szobroknak csak a fejét vagy a vállát látjuk, testük nagy része a föld alatt rejtőzik.
	1722 húsvét vasárnapján, egy holland hajó legénysége váratlanul földet pillantott meg a Csendes-óceánon, a délkeleti passzátszelek övezetében. A sziklás, barátságtalan parthoz közelítve Jacob Roggeveen admirális meglepetten vette észre, hogy ameddig csak a szem ellát, gigantikus szobrok sorakoznak végig a part mentén, háttal a tengernek, fejükön jellegzetes fejdísszel. Az érdekesség csak az, hogy ezen egyszerű körülmények között élő emberek, közel 900 ilyen szobrot épített, amelyek között még 8 tonna súlyúak is akadnak. A szigetlakók azt vallják, hogy a szobrokat egy természetfeletti erő, az ő szavuk szerint a ,,Mana&#8221;, mozgatta.

	A gránit a földfelszín legnagyobb tömegben előforduló savanyú mélységi magmás kőzete. A gránit nagy mélységekben keletkezik, ezért felszínre csak a fedőrétegek lepusztulásával kerülhet, vagy a hegységképző erők emelik magasba. Ásványai: szürkés színű, áttetsző kvarc, fehér vagy rózsaszínű földpát, fekete biotit csillám. Hazai előfordulása: Velencei-hegység.
	Felhasználása: építő-és díszítőkő (középületek burkolata, járdaszegélyek) Nehezen megmunkálható, de igen ellenálló kőzet. Az egyiptomi kultúrában a halhatatlanságot, örökkévalóságot jelképezte. Oszlopok, lépcsősorok, talapzatok, szökőkutak, orszlán &#8211;turul és előkelő királyi alakok szobrai készültek gránitból a kultúrtörténet során.

	Luxori templom-Oszlopok,kolosszusok

	II. Ramszesz gránitból készült hatalmas szobrai fogják közre a bejáratot, mely III. Amenhotep fenséges oszlopsorával folytatódik. Az oszlopokon, falakon képek, az Opet- ünnepet ábrázoló jelenetekkel. Az oszlopsor III. Amenhotep udvarába vezet, melynek papiruszkötegeket mintázó oszlopsora talán a legszebb része az egész épületegyüttesnek. Az oszlopfők itt is papiruszbimbókat ábrázolnak.

	&nbsp;

	A homokkő színe az elegyrészek minőségétől függ. A szín változhat a világos sárgától a vörös árnyalatokon át a zöldes és feketés megjelenésig. A vöröses elszíneződést a vastartalmú elegyrészek okozzák, a sötétszürke, feketés színváltozat a földpátok túlsúlyát jelzik.

	Már az ókorban kedvelt építőanyag volt. Tömbös megjelenését a korai egyiptomi építészet, a Római birodalom területén középületek építésére egyaránt használták. Több alkalommal az előfordulások masszív tömegében kivéséssel térkiképzést alkalmaztak (Petra, Királyok völgye).

	Az ókorban Indiában, Burmában egyaránt elterjedt építőanyag volt. A középkori építészetben is kiterjedten alkalmazták, de az újkorban és a jelenben is jelentős a felhasználása. A szobrászatban egyedi, nagyméretű alkotások (obeliszkek, diadalkapuk) készítésénél használták. A kvarcalapú kovásodott homokkő szobrászati alkalmazása a rossz faraghatóság miatt nem volt elterjedt, az agyagkötésű homokkövek finomabb megmunkálásra alkalmasabbak. A kalcitkötésű és az agyagkötésű homokkövek az atmoszferikus hatásra felületükön porladnak. Különösen jelentős ez a hatás a savas esők megjelenése óta. Ezért az ilyen homokkőből készült műtárgyakat napjainkban felületi kezeléssel, bevonattal látják el. Ma is kiterjedten alkalmazzák az építészetben, alap és lábazati burkolatoknak, járófelületek kiképzésénél. Kiterjedt alkalmazását láthatjuk a vízépítésben, ahol hullámtörők, mólók, kikötői létesítményeknél a durva kitermelésű homokkövet is hasznosítják.

	
	Agyagtárgyak
	&nbsp;Az agyagtárgyakat kézzel formázták, de így, fazekaskorong nélkül is nagyon változatos alakúak keletkeztek. A kultikus és a halotti szertartásokhoz használt tárgyak igen vékony falúak.
	Az edények dísze általában geometrikus, egyenes vonalakból álló alakzat például háromszög, rombusz, spirál, vagy farkasfog alakú. A díszítés technikája lehetett színezés, pontozás, bekarcolás, ujjal benyomkodás. A bekarcolt díszítőelemhez néha fehér festék is járult, ami kiemelte a mintát az edény sötét hátteréből.
	Az ókori görög művészetben a kerámiaedények kínálták a legalkalmasabb felületeket képek vagy akár egész történetek megjelenítésére.
	Az égetett és festéssel díszített agyagedények ezrei maradtak ránk. Többségüket sírokban találták meg, hiszen az elhunytak mellé helyezték őket. Manapság általában "görög vázákként" emlegetjük e tárgyakat. Pedig az elnevezés félrevezető, hiszen a felettébb változatos formájú edényeket egyáltalán nem virágvázának, hanem különböző funkciót betöltő használati eszközöknek szánták.
	Például a három fogóval ellátott hüdriában vizet hordtak, a kratérban hígították fel a bort vízzel, a külixből vagy kantharoszból itták a bort, a palackhoz hasonló leküthoszban pedig olajat vagy parfümöt tároltak.

	
	&nbsp;A Kr.e 3. században Kínában a Csin család került hatalomra . A nevükből származik a Kína elnevezés. Az első Csin uralkodó felvette a császári címet. Az első császár egyedülálló tehetségű uralkodó volt. Katonai hódításainak köszönhetően ő egyesítette először Kína területét egy hatalmas birodalommá. A közlekedést úgy fejlesztette, hogy egységesítette a kocsi tengelyek hosszát, így azonos szélességű keréknyom alakult ki, ami meggyorsította a közlekedést a fővárosból a szerteágazó földutakon. Halála után több ezer, agyagból készített katona őrködött felette.

	A feltárás során több ezer mázas cserépfigurát ástak ki a régészek. A cseréphadsereg Cs'in Si Huang-ti császár sírja közelében állt. A császárnak nagy szerepe volt a kínai Nagy Fal építésében is. A tökéletes hadrendben felállított sereg feladata a császár nyugalmának védelme, őrzése volt a halottak birodalmában. Három földalatti építményrendszerben csaknem 8 000 figurát tártak föl: gyalogos, íjász, lándzsás és lovas katonákat, harci szekereket. A katonák 1,6-1,7 méter magasak, mindegyik egyedi arcvonásokkal rendelkezik. Egyes figurák állnak, mások támadó pozícióban térdelnek. Felszerelésük és ruházatuk is többféle. A törzs belülről üreges, végtagjaik azonban tömörek. A kezükben lévő fegyverek, valódiak, a lovakon bronzból készült zabla található. Az agyagfigurákat eredetileg színes mázzal vonták be égetés előtt, ez azonban mára megkopott. Ez volt a hadsereg törzskarának modellje.

	
	A szobrászathoz, mivel háromdimenziós művészi kifejezés, nélkülözhetetlen a kőzetek ismerete. A szobrászat elsődlegesen a térrel áll összefüggésben: kitölti, viszonyul hozzá és hatással van az érzékelésére.
	A fogalom egyúttal művészi alaptevékenységet is jelöl: egy tárgy fizikai vagy jelentésbeli jellemzőjének megváltoztatását, úgy, mint hely, forma, méret, tömeg, szín, szerkezet, hőmérséklet, illat, környezeti viszony, összetétel, összefüggés. Sok kortárs szobor az elrendezéssel, határvonalakkal vagy egyszerűen az elnevezésével közvetíti jelentését. Egy szoborként definiált tárgy létrejöhet emberi kéz hatására vagy természetes úton.

	1875-ben készült székely ólommázas bokály, kettős-életfa és madár ábrázolással. Mérete: magasság: 23,5 cm. Karcsú, egyfülű, körte alakú, cserép boros edény. A bokály szó az itáliai származású &#8217;kancsó&#8217; értelmű bocal szóból származik.

	&nbsp;&nbsp;

	A Miskakancsó egy ólommázas cserépkancsó, emberfejű, süveges boros edény. A süveg alkotja az edény száját és a kiöntőjét, amely összenyomott és lappal fedett úgy, hogy csak kerek nyílás marad rajta. Jellegzetes dísze a hasán levő domborműves kígyó és a szintén domborműves sujtássor. Karcolt és festett minta is előfordul ugyanazon a darabon. Ez az edényforma a közép-tiszai és az alföldi műhelyek specialitása volt. A legkorábbi ismert miskakancsó 1828-ból datált.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A festészet ásványtana]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35369793&amp;nid=6301943</link><pubDate>2012-11-29 19:10:54</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	5. téma
	A festészet ásványtana

	Az emberek mindig szerették a színeket.&nbsp; Színezték a ruhákat, a használati tárgyakat, gyűjtötték a színes virágokat, színes köveket. Festésre nagyon régen használnak különböző szervetlen és szerves eredetű festékanyagokat.
	A színeknek szinte minden kultúrában szimbolikus jelentése is van.
	A legrégibb ismert festmények a francia Grotte Chauvet-ban találhatóak, egyes történészek szerint körülbelül 32.000 évesek.
	Ezek vésett és festett, nagyrészt okker és fekete pigmentekkel színezett vadászati események, melynek szereplői az állatok és emberek.
	A festészet legkorábbi bizonyítéka az Arnhem Land sziklafestések Észak-Ausztráliában.
	A legalsó rétegben lévő anyag ezen a helyszínen körülbelül 60.000 éves. A régészek megtaláltak egy töredéket a szikla festészetnek egy Észak-Nyugat-Ausztrália területén fekvő mészkő barlangban. A világ minden tájáról vannak példák a barlangrajzokra, pl. Franciaország, Spanyolország, Kína, stb.
	&nbsp;
	A negyedkorszak paleolit nevű szakaszából származnak. Egyenesen megdöbbentőek ezek a festmények. Egy félállati, kannibáli állapotban levő emberfaj alkotásai, amelyek a legprimitívebb segédeszközökkel teremtődtek meg: lobogó tűzfénnyel világított barlangban, ahol a barlang hepehupás fala egyenes tiszta síkot alig adott, ahol csészeszerűen kivájt kőlap volt a paletta, zsírral összegyúrt ásvány, szén vagy mészpor volt a festék és faszilánk az ecset.

	És mégis: olyan művészi alkotóerővel, virtuóz technikával vannak megalkotva ezek a szebbnél szebb barlangi freskók, hogy a modern művészetből se sok hasonlót lehet melléjük állítani.
	A körvonalak lágy vonalak, a plasztikus formák pedig igen finom fényárnyék hatásokból és a tónusok mesteri egymásba vezetéséből alakulnak.
	Nem kiszínezett rajzok ezek, hanem tiszta festmények a szó legmodernebb értelmében.
	&nbsp;
	Az ókori Egyiptomban gyakran mágikus-vallásos eszmék szabták meg a színek alkalmazását.
	A színek szimbolikája az orvoslásban is megjelent.
	Az ősi Egyiptomban gyakoriak voltak a vörös amulettek. A hit szerint ezek megóvták a katonákat a sebesüléstől és elállították a vérzést.
	A sárga szín a Napot, a boldogságot és a gazdagságot jelképezte.
	A kék az isteni igazságot jelképezte, az egyik legfontosabb szín volt.

	Még ma is elég nehéz kimerítően értekezni az egyiptomi festészet történetének minden részletéről. Inkább a rajz nagy korszakairól és a kompozíciós rend alakulásáról lehet beszélni. Bár az Újbirodalom előkelőinek temetőjében, Théba nyugati oldalán százával tártak fel sírokat a XVIII. dinasztia elejétől a XIX. dinasztia végéig tartó korszakból, ezek jól illusztrálják a festészetben végbement változásokat. A színek elhalványodtak, a részletek gyakran eltűntek, a falra pedig az idők folyamán gyakran annyi minden rakódott rá, hogy sokszor előbb meg kell tisztítani a felületet a festmények tanulmányozásához. Amikor ezekhez a festményekhez közeledünk, az őket borító korom- és piszokréteg alatt remek rajzot és színezést fedezünk fel. Így némi fogalmat alkothatunk erről a kevéssé kiaknázott, gazdag anyagról.

	A Médiumi ludak híres falfestményének részlete a IV. dinasztia korából, az i. e. 2500 körüli időkből származik (Kairó, Egyiptomi Múzeum). A fekete és fehér között már finoman árnyalt színskála alkalmazása figyelhető meg.&nbsp; A kép az Óbirodalom falfestményei közül a legfontosabbak közé sorolható. A festékek természetes színezőanyagok: vasoxidból készül a vörös és a gesztenyebarna, malachitból és azuritból a zöld és a kék. A formák pontossága, a színek hitelessége, a tökéletes kidolgozás olyan benyomást kelt, mintha egy zoológiai tankönyv lapjait forgatnánk.
	Az észak-amerikai indiánok főleg vörös sárga és kék színeket alkalmaztak eszközeiken, házak előtti védőoszlopaikon.
	A festészet korai szakaszában a színek szimbolikáját a praktikum határozta meg. A legfontosabb kérdés a színek minősége és a festékek ára volt.
	Tudjuk, hogy Földközi-tenger keleti partvidékén terültek el a föníciaiak. Nem alkottak egységes államot, a városállamok megőrizték a függetlenségüket. Évszázadokon át a papiruszt Büblosz városa szállította a görögöknek tovább. Ennek emlékét őrzi a Biblia szó. A kereskedők a behozott árukért cserébe fát és ügyes kézműveseik termékeit vitték ki. Híresek voltak az üveggyártásukról és a festett szöveteikről. A bíborfestéket elsőként ők állították elő egy tenger csiga (bíborcsiga) nedvéből.
	A reneszánszban és az azt követő időszakokban a színek jelképes értelmet hordoztak, és a színvilág is nyomatékot adott a képnek. Mély tónust alkalmaztak a drámák megjelenítésében, ragyogó váltószínezést a természetfeletti ábrázolásánál és a finom árnyalatokat a naturalista témáknál.&nbsp;
	Newton foglalkozott először "komolyabban" a színekkel. A "hivatalos" álláspont ellenőrzésére a napfény egy nyalábját prizmán bocsátotta át és bemutatta, hogy az a spektrum színeire bomlik a falon.

	Az emberek már ismerték a szivárványt, természetesen, de azt hitték, hogy az csak valami szép rendellenesség. Newton következtetése valójában az volt, hogy ezek a színek - vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya, és a köztük lévő átmenetek - az alapvetőek. Az, amit a fehér fénysugárban látunk, ha mélyebben megvizsgáljuk csodálatosan összetett.
	Elég régóta ismert jelenség a lángfestés is.
	Bizonyos fémek, illetve vegyületeik a lángot jellemző színűre festik.
	Ezt a jelenséget használják az analitikában illetve a tűzijátékok pirotechnikai keverékeiben.

	&nbsp;

	Színgyártás &#8211; színkeverés ásványtana

	A színek, színes anyagok előállításához nem feltétlenül kell ismerni a "fizikai-kémiai hátteret". A legegyszerűbben ezt úgy oldották meg, hogy kerestek valamilyen anyagot, ami éppen olyan színű, amilyenre szükségük volt.
	Aztán biztosan hamar rájöttek arra is, hogy két különböző színű anyag összekeverésével lehet készíteni egy harmadik színt.
	Biztosan ezt a módszert alkalmazta az ősember is barlangrajzokon. Ezek egy része "fekete-fehér" volt, csak faszenet, kormot használtak hozzá. (A korom ma is nagyon elterjedt fekete pigment.)
	A festékekkel kapcsolatos legrégebbi írásos anyag időszámítás kezdete előtt (kb. 2600 éve) maradt fenn Kínában.
	Egyiptomban a legfontosabb vörös pigment a vízmentes vas(III)-oxid volt. A falfestményeken és a festett tárgyakon már a predinasztikus időkben (Kr. e. 5000-3000) megjelent.
	Később, a Kr. e. II. évezred táján realgárt, (arzén-szulfidot - As4S4) is használtak. Ez élénkebb színű volt a vas-oxidnál.

	Két természetes fehér pigmentet, krétát (kalcium-karbonátot) és gipszet (kalcium-szulfátot) használtak. Egyes feltevések szerint mesterségesen előállított, fehér ólom-karbonáttal is dolgoztak.
	Fekete pigmentként elsősorban kormot használtak.
	Sárga pigmentnek eleinte okkert (hidratált vas(III)-oxid) használtak. Később felfedezték, hogy az auripigment (arzén-triszulfid) és az ólom-antimonát sárgára színezi az üveget.
	Kék pigmentnek eleinte azurit (bázisos réz-karbonát) ásványt használtak, de ez elég halvány színt ad. Később mesterségesen előállított kalcium-réz-tetraszilikátot használtak.
	Zöld pigmentként malachitot, krizokollát (réz-szilikátot) bázisos réz-acetátot, réz-oxidot és vas(III)-oxidot is használtak.
	A festők hosszú időn keresztül saját maguk keresték meg a szükséges pigmenteket és azokból keverték ki a megfelelő színű festékeiket.
	A kémiát szeretik úgy ábrázolni, hogy mindenféle színes folyadékokat öntöget össze, amikből aztán színes füstök törnek elő.

	A kémia persze nem csak színes anyagokkal foglalkozik, de a vegyiparnak egy lényeges területe a festékekkel, pigmentekkel foglalkozó szakterület.
	Komoly iparág a festékek előállítása, de alapelvében nem változott. Ma is természetes vagy mesterséges vízben (illetve az adott oldószerben) oldhatatlan, megfelelő színű és megfelelő méretű szemcséket használnak a festékek színanyagához (pigmentjéhez).
	Bármennyire meglepő a színes oldatok nem alkalmasak színezésre. A színhatás eléréséhez megfelelő méretű szemcsék kellenek. Amennyiben a színes anyag már a kötőanyaggal is úgy keveredik, hogy kicsi részecskéi valamivel nagyobbakká tömörülnek, és ez a méret hígítószerben is ilyen marad, akkor festésnél - a hígítószer elpárolgása, beszívódása, illetve beszáradása után - az adott anyagot színes réteg vonja be.
	A fentebb említett okokból a növényi és állati eredetű színanyagok, amelyeket különböző termésekből, gyökerekből vonnak ki, önmagukban nem alkalmasok festésre.

	Első lépésként egy rosszul oldódó hordozó anyaghoz kell ezeket kapcsolni, hogy ne alkossanak valódi oldatot, hanem megfelelő méretű részecskéket képezzenek. Már az ókorban is krétát, vagy márványlisztet használtak erre a célra. Egyes színanyagokat pedig kémiai úton, pl. lúggal alakítottak át rosszul oldódó csapadékká.

	Moritz, hesseni tartománygróf családjával, August Erich 1630 körül készült képén az akkori ruhaviselet színei láthatók.
	A ruházat, textilanyagok festése elsősorban szerves eredetű festékekkel történik.
	Sokáig csak természetes festékeket alkalmaztak. Később egyre több szintetikus festék jelent meg a textiliparban.

	A textílanyagok festése is meglehetősen régi eredetű. Időszámítás előtt 700 körül már foglalkoztak gyapjúfestéssel Rómában.
	A 2-3. századból már maradtak fenn bíborvörös textilek az indigó használata pedig még ennél is régebbi.

	(Indigót használnak a kékfestők is - ez látható a képen.)
	1788-ban kezdik el a pikrinsav használatát a gyapjú festésére, sárga festékként.&nbsp; 1856 William Henry Perkin leírja az első szintetikus festéket, a mályvaszínű anilint.

	&nbsp;

	Felhasznált irodalom:

	
		vilaglex.hu//Erdekes/Html/SzinFiKe.htm
	
		Rókayné Kálydi Bea: Miért? 1000 kérdés és válasz a fizika köréből
	
		Szónoky Miklós (1997): Ásványok és drágakövek a kultúrtörténetben, Természet Világa 128.6. p 280-281 pp.


	&nbsp;

	
	&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Emberősünk ékszerviselete és művészete]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35369793&amp;nid=6301939</link><pubDate>2012-11-29 18:57:07</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	2.&nbsp;téma
	Emberősünk ékszerviselete és művészete
	Egy kis összetört okkert (sárga agyagásvány: árnyalatai a világos okker, az aranyokker és a sötét okker. Nem más, mint vasoxihidráttal megfestett agyagföld)&nbsp; olvasszunk meg egy csontvelő zsírjával, majd keverjük össze egy kis vízzel , kend az egészet a testedre.&nbsp; Ez a legősibb testfestési recept, mely több százezer évvel ezelőtt egy dél-afrikai barlangból maradt ránk, az eddig ismert legidősebb művészeti műhelyben ugyanis így készítette emberősünk az első festéket, illetve innen indult útjára a művészet.
	Védelem, megfélemlítés, vallásos-hidelem, mágikus szertartás, a vadászati szerencse elérése miatt kezdte emberősünk az első számára fontos jeleket, formákat magára festeni, először az elejtett zsákmány állatvérével majd megtalálta az agyagot a különböző puha ásványokat, amelyek porrátört vízzel, vérrel, faggyúval kevert elegéből az első festékeket elkészítette. Hamar megtalálta az agyagásványokat:&nbsp; Szürkés, fehér, sárgás vagy vöröses színt tudott használni.
	Az első festékek egyszerűen a talajból származtak, jellemzően vörös, sárga és barna színű agyagok voltak Vas-, vagy más fém-oxid tartalmú ércek mállási termékei, melyek nyersen is használhatóak, mint kréta, és égetéssel sötétebb és vörösebb árnyalatot nyertek. Porrá törve és különféle kötőanyagokkal (olaj, akril, stb.) keverve lesz belőlük festék.
	Vannak zöld földfestékek is, pl. zöldföld (természetes eredetű ásványi pigment, szilikátokat és zöld ásványokat (pl. szeladonitot) tartalmaz. A sárgástól a kékeszöldig többféle zöld lehet).
	A vas-oxidból nemcsak vörös és barna, hanem sárga és fekete festék is készül.

	A fekete festéket régen a korom szolgáltatta. Ilyen anyagokat használt az ősember az Altamira, Lascaux és más barlangokban, több tízezer évvel ezelőtt is.
	A földfestékek minden kontinensen ismert, folyamatosan használt anyagok maradtak. A testfestés ősi alapanyaga is a földfesték volt: Amerika indiánjai sárga és vörös okkerrel kenték be magukat, innen ered a "rézbőrű" elnevezés.

	A leggyakoribb agyagásványok:
	Kaolinit&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Montmorillonit&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Illit

	&nbsp;

	&nbsp;

	
	Egyes vélemények szerint, az ember belső értékeit a külseje határozza meg. A külső megtestesítője belsőnknek. Úgy a férfiak, mint a nők sokat foglalkoznak külsejükkel napjainkban. Nem volt ez másképp régen sem.
	Az ékszerek mindig fontos szerepet játszottak az emberek életében. Már az őskorban is tudta az ősember, hogy mi az a &#8222;szép&#8221;, mivel tudja külsejét feltűnőbbé tenni. Az ékszerek viseléséről már az ókori Egyiptom feltárásain találtak nyomokat. Krisztus előtt kb. 3000 évvel már az ékszerviselés elterjedt dolognak számított.
	Emberősünk az ékszereit általában a levadászott állatok csontjaiból készítette el.
	Ezek lehettek fülbevalók, karkötők nyakláncok.
	A nyakláncokon általában felfűzött fogak voltak, ami számukra totemként szerepelt (megvédte őket a gonosz szellemektől). A legtöbb ránk maradt őskori ékszert a halottak tiszteletének és másvilágban való hitnek köszönhetjük, mivel a halottakat rendszerint ékszerekkel feldíszítve temették el.
	Később, az ókorban az ékszerek alapanyaga az arany lett. Erről régészeti leletek tanúskodnak. Az arany használata több okkal is volt indokolt. Megmunkálása viszonylag könnyű volt és tartósan ragyogott nagyon sokáig. Nagyon sok régészeti lelettel gazdagította a múzeumokat az Egyiptomi ásatásokon feltárt ékszerkészletek. Itt megtalálható volt karkötő, nyaklánc, diadém, különböző fejdíszek, stb.
	Az ékszerek napjainkban és régebbi időkben is a ruházat kiegészítői voltak, előnyösebb külsőt varázsoltak vele.
	Így lett a mítikus-hidelemből divat, figyelemfelkeltő kiegészítő.
	Egyesek szerint az ékszerek napjainkban is védelmet nyújtanak, magabiztosabbak vagyunk viselésük alatt. Ilyen ékszerek általában a hegyikristályból és ametisztből készült medálok.

	Az ókorban már mindenki előszeretettel viselte az ékszereket a ruházat kiegészítőjeként.
	Nagyon népszerűek voltak már akkor is a fülbevalók, nyakláncok és gyűrűk, továbbá a különböző méretű és formájú fejdíszek. Pl. az ékszerek görögöknél való megjelenése a kereskedelemnek volt köszönhető. Ugyanúgy más ókori országokba is a kereskedelem útján jutottak el az új ékszerek, nyakláncok, stb.

	Minden ókori népnek meg volt a saját motívuma, amelyet általában az ékszerkészítés során figyelembe vettek. Pl. a görögök gyakran használt motívumai közzé tartozott a különböző állatfigurák használata. Eleinte az ékszereket fizetőeszközként használták a kereskedelmi viszonyok kialakulása során. Később a drágakövekkel díszített ékszereket már csak díszítésre és viselésre használták. Az akkori időkben is több alapanyagot használtak az ékszerek elkészítéséhez. Közkedveltek voltak a kagylóból, gyöngyökből és természetesen a drágakövekből készült ékszerek is. De nagyon elterjedt alapanyagnak számított az almandinnak nevezett gránát, amelyet állítólag a keleti népeknek köszönhetünk, s a kereskedelem során jutott be Európa térségébe.

	Az arany ékszerek a legközkedveltebb ékszerek közzé tartozott már abban az időben is. De nem mindenki viselhette azokat. Csak a legelőkelőbb rétegnek volt ez megengedett. Az alsóbb néprétegek csak olcsóbb alapanyagú ékszereket viselhettek. Így különböztették meg őket egymástól.
	Később az ékszerkészítés technikája még fejlettebb és pontosabb lett. A köveket jobban megcsiszolták azok kecsesebbek, fényesebbek és mutatósabbak lettek.
	A Bizánci nép már ilyen technikát alkalmazott. Megjelennek az új formák és motívumok. De tudjuk azt, hogy ez a kereszténység megjelenésének volt köszönhető. Továbbá annak hogy az 5. században megindult Európában a nagy népvándorlás. A keletről jövő hunok maguk előtt tolták végig Európában a gótokat, vandálokat. A keleti népek magukkal hozták saját kultúrájukat és hagyományaikat. Ennek következtében megjelennek az új keleti motívumok az ékszerkészítésben.
	A legkorábbi ránk maradt ékszerek az egyiptomi sírokból valók, legnagyobb részük Kr. előtt kétezer évvel keletkezett.
	Egyiptomi ékszerek jellegzetes sajátossága a síkszerűség és az ezt jellemző szimmetria, s ezzel kapcsolatosan a színhatások keresése, melyet a rekeszzománc hatásának teljesen megfelelő fémkeretekbe foglalt színes üveg- és porcelán darabokkal ér el.
	Az ékszerkészítőket ugyanaz a szigorú, nemes és erősen stilizáló irány jellemzi, mint az egyiptomi nagy művészeket (festők, szobrászok, mozaikkészítők).
	Már a középbirodalom korában, 2000 évvel Kr. e., eléri fejlettsége legmagasabb fokát, úgyhogy a későbbi technikai haladások stílusfejlődést már nem jelentenek.
	Az ékszer típusok két ezredéven keresztül ugyanazok maradnak: karkötők, nyakláncok, fejdíszek, amelyek egyben rangkülönbség jelölésére is szolgálnak, diadémok, mellpajzsok, gyűrűk, csattok, kar- és lábperecek kövekkel, vésett dísszel, zománccal vannak díszítve és nagy művészeti fejlettségre utalnak. Gyűrűket is hordanak, férfiaknál gyakori a pecsétgyűrű, a IV. dinasztia idején használatba jön a skarabeus, mely azután uralkodóvá válik.

	&nbsp;

	Az egyiptomi ékszerkészítés leggyakoribb példáinak jellemzői a több tagból összeállított, gallérszerű, nehéz, fél merev nyakék, díszítése áttört, síkszerű, színes és alakos, lehetőleg mozgás nélküli, szimmetrikus formanyelve a falfestményekével megegyező.
	A technika is nagy fejlettséget mutat és az öntés, trébelés, cizellálás és vésés minden faját éppen úgy megtaláljuk ezeken a darabokon, mint a granulírozást, filigránt, a zománcot utánzó üvegberakást, sőt elvétve valóságos zománcot is.
	Ugyanebből az időből a többi keleti népek,mint az asszírok, babilóniaiak, zsidók, perzsák ékszereiből oly kevés maradt ránk, hogy ezekből következtetéseket alig vonhatunk.
	A korai Görögországban ékszert csak az asszonyok hordtak. Egyiptomi és kisázsiai hatás alatt keletkezett a görög ékszer, de az egyiptomi motívumok helyét hamarosan elfoglalják a szép hajlású geometriai díszek, a mitológiai jelenetek és alakos ábrázolások.

	Főbb ékszerek voltak: a korona, gyűrűk, tűk és fülbevalók, melyek később oly nagyok lettek, hogy lehetetlen volt őket a fülcimpában viselni, hanem kendőkre erősítve a fej két oldalán mélyen lelógtak s láncokon függő repülő géniuszokkal és orsó formájú testecskékkel voltak díszítve. Nyakdíszeken ugyanilyen láncon függő motívumok fordulnak elő, a karperecek többnyire állatfejekben végződő egy-vagy többsoros pántok, egyáltalán fő ékszer a pánt vagy a koszorú. A koszorúk aranypléhből kalapált lombfüzért utánoznak. A csatokat és tűket levelekkel, gyümölcsökkel, állatfejekkel, isten alakokkal, vagy kisebb jelenetekkel díszítik, de az öv többnyire sima vagy látható helyeken zsinór- és szalagfonatokat utánoz. Az egyszerű, harmonikus rajz nemes formákkal és kiváló munkai sajátságokkal egyesülve a görög ékszert az ötvösség remekeivé teszik.
	&nbsp;
	Erős görög hatás alatt állt az etruszk ékszer. Formája kevésbé szép, díszítményei sem oly finomak s gyakran egyiptomi és kisázsiai mintákra utalnak. Az ékszer típusok ugyanazok, mint a görögöknél, a munka tökéletes, a filigrán és granulirozás általános.

	A római ékszer etruszk, görög és keleti hatást árul el, alig mondható róla valami jellemző sajátság.
	A hanyatló görög művészet díszben túlzsúfoltsága itt talán még erősebb. Kelettől a túl sok ékszer hordás divatját vették át és a gazdag kő, gyöngy, üveg, borostyán díszt.

	&nbsp;

	Az ékszer tömeges készítése magával hozza a formák csekély változatosságát és művészi értékét.

	Később barbár hatás is észlelhető, az aranyat nagy tömegekben alkalmazzák és a köveket nem csiszolják, a népvándorlás kori ötvösművekkel, ékszerekkel vallanak rokonságot. (lásd mellékelt ábra)
	&nbsp;

	
	A fényűző Bizáncban jó talajra talált az ékszer.&nbsp;
	A római hatás mellett itt a keleti erősen érvényesül, kedveltek az élénk színű zománcok és a sok drágakő. Az ékszer közvetlen kapcsolatot mutat az öltözékkel, és mint ruhadísz nyer leggyakrabban alkalmazást.
	Bizáncban ismét erős a vallással való kapcsolat, szimbólumok gyakoriak itt jelenik meg a IV. században a kereszt először mint ékszer.
	&nbsp;
	A bizánciak ruházata fényűző, merev viseletté alakult, amely a testet beburkolta, és eltakarta a természetes alakját. Az uralkodó réteg kedvelte a selyemanyagokat és a brokátot, melyeket nemesfémekkel és gyöngyökkel gazdagon hímeztek. Megjelenik a korona és az uralkodók örök jelképe marad.
	A román korból alig maradt ránk ékszer.
	&nbsp;A csúcsíves ízlés korából szintén kevés. Gyűrűk, övek, koronák, násfák az építészettől átvett csúcsíves formákat mutatják.
	De annál nagyobb fellendülést nyer az ékszer. a XVI. században. A reneszánsz az antik ékszerhez kapcsolódik,&nbsp; de csak munkailag, a mitológiai tárgyban és a groteszkekben.
	Filigrán már nem készül, az arany sem igen jut érvényre, mert nielloval (fémeknek és kénnek keveréke, mellyel az ezüstöt feketére festik), zománccal és drágakövekkel fedik.
	Fő típusok a lánc és a násfa. A lánc nyakékül és öv gyanánt használatos, néha finoman dolgozott csatként.&nbsp; A násfáknál (mindenféle függő ékszer) a sokféleség és a gazdag, finom kidolgozás csodálatra méltó.
	A XVII. században az ékszer művészi gazdagsága hanyatlani kezd,&nbsp; nem szeretik már a változatos színes, zománcos szalagdíszeket s a kövek minőségére és érvényesítésére fektetik a fősúlyt.
	A 17. század közepén, a gyémánt ékszer lesz divatos, még inkább háttérbe szorul az ötvösmunka, a foglalat gyakran ezüst, s hogy a gyémántot emelje feketére zománcozott az ékszer.
	A formák mértaniak, merevek, vagy a barokkművészetből vettek, nyugtalanok, de nehezek. Mazarin és XIII. Lajos ízlésének köszönhető a gyémánt uralomra jutása és egyáltalán a XVII. századtól kezdve Franciaország veszi át az eddig Olaszországtól vitt irányító szerepet.
	XV. Lajos uralkodása alatt divatba jött rokokó ízlés&nbsp; finom kagylós és lombdísze kedvező hatással volt az ékszer fejlődésére. A kő azért még a fontosabbik rész és ismét némi szerephez jut a foglalat is.
	A XVIII. sz. vége s a XIX. sz. az ékszert is a régi művészeteket utánzó erőtlen és művészietlen mederbe terelte. Az ékszer tömeges előállítása és a halott, utánzott formák értéktelen és sablonszerű eredményeket hoztak létre. A XIX. sz. közepén már próbálkoznak különösen a németek, hogy a francia hatás nyűge alól szabaduljanak és reneszánsz ékszerek utánzásával iparkodtak a gyémánt és más kövek túltengését ellensúlyozni. A század végén természetből vett és erősen stilizált növényi formák alkalmazásával szorították ki a históriai formákat, de ezek az erősen hajlított szecessziós formák is csak átmenetiek voltak.
	A későbbi századok alatt már semmilyen új motívum nem jelenik meg. Ebben az időben már az ókori motívumok utánzásával próbálkoznak meg több-kevesebb sikerrel. Az 1800-as évek végén a növényi formák alkalmazásával próbálkoztak az ékszerkészítők. A már használatban lévő motívumok a későbbi idők során sem szűntek meg, csak tökéletesítették őket. Ugyanúgy használták a gyémántot és drágaköveket az ékszerek készítése során. Próbáltak az ékszerkészítők a természetességre törekedni.

	&nbsp;

	
	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Ásványok, kőzetek és az ember kapcsolata a pleisztocéntől napjainkig]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35369793&amp;nid=6301938</link><pubDate>2012-11-29 18:55:22</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	1.&nbsp;téma
	Ásványok, kőzetek és az ember kapcsolata a pleisztocéntől napjainkig

	Emberősünk megjelenése a földtörténet utolsó időszakára, a negyedidőszakra tehető. A negyedidőszak a földtörténet legutolsó s egyben legrövidebb időszaka, kb. két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött. Két szakaszra osztjuk: pleisztocénre ("közel a jelenhez") és holocénre ("jelenkor").
	A pleisztocént környezetre leginkább az volt jellemző, hogy nagyarányú klímaingadozások váltották egymást: több tízezer éven át tartó jelentős lehűléseket, jégkorszakokat (glaciális időszakok), enyhébb, jégmentes időszakok (interglacálisok) szakítottak meg. Az állatvilág a növényzettel együtt vándorolt, hol délre tolódtak, hol pedig újból visszatérhettek az északabbi tájakra. A pleisztocént főként az emlősök jellemezték: gyapjas orrszarvúak, gyapjas mamut, óriásszarvas, kardfogú tigris, barlangi medve élt Európa szerte azokon a területeken ahol emberősünk megjelent.
	&nbsp;

	Az ember megjelenése: a Homo erectus 1,6 millió éve, a mai ember pedig kb. 30 000 évvel ezelőtt jelent meg. A pleisztocénben a legjelentősebb változások az emberi evolúcióban történtek, amelyek a mai modern ember kialakulásához vezettek. Az korszak elején megjelent a homo erectus (&#8222;felegyenesedett ember&#8221;), amely már nagyobb aggyal rendelkezik, használja a tüzet és alaposabban kidolgozott szerszámokat készít, mint elődje, a homo habilis (&#8222;ügyes ember&#8221;). Ezek eredményeképp elterjedt Afrikán kívül Dél-Ázsiában és Európában.
	Szintén a pleisztocénben élt a neandervölgyi ember, amely mintegy 200 000 éve jelent meg és 28 000 éve halt ki. A neandervölgyi ember után nem sokkal, kb. 100-150 000 évvel ezelőtt alakult ki a mai modern ember (homo sapiens), de nem a neandervölgyi ember, hanem a homo erectus afrikai változatának leszármazottjaként. A homo sapiens a pleisztocén során teljesen kifejlődött és az időszak végére pedig (az Antarktisz kivételével) minden kontinensre eljutott.

	A paleolitikum (magyarul: régi kőkorszak, őskőkor vagy pattintottkő-korszak) a régészek adta elnevezés, amely földtörténeti szempontból a pliocén végével és a pleisztocénnel esik egybe. A paleolitikum kb. 2,4 millió évvel ezelőtt (&plusmn; 0,3 millió év) kezdődött és kb. 11 500 éve ért véget. Erre az időszakra esik az első kőzetfelhasználás &#8211; ásvány alkalmazás ideje is történelmünkben, illetve az első kőzet- érc-ásványlelőhelyek felkutatása, azaz az a bányászat első megjelenése is.
	Mióta az ember megjelent a Földön, nemcsak állandó kapcsolatban volt az ásványokkal és kőzetekkel, hanem minden bizonnyal a kezdetektől fel is használta azokat a legkülönbözőbb célokra. Az ércek, kövek, ásványok, és azok lelőhelyei, bányái természetesen elsőként az emberősünk, illetve az ősi népek élőhelyének környezetéből kerültek elő. Ezek voltak a könnyen elérhető kőzetlelőhelyek, ahonnan az eszközhasználat anyagait az ember elő tudta teremteni, amire az ősi bányászat-kohászat &#8222;mesterségének&#8221; első telepeit a Kárpát-medencében a kőkorszaktól a &#8222;fémkoron&#8221; át (réz, bronz, vaskorszak Kr.e 4. évezredtől) napjainkig művelni tudta. Különlegesen jó természeti ismerettel &#8211; megfigyeléssel rendelkező emberősünk felszíni lyukakban, kőzetkibukkanásokban találta meg azokat a kőzeteket, amit később az ember egyre kifinomultabb technikákkal nyeri ki és használja a földkéreg kincseit. Az emberiség korai történetében tehát két nagy korszakot jeleznek kövekkel a csiszolatlan kőkort vagy paleolitikumot, illetve a csiszolt kőkort vagy neolitikumot. De folytathatnánk a sort az acél vagy az alumínium korával, illetve napjainkban az atomkorral. Bizony, mind-mind a földkéregben képződött ásványokon alapul.
	Csak a Kárpát-medencében mintegy 110 kőkorszakbeli ősember telephelyet, barlangot, egyéb nyomot: kőszerszám &#8211; lelőhely, csontmaradvány stb. találtak meg. Ezek legősibb bizonyítéka volt a lábnyomával is világhírű, mintegy 350 000 évvel ezelőtt élt &#8222;vértesszőlősi ősember&#8221;, akit &#8222;homo erectusnak&#8221; (&#8222;felegyenesedett embernek&#8221;) neveztek. Ő és társai kőszerszámait nagyrészt a Vértes hegység ÉNY-i oldalán folyó Által-ér kvarckavicsaiból &#8222;pattintotta&#8221;, a későbbi ősemberek pedig ezen felül obszidiánból, palából, jáspisból, kalcedonból, kovakőből, tűzkőből nyerte, a szerint, hogy melyiket találta a közelben.
	A kőkorszak vége felé, a neolitikumban, a földművelés &#8211; állattenyésztés fejlődésével és kialakulásával a kőeszköz igény már annyira megnőtt, hogy megindult a felszíni kőbányászat, majd a kőkereskedelem (pl. Tokaj-Zemplén hegységből az obszidián).

	
	Az emberiség őskorában leginkább az alábbi tevékenységekre használtak ásványokat és kőzeteket:
	&#8226;&nbsp;eszközkészítés,
	&#8226;&nbsp;festékkészítés,
	&#8226;&nbsp;építkezés,
	&#8226;&nbsp;díszítés,
	&#8226;&nbsp;gyógyítás és
	&#8226;&nbsp;mágia.

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	Az érdi ősember pattintott kőeszközei - Gáboriné Csánk Vera rajza
	(Az érdi középső paleolitikus telep - Budapest régiségei, 22. Bp., 1971) A vértesszőlősi lelőhely mellett az érdi telep volt az, ahol a paleolitikum emberének tűzhelynyomai is előkerültek.

	
	Ez a nyersen felhasznált vagy alig megmunkált ásványok kora. Az ókor folyamán robbanásszerűen megnőttek az ásványokkal kapcsolatos ismereteink. Amellett, hogy a fentebbi felhasználások tovább éltek, megindult a megfelelő, (magas fémtartalmú) ásványokból a fémek kinyerése. Mindemellett, illetve ezt megelőzően a természetes állapotban talált termésfémeket munkálták meg. Elsők között minden bizonnyal a rezet és az aranyat. A nyersanyagként felhasznált ásványok korát onnan számolhatjuk, amikor az ásványokat különböző módszerekkel  a megfelelő cél elérése érdekében  kémiailag és/vagy szerkezetileg átalakították, vagyis felfedezték az ércek kohósításának titkait.

	A vegyületeikből olvasztással és kovácsolással előállított fémtárgyak roppant módon megkönnyítették az emberek mindennapi életét.

	
	Ehhez hasonlóan nagy jelentőségű volt az agyagkőzetek égetésével nyert tégla, cserép és kerámia megismerése. Ez az építkezést, illetve mindennapos használati tárgyainkat forradalmasította.
	A kvarcból és alkálifém-vegyületekből olvasztással nyert üveg, a hasonló módon készített üvegmáz, sokkal később a porcelán kaolinból történő előállítása mind-mind nagy előrelépést jelentett az ember számára.
	Az ember mindig szerette a szépet és a maradandót, ezért nagyon megbecsülte a színes, nagy keménységű köveket, melyek szépségét csiszolással tovább fokozta. Felfedezte a csillogó, színes ásványokat, amiket megmunkálva először természetfölötti erővel ruházott fel (talizmánok, pl. vadászatnál a siker segítői) később a maga és lakhelye díszítésére, vagy a nagyra becsült embertársai (vezér, sámán, törzsfőnök, illetve asszonyaik) díszítésére használt.
	A drágakövek, féldrágakövek (drágakő = drága, igen ritka, értékes, szép) a történelmünk korai idejében megjelennek, idősebb Plinius híres Természetrajzában közel kétezer esztendeje, már több mint 150 ásványt és kőzetet említ, és részletesen tudósít sokirányú felhasználásukról. Kiemelten foglalkozik az ásványoknak a művészetekben történő felhasználásáról, hiszen a görögök és a rómaiak sokféle díszítőkövet használtak művészeti és építési célokra.

	
	A drágakövek olyan természetes keletkezésű ásványok, melyek szépségük, ritkaságuk és megfelelő keménységük (időtállóságuk) alapján megnyerték az emberiség tetszését és megkülönböztető értékítéletét. Bizonyos ásványokat színükért, másokat fényükért (pl. a gyémántot csodálatos csillogásáért) vagy a rajtuk észlelhető fényjelenségekért (pl. a zafírt aszterizmusáért=csillaghatásáért), esetleg szabályosan elhelyezkedő zárványaiért (pl. tigrisszem) kedvelünk jobban mind a többieket. A drágakövek keletkezéséhez az alkotóelemeken kívül speciális külső körülmények (hőmérséklet, nyomás, megfelelő összetételű oldat stb.) szükségesek. A drágakövek tehát nem találhatók bárhol és tetszőleges mennyiségben, felkutatásuk, kitermelésük és feldolgozásuk rengeteg időt, pénzt és emberi munkát igényel.

	A középkor sajnos nem sokat lendített az ásványokkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudásunkon. Gyakorlatilag több mint ezer évig nem gazdagodott jelentősen az ásványokkal és felhasználásukkal kapcsolatos ismeretünk. Ugyanúgy bányászkodtunk, ugyanazokat a fémeket ismertük, szinte ugyanazokat a megmunkálási technikákat használtuk. A nagy áttörést &#8211; miként másban is &#8211; a reneszánsz kora hozta el az emberiség számára. A Szász-érchegység szülötte, Georgius Agricola örökbecsű, nagy művei nyitották ki az ókor óta újra  szemünket a fölkéreg kincseire.
	A reneszánsszal ugrásszerűen megnőttek ismereteink az ásványok bányászatával, kohászatával és sokirányú felhasználásával kapcsolatosan. Ebben egyre nagyobb segítséget nyújtott a kialakulófélben lévő kémia, melyet abban az időben  igaz más és más céllal  alkimisták, kohászok és orvosok egyaránt űztek.
	Az ásványok felhasználása a 17-19. században, az ipari forradalomnak köszönhetően, újabb látványos szakaszt hozott. Létrejöttek a nagyüzemek, melyek igen nagy mennyiségű ásványi nyersanyagot igényeltek. Ennek a nagy tempónak meg kellett feleljen a bányászat és a kohászat is. Az első nagyüzemek éppen a kohászathoz és fémiparhoz (gépiparhoz) kapcsolódtak. Ezek megalkotásához, vagy más szóval a technika fejlődéséhez a fizika és a kémia robbanásszerű fejlődése nyújtotta az alapot. És valóban, a 18-19. század a nagy természettudományi felfedezések kora. És ebben világviszonylatban is nagy szerep jutott Magyarországnak. Mind bányászati-kohászati, mind a fémek feldolgozási technikájának úttörő fejlesztésében nagy szerepe volt a magyar és osztrák tudósoknak (az akkori Osztrák-Magyar Monarchiában). Legendás központja volt ennek a felvidéki Selmecbánya.
	Ennek fényében egyáltalán nem véletlen, hogy a világ legelső bányászati-kohászati felsőoktatási intézményét éppen itt alapították, 1735-ben.
	A 19. században is megismertek egy fémet, ami már a 20. században forradalmi változásokat hozott az iparban, illetve mindennapi életünkben. Ekkor állították elő ugyanis az alumíniumot máig legfontosabb ércéből, a bauxitból. Ezzel párhuzamosan más könnyűfémeknek (pl. magnézium és berillium) is nagy keletje lett a repüléstechnikában, később pedig az űrtechnikában. A 20. század elején, lényegében a radioaktivitás felfedezése adta meg a jelet az atomkornak, melynél az ásványvilág eddig egyedülálló módon  energiaforrásként szerepel.

	
	Alapfogalmak

	Az eddigiekben bemutatott földrajzi &#8211; földtani &#8211; kultúrtörténeti tények együttesen bizonyítják, hogy az ásványok és a kőzetek az emberiség történetének minden periódusában nagy szerepet játszottak, és bizonyosak lehetünk benne, hogy legalább ilyen nagy fontosságúak lesznek a továbbiakban is, a kurzus célja ebbe a különlegesen szép, esztétikus világba való betekintés.
	A kurzus elején a témához kapcsolódó legfontosabb geológiai fogalmakat tisztáznunk kell.

	&nbsp;

	Az érceket és nemérceket együttesen ásványi nyersanyagoknak nevezzük. Az ásványi nyersanyagok illetve az ásványok és a kőzetek az emberiség történetének minden periódusában nagy szerepet játszottak, és bizonyosak lehetünk benne, hogy legalább ilyen nagy fontosságúak lesznek a továbbiakban is.

	Mi az ásvány?

	Minden, ami a földben van (jelentése &#61614;kiásni a földből)
	Őskor: eszköznyersanyagok, színes kövek
	Ókori görögök: fémek, földek, drágakövek (Theophrastus).
	Ókori rómaiak: nemesfémek, ötvözetek, fémek, földek (puha kövek),
	Építőkövek (kemény kövek), drágakövek (idősebb Plinius).
	A bolygók és holdak szilárd kérge, illetve a meteoritok anyaga mindenütt alapvetően ásványokból áll.
	Az ásványok tehát természetes úton képződött (képződő), határozott kémiai összetétellel és rendezett szerkezettel rendelkező szilárd vegyületek, sokkal ritkábban elemek. Tekintettel azonban arra, hogy ezek a vegyületek (és elemek), mivel nem laboratóriumi tisztaságú viszonyok között jönnek létre, az ideálistól (az ideális kémiai összetételtől és az ideális kristályszerkezettől) többé-kevésbé szinte mindig eltérnek. Épp az ideálistól való eltérések eredményezik roppant sokféleségüket. Ha egy-egy fizikai, morfológiai vagy kémiai sajátság látványosan eltér az ideálistól, azt sokszor külön névvel illetjük. Ezek lesznek az ásványok változatai.

	
	A földkéreg egyik leggyakoribb ásványa, a kvarc (kémiai képlete SiO2; kristályrendszere trigonális) például ideálisan színtelen, de kristályszerkezeti torzulások vagy nyomelemek jelenléte által sokszor színesen jelenik meg. A lila színű kvarc neve például ametiszt, a sárgáé citrin, a füstszínűé füstkvarc, sőt ebben az esetben még a színtelennek is van változatneve: ez a hegyikristály. A kvarc koncentrikusan sávos, mikrokristályos változata az achát, míg rostos, sárgásbarna változatának neve tigrisszem. A legelterjedtebb karbonátásvány, a kalcit például a karbonátion mellett ideális esetben csak kalciumot tartalmaz (kémiai képlete CaCO3; kristályrendszere trigonális), de a természetben a kalciumot sokszor helyettesíti több-kevesebb mangán. A mangántartalmú kalcit változatneve épp emiatt sokáig manganokalcit volt.

	&nbsp;

	&nbsp;

	Ez itt mind kvarc. A szín ne tévesszen meg senkit, az ugyanis csak kristályhibákból és szennyező anyagoktól van. A hegyikristály tulajdonképpen trigonális &#945;-kvarc (SiO2), vagyis csak kvarc. Azért kedvelik, mert rendkívül tiszta és átlátszó, belső elszíneződése minimális. Ettől függetlenül ugyanolyan kvarc, mint amit a folyók, patakok partjain szedhetünk zsákszám, vagy amit például a betonba öntünk. A rózsakvarc ugyanez az eset, trigonális &#945;-kvarc egy kis szennyező mangánnal, ami ibolyás-, pirosas-rózsaszín színt kölcsönöz az ásványnak. A füstkvarc feketés csillogású míg az ametiszt lila. A rengeteg kvarc-módosulat mind ugyanazon kémiai összetétel eltérő színű, esetenként kristályrendszerű ásványa.
	Az ásványok speciális változatai a drágakövek. Ezeket a ritkaságuk, szépségük, ebből adódóan a drágaságuk emeli ebbe a kategóriába. Nem tartoznak az ásványok közé a tisztán biológiai úton létrejött anyagok. Jó példa ezekre a csigák vagy kagylók háza. Nem ásványok egyes növények gyantái, még akkor sem, ha az idők során megkeményednek (gyanták = borostyánok).

	Jelenleg hozzávetőleg 4200 ásványt (ásványfajt) mutattak ki, és évente 50-60 újabbat találnak a kutatók. A Földön kívüli ásványok ismerete még gyerekcipőben jár, leginkább a Hold ásványairól rendelkezünk adatokkal. Ezek alapján száz körüli a Földön kívül meghatározott ásványok száma.
	Az ásványok sokfélesége emberemlékezet óta az ásványok csoportosítására sarkallta az embert. Csoportosították őket a színük (például zöld kövek, sárga kövek, kék kövek), vagy a felhasználhatóságuk (pl. festékföldek, gyógyító kövek, fémek) szerint. Az ásványok tudományos csoportosításával már az ókor gondolkodói foglalkoztak, ennek során leginkább fémek, földek, kövek, drágakövek, ősmaradványok (fosszíliák) csoportosítást alkalmaztak. Ebbe az ásványdefinícióba tehát még beletartoztak a mai értelemben vett kőzetek és ősmaradványok is.
	A valóban tudományos ásványtan a 20. század eleje óta kémiai és kristályszerkezeti alapon rendszerezi az ásványokat. Ennek alapján a következő tíz ásványosztályt különböztetjük meg: (termés)elemek, szulfidok, oxidok és hidroxidok, halogenidek, karbonátok és nitrátok, borátok, szulfátok, foszfátok és arzenátok, szilikátok, végül szerves ásványok.

	
	Mi a kőzet?
	A kőzetek döntő része két vagy több ásvány kémiai értelemben vett keveréke. A kőzet a Föld szilárd kérgének ásványokból álló építőanyagai. A kőzetek elnevezésének alapja eszerint az ásványos összetétel, illetve az ebből következő kémiai összetétel meghatározása. A kőzeteket azonban emellett a kőzetalkotó ásványi összetétele (vagyis szövete) alapján is osztályozzák. Illetve keletkezésük szerint a következő ábra alapján:
	&nbsp;
	&nbsp;

	
	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Ásványok - kőzetek - ősmaradványok a művészet és kultúrtörténetben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35369793&amp;nid=6301937</link><pubDate>2012-11-29 18:52:02</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	Ásványok - kőzetek - ősmaradványok a művészet és kultúrtörténetben

	A kurzus azt mutatja be, hogy a földkéreg kincsei, az ásványok és a kőzetek, melyeket a bányászat, majd a geológia az emberiség hasznára ősidők óta elérhetővé tett, hogyan válnak az egyetemes kultúrtörténet és a képzőművészet anyagi hordozóivá, az esztétikai szépség kifejezőjévé. A drágakövek megmunkálása és a nemesfémek alkalmazása, az ékszerkészítés, az ötvösség útja érdekes technikai evolúciós folyamat. A legősibb emberi technikai eljárások közé tartozik az agyag feldolgozása, anyagának változatos felhasználása, az égetés és a mázkészítés sokszínűsége, majd az építészeti megjelenítése a történelem folyamán. Az építő &#8211; és a díszítőkőzetek funkcionális és szakrális alkalmazása kultúrkörönként igen változó volt. A kőzetekbe zárt ősmaradványok a kultúrtörténet, a hiedelmeinek szereplőivé is váltak, mint például Szent László pénze vagy a sárkányok. A mondáknak, a mitológiának, a Bibliának is sok földtudományi vonatkozása van (Atlantisz, Vízözön), ezt mutatja be ez a kurzus.

	
		Ásványok, kőzetek és az ember kapcsolata a pleisztocéntől napjainkig
	
		Emberősünk ékszerviselete és művészete
	
		Régi magyar ékkövek, és a magyar ékszertörténet
	
		A bányászat kultúrtörténete
	
		A festészet ásványtana
	
		A szobrászat kőzetei és történetük (gránit, homokkő, agyag és egyéb szobrok)
	
		Miért szép a márvány? A márvány kultúrtörténete
	
		Az építészet kezdetei, építő és díszítőkövek
	
		Ősmaradványok és a kultúrtörténet (A mitológia, a mese geológiai vonatkozásai)
	
		Mondák, hiedelmek és a geológia: magyar sziklaalakzatok, hegyekhez kapcsolódó mondavilág

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tájvédelem, egyedi tájértékek]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35369793&amp;nid=6301936</link><pubDate>2012-11-29 18:50:47</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	9.&nbsp;téma
	Tájvédelem, egyedi tájértékek

	A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt.
	&nbsp;
	A tájvédelem olyan jogi, szervezési, gazdasági, technológiai, biológiai, felvilágosító és propaganda-intézkedések, valamint beavatkozások rendszere, amely az alapvető tájhasználati módok (társadalmi-gazdasági tevékenységek) táji feltételeinek biztosítására és a táji értékeknek megőrzésére és helyreállítására irányul. Háttértudománya a tájökológia.

	A tájvédelem céljai: a táj jellegének, esztétikai adottságainak, a természeti és táji értékeknek, az egyedi tájértékeknek, a természeti rendszereknek megóvása, műtárgyak tájba illesztése, a felszíni tájsebek rehabilitációja. Feladata, hogy a terület tervezése során érvényesítse a természet- és tájvédelem szempontjait; koordinálja a települések egyedi tájértékeinek felmérését, nyilvántartását, kezelését; a tájvédelmi szakhatósági hatáskörben érvényesítse az általános tájvédelem szempontjait az egyedi engedélyezési eljárásokban; a kultúrtörténeti értékek védelme a tájban; az Európai Táj Egyezmény végrehajtásából adódó feladatok.

	Egyedi tájérték: Az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek a társadalom számára jelentősége van. Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele nemzeti park igazgatóság feladata. A területrendezési tervnek tartalmazni kell az egyedi tájértékek jegyzékét!

	Az egyedi tájértékek típusai:

	1) Kultúrtörténeti értékek:
	- Településsel kapcsolatos: csárda, lakóház, kúria, iskola, kápolna, kálvária, harangláb, feszület, határkő, határmezsgye, sírkő, kopjafa, kunhalom, földvár, erőd, várfal, szintezési alappont, kút, kastélykert, emlékliget, tájkert stb.
	- Közlekedéssel kapcsolatos: postaút, sóút, vasút, mélyút, híd, rév, komp, kikötő, mélyutak, kötélpálya stb.
	- Termeléssel kapcsolatos: majorság, csordakút, pince, magtár, verem, zsizsikelő, halastó, tűzvigyázó torony, kenderáztató, istálló, csűr, pajta, malom, műhely, táró, horpa, fúrótorony, zsilip, gát, szivattyútelep, erdészház, vadászles, stb.
	- Történeti eseménnyel vagy személlyel kapcsolatos: csatahely, tömegsír, emlékhelyek (mondai, híres ember), emlékmű, stb.

	2) Biológiai tájértékek: fa, facsoport, bokros, sövények, gyepsávok, gyepfoltok, állatélőhely stb.

	3) Földtudományi tájértékek: felszíni kőzet, annak lepusztulása, földtani alakzatok, ősmaradvány, ásvány, kőzet, rétegsor, gyűrődés, vetődés, vulkáni formák, karsztos formák, mozgó homokbuckák, gerinc, kilátópont, morotva, övzátonysor, gázló, vízesés, magaspart, szurdokvölgy, források, tavak, stb.

	&nbsp;Intézkedési szempontok:
	&#61656;&nbsp;építmények tájba illesztése,
	&#61656;&nbsp;nyomvonalas létesítmények elhelyezése,
	&#61656;&nbsp;terület felhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat mérlegelése,
	&#61656;&nbsp;művelési ág változtatás mérlegelése,
	&#61656;&nbsp;felszíni tájsebek eltüntetése,
	&#61656;&nbsp;vonuló útvonalak kikerülése,
	&#61656;&nbsp;jellegzetes tájképi elemek megőrzése,
	&#61656;&nbsp;belterületté nyilvánítás mérlegelése.

	A természetvédelmi gondoskodás nemcsak a természeti értékekre terjed ki, hanem az egész tájat óvja, benne az ember által alkotott értékes objektumokkal. A &#8222;rezervátum szemlélet&#8221; elvetése (a biodiverzitás nem őrizhető meg, ha csak a védett területek határain belül veszik figyelembe a természetvédelmi szempontokat).
	A gazdaság feladata az lenne, hogy segítse az emberiséget a természet szolgáltatásainak igénybevételében. Nincs önálló &#8222;gazdasági érdek&#8221;! A kapitalizmusban az ember az önállósuló gazdaságot kezdi szolgálni, miközben a természet degradálódik. Fő cél a profittermelés!

	Élettelen természeti értékek, védelmük, jelentőségük:

	Típusai:
	&#8226; Ex lege: víznyelő, barlang, forrás, láp, szikes tó, kunhalom, földvár (nemcsak élettelen!)
	&#8226; Felszíni kőzet, annak lepusztulása, földtani alakzatok, ősmaradvány, ásvány, kőzet, rétegsor, gyűrődés, vetődés, vulkáni formák, karsztos formák, mozgó homokbuckák, gerinc, kilátópont, morotva, övzátonysor, gázló, vízesés, magaspart, szurdokvölgy, források, tavak, stb.

	Tulajdonságaik: helyhez kötöttek, át nem telepíthetők,&nbsp; meg nem újulók, helyre nem állíthatók, mert egyedi képződmények, illetve sajátos élőhelyek.

	Veszélyeztető tényezők: - bányászat, - barlangászat, - leletgyűjtés, - építkezés, - földművelés, - szennyezés, - stb.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tipikus tájak védelme: Vizes területek és gyepek kezelése]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35369793&amp;nid=6301935</link><pubDate>2012-11-29 18:48:29</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	7. téma
	Tipikus tájak védelme: Vizes területek és gyepek kezelése

	Európában nagyon kevés az olyan terület, amit ne használna az ember. Az ipari mező- és erdőgazdaság elpusztítja a természeti értékeket, az extenzív gyephasználat, megtervezett erdőgazdálkodás azonban nem (teljesen).
	A 20. században olyan védett természeti területeket alakították ki, ahol az iparszerű művelés nem indult be, de hagyományos gazdálkodás volt. Ezért elterjedt az a vélemény, hogy a hagyományos gazdálkodás tartja fenn a természeti értékeket (ez biztosítja a &#8222;közepes zavarást&#8221;).

	A természetvédelmi kezelés gyakran (de nem mindig!) megegyezik a hagyományos gazdasági hasznosítással.

	Természetvédelmi kezelés célja a természeti érték növelése és használat, de ugyanúgy célja a gazdálkodás (a gazdasági haszonszerzés). A kettő egyezik, ha a használat hozta létre vagy tartja fenn a természeti értéket.

	Aktív és passzív kezelés:
	1)&nbsp;Szabadtéri &#8222;laboratóriumokban&#8221;, intenzív kezeléssel igyekszünk fenntartani a biodiverzitás minél nagyobb hányadát, minél kisebb helyen (aktív kezelés). Mivel azonban nem értjük eléggé az életközösségek működését, könnyen lehet, hogy mesterséges konstrukciókat alkotunk.
	2)&nbsp;Minél nagyobb természet-közeli területeket hagyunk érintetlenül, biztosítjuk a természeti folyamatok zavartalan működését (passzív kezelés). Ekkor általában nem számíthatunk a teljes biodiverzitás megmaradására, mivel nem elég nagy a terület.

	A kezelés módjának kiválasztása:
	&#8226;&nbsp;Történeti vizsgálat alapján (&#8222;ami eddig történt jó volt&#8221;).
	&#8226;&nbsp;Intuícióval (más, hasonló élőhelyen szerzett tapasztalat alapján).
	&#8226;&nbsp;Tervezett kísérlettel (kontroll területet jelölnek ki, és a változásokat figyelik, monitorozzák)

	Vizes élőhelyek kezelése és helyreállítása:

	Legfontosabb a természetes vízviszonyok (mélység, időbeli mintázat, áramlás, vízminőség) fenntartása vagy visszaállítása. Lokálisan az &#8222;ökológiai vízigény&#8221; mérnöki módon igen nehezen írható le, bonyolult összefüggések határozzák meg, amelyek feltárása hosszú kutatásokat igényel. Hazánkban a vizes élőhelyek 97%- át megszüntették &#8594; a maradványok megőrzése, és a lehetséges helyreállítás igen fontos.

	Szikes tó (ex lege!): aktív kezelést nem igényel. Túl hosszú kiszáradás esetén az esővíztől kilúgozódhat, ekkor benövi a növényzet (madárvilág!). Kelemen-szék (KNP) még jól őrzi szikes jellegét, cél a teljes vízmegtartás, csatornavíz bevezetés nélkül. Itt magas sótartalmú rétegvíz feláramlást is kimutattak! A Fehér-szék kiszáradt, benőtte a zsióka. Ledózerolták a növényzetet, a madárvilág igényei szerint csatornavízzel feltöltik.

	
	Láp (ex lege!), mocsár: aktív kezelést nem igényel. Nálunk igen lassan átáramló felszín alatti víz tartja fenn. Kiszáradás, tőzegbányászat, eutrofizáció veszélyezteti. A tőzeg kibányászása után újraindul a lápi szukcesszió, de az eredeti fajgazdagság csak évtizedek/századok alatt áll helyre, ha van honnan betelepülni a fajoknak. (Hanság)

	
	Nádas: megfontolt aratás lehetséges (de nem biztos h szükséges!). A homogén nádasok felnyitása legeltetéssel és égetéses természetvédelmi kezeléssel egyre gyakoribb (pl. HNP). A Fertő déli részének hatalmas nádasai a vízszint szabályozásának (állandó szinten tartásának) hatására alakultak ki. Nagy részét aratják, de mindig elegendő avas nádat is hagynak a fészkelő madaraknak. Ha nem aratnák spontán lékesedne, esetleg nagy területen ki is pusztulna.

	
	Holtág: bölcs hasznosítás, gondosan, táji léptékben tervezett kotrás a szukcessziós stádiumok megőrzése a cél. (mivel ma már spontán nem keletkeznek).

	Folyó: parti növényzeti zónák megőrzése, ártér (természetes áradás), természetes meder-dinamika (szakadópart, zátonyok, stb). Ma már lehetséges vizes élőhelyek szinte üzemi szintű kezelése. (Kérdés az, hogy ez mennyire természetes).

	&nbsp;&nbsp;

	Gyepek természetvédelmi kezelése:

	A gyepek természetvédelmi kezelésében a legalapvetőbb intézkedés a be nem avatkozás: Elsődlegesen ezt a módszert a természetes gyepek esetében alkalmazzák (pl. sziklagyepek). Csak őrzés, a károsítás (pl. muflonok, turisták, taposás, biciklisek, sikló repülők) megelőzése szükséges.

	Legeltetés: puszták természetes kezelésére jellemző (szikes, homok, lösz puszták).
	A legelő állatok hatása: szarvasmarha: nagy taposóhatás, mozaikos legelés; juh: borotva hatás, kisebb taposás; kecske: mindent lelegel;&nbsp; ló: sokat ugrál, válogat; disznó: zsióka legelés (általában káros!); liba: nagyon erős a trágyája, mindent lelegel (káros!).
	Bizonyított, hogy a Kárpát-medencében a történelem előtti időkben nagytestű patások legeltek. Régen a jószág igényét nézték, ma pedig az élőhely természeti értékét.

	
	Pásztortudomány: Védett kultúrafajták jelentősége a génállomány megőrzése miatt fontos. Emellett a tájkép, tájjelleg része is az ősi magyar fajok tartása a gyepeken (szürkemarha, racka, cigálya, mangalica,stb.): a legeltetés módszerei: tereléses, elkerítéses, villanykarámos;&nbsp; hagyományos módon történik az évszakokhoz, időjáráshoz alkalmazkodva a legeltetés intenzitása (db állat/terület/idő), időzítése és a legelőápolás (cserjék eltávolítása).

	Kaszálás: Magasfüvű láprétek, mocsárrétek, hegyi kaszálók. - a kaszálás időpontjának hatása (értékes növényfajok virágzásához, madarak fészkeléséhez igazítva); a kaszálás módszere: jobb a kézi, mint a gépi; menekülési lehetőség az állatok számára; felülvetés, műtrágyázás, locsolás kizárt.
	Hegyvidéki kaszálórét teljes fajkészletének kezelés nélküli megőrzése csak akkor lenne lehetséges, ha az erdők intenzív művelését is igen nagy területen felhagynák.

	
	Gyepek kezelésének fontosabb szempontjai:
	- Fontos a természetes vízviszonyok fenntartása.
	- A hagyományok nagy szerepe, kapcsolódó kulturális értékek (néprajz, kultúrtörténet) - Visszagyepesítés (módszerek: parlagon hagyás, bevetés lucernával, a gyepalkotó faj vetése).

	
	Ezek után kérdezhetjük, hogy eredményes-e a kezelés?
	Csak a gondosan tervezett, és kitartó monitorozással dönthető el egyértelműen! Sok jó példa van az évek óta tartó természet közeli jó gyepkezelésre.
	Kontroll, ismétlés, korrekt dokumentálás szükséges!

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A növényfajok, állatfajok védelme, területek védetté nyilvánítása]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35369793&amp;nid=6301927</link><pubDate>2012-11-29 18:39:57</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	5. téma:
	A növényfajok, állatfajok védelme, területek védetté nyilvánítása

	Növényfajok védelme a törvény szeint
	42. § (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása (engedéllyel lehet gyűjteni), károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. (tilos pl. lecsapolni a területet, dózerolni&#8230;)
	(2) Gondoskodni kell a védett növény és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről. (nehéz megmondani, hogy pontosan milyen körülmények kellenek a növényeknek, de szerencsére általában van tapasztalat, szakirodalom)
	(3) Az igazgatóság engedélye szükséges védett növényfaj gyűjtéséhez (múzeumoknak pl feladata, hogy fejlessze a herbáriumokat); birtokban tartásához (igény születhet rá), adásvételéhez, cseréjéhez, külföldre viteléhez, preparálásához, betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez (ha mindenfelé ültetnénk őket, akkor könnyen hibridizálódhatnak, keveredne a génállomány), termesztésbe vonásához, nemesítési kísérlethez, biotechnológiai célra történő felhasználásához, természetes állományai közötti mesterséges géncseréjéhez.

	
	Állatfajok védelme
	43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése (megzavarása is!), lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
	(2) Az igazgatóság engedélye szükséges védett állatfaj állományának szabályozásához, gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, élőállat gyűjteményben történő tartásához, külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítéséhez, mesterséges géncseréhez, adásvételéhez, külföldre viteléhez, visszatelepítéséhez, betelepítéséhez, riasztási módszer alkalmazásához, fészkének áttelepítéséhez, háziasításához. (ha bármi ezek közül indokolt, engedély kapható rá)
	Kormányrendelet (348-2006) a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról.
	Magyarországon előforduló &#8222;közösségi jelentőségű fajok&#8221; (védett + fokozottan védettek)
	&#61485; Növények &#8594; 695 (23%)
	&#61485; Gerinctelenek &#8594; 482 (1,2%)
	&#61485; Gerincesek &#8594; 483 (89%)
	&#61485; Zuzmók &#8594; 5
	&#61485; Gombák &#8594; 35
	&#61485; Hangyabolyok &#8594; 6

	A területek védetté nyilvánítása
	22.§ Kiemelet oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a bilógiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes:
	a.) vadon élő szervezeteket, életközösségeiket, (fajokat) termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket (területeket)
	b.) régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat
	c.) természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket (területeket)
	d.) növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi, vagy botanikus kertek és egyes növényket, növénycsoportokat
	e.) élőállat gyűjteményeket
	f.) földtani képződményeket és alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, ősmaradványokat
	g.) védett ásványok, ősmaradványok jelentős lelőhelyeit
	h.) felszíni képződményeket, barlangok felszínét
	i.) álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat
	j.) tipikus és ritka talajszelvényeket
	k.) természethez kötődő kultúrtörténeti emlékeket

	Területek védetté nyilvánítási szempontjai:
	- Természetesség: nem megváltoztatott, potenciális vegetáció közeli
	- Ritkaság, unikalitás: lokális gyakoriság, elterjedési terület
	- Nagyság: minimális életképes populációnagyság eléréséhez szükségesterület, egyensúlyi fajszám
	- Értékes fajok jelenléte
	- Diverzitás: sokféle: faj, élőhely, mintázat
	- Reprezentativitás: lokális, ország, kontinens szinten
	- Térbeli helyzet: ökológiai átjárhatóság, koherencia
	- Veszélyeztetettség: ha igen, vagy ha nem
	- Egyéb: (&#8222;mert szeretjük, tetszik nekünk&#8221;)

	A védetté nyilvánítás menete:

	Természeti terület védetté nyilvánítására bárki javaslatot tehet. A védetté nyilvánítás előkészítése hivatalból indul meg, az igazgatóság készíti elő.
	Meg kell vizsgálni:
	&#61485; A védetté nyilvánítás indokoltságát
	&#61485; A védelem céljának megvalósításához szükséges intézkedéseket
	&#61485; És a védelemhez szükséges feltételeket, pénzügyi eszközök biztosíthatóságát
	&#61485; A védelem várható következményét

	El kell készíteni:
	- A természetvédelmi kezelési tervet ( tartalmazza a terület valamennyi fontos adatát, értékeit, követelményeket).
	- Az előkészítést végző egyeztető megbeszélést és helyszíni szemlét tűz ki, amelyre meghívja:
	- A javaslattevőt
	- Valamennyi érdekelt hatóságot
	- Mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelességek hárulnak
	- És azokat, akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti
	(az érdekelteknek nincs vétójoguk, de erős lakossági vagy egyéb ellenállás esetén elvethetik a javaslatot)
	(az előkészítés után a Minisztériumba kerül a javaslat, ahol elkezdik a tárcaközi egyeztetést)
	Természeti terület védetté nyilvánításának eredménye (ha sikeres volt a tárcaközi egyeztetés):
	&#61485; A védett természeti területet a természetvédelmi hatóságnak meg kell jelölnie és fel kell hívnia a figyelmet annak védettségére, valamint a főbb korlátozó rendelkezésekre
	&#61485; Terület védetté, fokozottan védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni &#8594; innentől kezdve az illetékes Nemzeti Park kezeli

	
	Mit jelent az úgynevezett Ex lege védelem?

	A törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. (Ex Lege védelem = attól kezdve hogy van: védett)

	Ez alapján védett természeti területek országos jelentőségűek, tehát nem kell a védetté nyilvánítási eljárást lefolytatni, csak nyilvántartásba kell őket venni. A Nemzeti Parkok szakemberei veszik nyilvántartásba az ex lege területeket, a védettséget a földhivatalok bejegyzik.

	Védett természeti területek kategóriái a magyar szabályzás szerint
	Nemzeti Park ( 10 db, 500.000 ha terület)
	Az ország jellegzetes természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése:
	- Különleges jelentőségű, természetes növénytani és álattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme
	- A bilógiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása
	- Az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése
	Tájvédelmi körzet: (36 db, 300.000 ha terület)
	Az ország jellegzetes, természeti, tájképi adottságokban gazdag; nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontjából jól megkülönböztethető jelleget alakított ki (hagyományos, természetkímélő és fenntartható gazdálkodás)
	Elsődleges rendeltetése: A tájképi és természeti értékek megőrzése
	Természeti emlék (1 db, &lt;1.000 ha terület)
	Valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület (pl. öreg fa, szikla, földtani képződmény)
	Természetvédelmi terület (152 db, ~30.000 ha terület)
	Az ország jellegzetes és különleges, természeti értékekben gazdag; kisebb, összefüggő területe. Elsődleges rendeltetése: Egy vagy több természeti érték, ill. ezek összefüggő rendszerének védelme.

	
	Védett természeti területekre vonatkozó szabályok:
	&#61485; Tilos a védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi cálokkal ellentétesen megváltoztatni
	&#61485; Gondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fenntartásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről.
	&#61485; Az erdészet, vadászat, mezőgazdálkodás, közlekedés, kutatás, gyűjtés, építkezés, sportolás, stb korlátozása, szabályozása a kezelési tervben található meg.
	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Az ember és a természet viszonya, története ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35369793&amp;nid=6301924</link><pubDate>2012-11-29 18:33:13</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	2. Téma
	Az ember és a természet viszonya, története

	Az emberi faj kialakulása óta az emberiségnek a természethez való viszonya igen sokféle volt, és még ma sem egységes az egyes emberi populációk között. Igen hosszú időn keresztül filozófiai kérdésként kezelték, maga a természet is filozófiai probléma volt.
	A mechanikus természetfilozófia szerint, melynek ismert képviselői Gallilei, Descartes, Newton, a világ leírható anyagi részecskék mozgásával. Ezáltal a természet már nem filozófiai probléma, de a mechanikus természetfilozófia még mindig nem foglalkozik az emberrel. Később a 20. század tudományos eredményei (relativitáselmélet, kvantummechanika) alapján elmondhatjuk, hogy a világról lehet tudományosan gondolkodni, de mechanikusan nem. A régi természetfilozófia mégsem éledt újjá.
	A természet egyre fokozottabb kihasználásának, a kapitalizmus fejlődésének eredménye a környezeti válság kialakulása lett. Ekkor jöttünk rá arra, hogy az embernek a természethez való viszonya alapvetően hibás, és a kialakult helyzetet a mechanikus természtetfilozófia alapján nem tudjuk értelmezni és kezelni. Tehát változásra van szükség.
	Új filozófiai irányzat alakult ki, a környezetfilozófia. Itt az ember és a természet viszonya áll a középpontban. Ha az embert természeti entitásnak tekintjük, akkor vizsgálható az ökológia módszereivel, melyeknek középpontjában szintén az ember és a természet viszonya áll. A környezetfilozófusok felismerték az ökológia tudományának paradigmatikus jelentőségét, a mechanikus világkép helyett &#8222;ökológikus&#8221; világkép kialakítását szorgalmazzák.
	Egyértelművé vált, hogy az ember a természet része. Ökológus szemmel nézve invazív fajnak tekinthetjük magunkat. Az idők során, ha az ember új területre érkezett, a nagytestű emlősök és madarak tömeges pusztulása volt megfigyelhető. Ezen ősi &#8222;természeti&#8221; népek ugyanúgy viselkedtek, mint később az európai gyarmatosítók is. Ahol az ember nem tudott egyensúlyban lenni környezetével, kipusztult.

	Néhány konkrét példa az ember és a természet viszonyára:
	- vadászok ill. gyűjtögetők szemében a természet csodálattal és félelemmel eltöltő jelenlét, akit imádni és engesztelni kell
	- pásztoroknak és földműveseknek munkatársa, akit tisztelni és megérteni kell
	- termelő ill. fogyasztó számára nyersanyag, amit használhatunk (legtöbbször ész nélkül&#8230;)
	Ha az ember továbbra is csak kizsákmányolja és kihasználja a természetet, tehát nem érzi határait, akkor a globális kipusztulás szélére kerülhet.

	Kultúrák és természeti képek

	A régi időkben, mikor még a fejlett technológia és világvallások nem jellemezték az emberi populációt, az ún. természeti népek nemhogy óvták, védték a természetet, hanem vele EGYÜTT éltek, féltek tőle, tisztelték. Teremtményeit és elemeit istenekként imádták. Természetvallásuk következtében nemcsak elvettek, hanem adtak is a természetnek. Így valamiféle egyensúlyt alakítottak ki. Különböző népek persze különböző féleképp álltak a természethez.

	Tekintsük át a legfontosabbakat!
	Az indián törzsek igen közel álltak (és a még meglévő törzsek a mai napig is) a természethez. A törzsek sámánjai közvetítettek a természeti szellemek és népük közt, &#8222;értettek&#8221; az állatok és növények nyelvén, meghallották a kövek évezredes bölcsességeit, verseltek a széllel. Magukat is állatokról, növényekről, természeti jelenségekről nevezték el, mintegy azonosulva magával a természettel (Sánta Őz, Tavaszi Szellő, Farkasokat Bűvölő). Aztán jöttek a gyarmatosítók és nagy részüket kiirtották, pedig ők csak földjüket, a Földanya ajándékát féltették.
	
	A keleti vallások népei kicsit már elvakultabbak, kétféleképp közelítik meg a természetet. Az egyik szempont szerint csak a természeti törvények tökéletes ismerete által hasznosíthatóak a források az emberi felhasználás számára, mely szemléletet az állatok és a növények életkörülményeinek javítása teszi teljessé. A másik megközelítés szerint a természeten keresztül észlelhetővé válik a saját belső béke és nyugalom. A buddhista szerzetesek a természetben keresték az elvonulásra alkalmas helyeket, képesek voltak hónapokat egy barlangban meditációval tölteni, csak hogy ne ártsanak az állatoknak növényeknek.
	
	A zsidó-keresztény kultúra ellentétben a pogány természeti népek és Ázsia vallásaival, kereszténység hangsúlyozta, hogy Isten akarata szerint való, hogy az ember a természetet a maga céljaira kihasználja. A pogányság felszámolásával a kereszténység lehetővé tette a természetnek a természeti dolgok iránti közönyös kiaknázását, és leomlottak a természet kizsákmányolására vonatkozó régi tilalmak. Egy Biblia idézetben viszont megtaláljuk, hogy az &#8222;uralkodás&#8221; az állatok felett nem jelentheti elpusztításukat, kizsákmányolásukat!
	
	Bárhogy is állnak hozzá az egyes kultúrák a természethez, manapság mindegyik elismeri, el kell hogy ismerje, baj van és ezért csak saját maguk (tisztelet a kivételnek) a felelősek. Ezek után el kell jutni majd arra a szintre, hogy változtassanak életvitelükön még akkor is, ha ez egyébként vallási tilalmakat sért meg.

	A természetvédelem története a világban - vázlatosan

	Kezdetek:
	- Regisztrált fajkihalások (rádöbbenés!):
	1627: vadmarha eltűnt Európából
	1670: dodó madár eltűnt Mauritiusról
	- Rendeletek (tegyünk valamit!):
	1769: erdővédelmi rendelet Mauritiuson
	1852: Kelet-Indiai Társaság szabályozza a természeti erőforrások használatát
	- Szervezetek (fogjunk össze!):
	1865: Preservation Society
	1899: Royal Society for Preservation of Birds (RSPB)
	1872: Yellowstone Nemzeti Park
	2006-os állapot:
	-A védett területek száma: 64 ezer
	- Összterülete: 16 millió km2, ez az országok területének 11,63%-a
	-A védett területek aránya ma már meghaladja a szántóföldekét!

	A természetvédelem története Magyarországon 1945-ig
	1900 előtt:
	1. -1426 Zsigmond erdőrendtartási rendelete
	2. -1581-től Székely falutörvények (az erdőhasználat szabályozása: Gyergyóújfalu, Zalán, Imreh I. (1973)
	3. -1729 III. Károly &#8211; a vadászat, madarászat szabályozása
	A királyok intézkedésének célja valószínűleg, elsősorban a saját szórakozásuk (királyi vadászat) volt. A székely falutörvények azonban gyönyörű példát szolgáltatnak arra, hogy egy közösség saját hosszú távú igényeit felismerve a fenntartható természethasználatot tervezte meg.
	4. -1879 Első magyar erdőtörvény (véderdő fogalma, táji értékek)
	5. -1883 Vadászati törvény (énekes madarak, költési idő)
	6. -1894 Mezőrendőrségi törvény, Madártani Intézet (Herman O.)

	A 19. sz. végén, Angliával egy időben alkották hazánkban az első törvényeket, amelyek a természet használatát szabályozzák.) 1900-ban hirdették ki a Madarak és Fák Napját először FM rendeletben, ezzel együtt rendeletbe foglalták, hogy 132 madár, valamint a cickány, a sün, a vakond, &#8222;hasznos&#8221; állatok. 1908-ban Kaán Károly javaslata alapján a természeti emlékek összeírása elkezdődik.

	Kaán Károly (1931): &#8222;Természetvédelem és természeti emlékek&#8221; c. könyvének megjelenése. Elindult a figyelemfelhívás, népszerűsítés, nemzetközi áttekintés igen korszerű színvonalon a hazai természetvédelemben. 1913 után, 1935-ben megjelenik a Második erdőtörvény. A törvény életre hívta az Országos Természetvédelmi Tanácsot (Központi szerv, amelynek egyedüli feladata a természetvédelem szervezése!) A Tanács javaslata alapján a földművelésügyi miniszter &#8211; más tárcákkal egyetértésben &#8211; természetvédelmi területeket és tájvédelmi körzeteket létesíthetett. Debreceni Nagyerdő (1939), Szársomlyó, Baláta-tó, Ohati erdő, Szegedi Fehér-tó, stb., összesen 219 (1000 ha, 0,01% 1945-ig).

	1950: A Bátorligeti lápot természetvédelmi indokkal állami tulajdonba vették, és elvégezték alapos feltárását. Tihanyi Tájvédelmi Körzet, mint első tájvédelmi körzetünk kijelölését követte a Sashegy, Nagymező stb. védetté nyilvánítása, de összesen még csak az ország 0,1%-volt ekkor védett.
	1961-ban megszületett a Természetvédelmi jogszabály a barlangok ex lege védettségéről, így innentől valamennyi barlang védett lett.&nbsp;&nbsp; (vezetője: Tildy Zoltán) nagyon kevés védetté nyilvánítás volt, Mártély, Büdösszék, Bugac, stb. (össz. 0,2%) &#8222;Kihasználatlan lehetőségek korszaka&#8221;
	1970 &#8211; 1980 az Országos Természetvédelmi Hivatal vezetője Rakonczay Zoltán volt, több kormányrendelettel segítették a természetvédelem ügyét:
	-1971: Kormányrendelet
	a.&nbsp;Helyi védettség lehetősége: települések tanácsai védetté nyilváníthatnak saját területeket.
	b.&nbsp;Fajok védelme: 319 madárfaj és az erdélyi hérics védetté nyilvánítása.
	c.&nbsp;Nemzeti Parkok alapítása lehetségessé vált
	d.&nbsp;Területi szervek kialakítása elkezdődött.
	-1973: Hortobágyi NP, 1975: Kiskunsági NP, 1977: Bükki NP
	e.&nbsp;Védett területek: 0,15% &#61664; 5%!! Extenzív szakasz
	1977 átalakulás: Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal alakul. A hangsúly a környezetvédelemre kerül.
	-1982: Természetvédelmi Törvény (barlang fogalmának bővítése, 340 növényfaj, 571 állatfaj, gerinctelenek is)
	-1985: Aggteleki Nemzeti Park
	-1987: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (minisztériumi szint, sok konfliktus)
	-Nemzetközi egyezmények aláírása (ramsari: 1979, bonni: 1983, berni: 1989), Nemzetközi kapcsolatok kialakítása (aláírt egyezmények ratifikálása, csatlakozás szervezetekhez)
	-1996: LIII. Törvény a természet védelméről
	-1998: Környezetvédelmi Minisztérium
	-A Nemzetközi Biodiverzitás-monitorozó Rendszer beindulása.
	-Küzdelem az iparszerű, profitorientált erdő- és mezőgazdaság, valamint a bányászat és a vízügyi beavatkozások károsító hatása ellen.

	1990 és 2002 között a természetvédelem területi szervei (a nemzeti park igazgatóságok) egyre sikeresebben léptek fel a természeti értékek pusztítása ellen. Viszonylag jó jogi háttér, növekvő tapasztalat, mind a kezelés, mind a hatósági munka terén. Probléma: sok konfliktus cégekkel, gazdasági érdekekkel és a lakossággal is.

	2004: EU csatlakozás
	a.&nbsp;Jogharmonizáció: Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi Irányelv
	b.&nbsp;Pannon régió feltüntetése az EU természetvédelmi térképén
	c.&nbsp;Natura 2000 hálózat (20% védett terület!)
	d.&nbsp;Agrárkörnyezetvédelmi program kezdete
	Napjaink:
	1.&nbsp;Az államapparátus leépítése (létszámcsökkentés a természetvédelemben is)
	2.&nbsp;A hatóság átszervezése (óriási túlterhelés, kevés tapasztalat, igen bonyolult jogi szabályozás)
	3.&nbsp;Növekvő gazdasági elvárások.
	4.&nbsp;Az EU támogatások felhasználása csak más szakterületekkel (mezőgazdaság, erdőgazdaság, vízügy) együttműködve lehetséges. (ki az erősebb?)
	5.&nbsp;A civil szervezetek növekvő jelentősége, de nem javuló helyzete.
	6.&nbsp;A szükséges szemléletváltozás még nem következett be (alacsony támogatottság).

	Tehát a természetvédelem központi szerve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, ezen belül a természetvédelemmel a Természet és Környezetmegörzési szakállamtitkárság (Természetvédelmi Hivatal) foglalkozik, élén a természet- és környezet-megőrzésért felelős szakállamtitkárral. A minisztérium területi szervei a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek (10 db), a nemzeti park igazgatóságok (9 db) &#8211; elsőfokú hatósági feladatokat látnak el. A másodfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság szerepét az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség tölti be.
	Területi szervek: Nemzeti Park Igazgatóságok:
	Aggteleki NP Ig., Balaton-felvidéki NP Ig., Bükki NP Ig. Duna.Dráva NP Ig., &nbsp;Duna.Ipoly NP Ig,. Fertő.Hanság NP Ig., Hortobágyi NP Ig., Kiskunsági NP Ig., &nbsp;Körös.Maros NP Ig.,&nbsp; Őrségi NP Ig.&nbsp;&nbsp;
	Feladataik: &nbsp;megőrzés (fenntartás), kezelés (rehabilitáció), feltárás, kutatás,
	&nbsp;&nbsp;bemutatás, oktatás, tudatformálás,
	&nbsp;&nbsp;vagyongazdálkodás
	&nbsp;&nbsp;hatósági tevékenység segítése, engedélyezés, büntetés

	Nemzeti Park &#8594; háromféle jelentése van
	&nbsp;1. igazgatóság (szakemberek):&nbsp; A felügyelők (botanikus, zoológus, geográfus, jogász, informatikus, hidrológus, erdész, mezőgazdász, közgazdász, pedagógus, néprajzos, építész, idegenforgalmi szakember, stb) a NP-ok központjában dolgoznak. Egyikük feladata a biodiverzitás monitorozás és a kutatások megszervezése (NBmR).
	&nbsp;2. működési körzet: A nemzeti park igazgatóságok működési körzetei lefedik az ország területét.
	&nbsp;3. védett terület: &#8222;meghatározott védelmi cél érdekében létesített vagy szabályozott és fenntartott, földrajzilag meghatározott területet jelent&#8221; (Biológiai Sokféleség Egyezmény)

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A természetvédelem és Hazánk természeti értékei ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35369793&amp;nid=6301920</link><pubDate>2012-11-29 18:26:41</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	A természetvédelem és Hazánk természeti értékei 

	A képzés célja, olyan elméleti háttértudás megteremtése a természetvédelem és a hazai természeti értékek témakörében, amelynek segítségével a Hallgatók pozitív környezeti attitűdöt alakítanak ki, miközben megismerkednek a fenntartható fejlődés és a természetvédelemi gondolkodással. A kurzus 10 modulon keresztül tárgyalja a természetvédelmi ismeretek, természetvédelmi biológiai jelenségek és folyamatok tudományos alapját az e-learning oktatás lehetőségeivel. Bemutatja hogy az ember mit és hogyan tehet a természeti értékek megóvása érdekében (alapfogalmak, élő és élettelen természeti értékek, veszélyek a természeti értékekkel kapcsolatban, nemzeti parkok értékei a síkságon, a dombsági tájakon és a hegyvidékeken). 

	
		A környezet és természetvédelem kapcsolata
	
		Az ember és a természet viszonya, története
	
		Természetvédelem törvényi szabályozása
	
		A természetvédelem legfontosabb 3 fogalma: a biodiverzitás, a faj és a társulás 
	
		A növényfajok, állatfajok védelme, területek védetté nyilvánítása
	
		Fajok értékelési rendszere, védettségi listák, az ún. &#8222;színes listák&#8221;
	
		Tipikus tájak védelme: Vizes területek és gyepek kezelése
	
		Erdőgazdálkodás, erdők kezelése
	
		Tájvédelem, egyedi tájértékek
	
		Nemzeti Parkok hazánkban

]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kutató Tanárok Tudományos Közleményei 2007-2008  szerk.: Kiss Gábor  Kutató Tanárok Országos Szövetsége, Bp 2009.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10747088&amp;nid=5980184</link><pubDate>2011-06-28 07:50:26</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kutató középiskolások kompetencia fejlődése]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10739329&amp;nid=3436966</link><pubDate>2007-06-16 22:27:47</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Tehetség című újság cikke]]></description><encoded><![CDATA[


&nbsp;


&nbsp;
&nbsp;




&nbsp;
&nbsp;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Földünk és környezetünk 10.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10747088&amp;nid=3436535</link><pubDate>2007-06-16 20:38:14</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Matematika kompetencia fejlesztő munkafüzet]]></description><encoded><![CDATA[


 






 




&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Földünk és környezetünk 7.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10747088&amp;nid=3436525</link><pubDate>2007-06-16 20:36:29</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Matematika Kompetencia fejlesztő munkafüzet]]></description><encoded><![CDATA[


]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Természetismeret 6.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10747088&amp;nid=3436487</link><pubDate>2007-06-16 20:25:30</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Matematika Kompetenciafejlesztő munkafüzet]]></description><encoded><![CDATA[&nbsp; &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;  
&nbsp;&nbsp;



&nbsp;&nbsp;





&nbsp; 





 


&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;




&nbsp; 


&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;

&nbsp;

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Természetismeret 5.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10747088&amp;nid=3436483</link><pubDate>2007-06-16 20:23:47</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Matematika Kompetenciafejlesztő munkafüzet]]></description><encoded><![CDATA[








&nbsp; 




&nbsp;





&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kutató Tanárok Tudományos Közleményei, 2006]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10747088&amp;nid=2947205</link><pubDate>2007-01-28 09:22:34</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Kutató Tanárok Országos Szövetsége, Budapest]]></description><encoded><![CDATA[&nbsp;&nbsp;
&nbsp;


&nbsp;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Bölcsőtöl a sírig]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10739449&amp;nid=2817418</link><pubDate>2006-12-24 09:55:57</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[5. évfolyam
Hon-, és népismeret
]]></description><encoded><![CDATA[


A bölcsőtől a sírig... 
Hogyan adnánk tovább nagyományainkat a családunkban? (Az 5.b osztály KÖRTE órája)Legyél büszke hagyományainkra, szokásainkra! Hallod a felnőttektől, olvasod a könyvedben...&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Sok szokással, hagyománnyal ismerkedtünk már, de hogyan lehet ezeket őrízni ápolni? &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Talán nem is gondolnád, azzal ha meséled, továbbadod, Te is gyakorlod már megtetted az első lépéseket a magyar kultúra és hagyományok ápolásában. 

A népi szólás szerint az életnek 3 szüksége van: a születés, a házasság és a temetés. De régen még volt egy negyedik szükség is: a serdült ifjú fölavatása. &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az 5.b osztályos tanulók így látták és mutatták be ezeket a magyar hagyományokat: 
Felkészülés ...
&nbsp;&nbsp;&nbsp;
&nbsp;A SZÜLETÉSA gyermekáldásban a vidék parasztsága Isten akaratát látta megtestesülni. Különösen annak örültek, ha elsőként fiúcska született, a hagyományos paraszti társadalomban ugyanis a fiú mindig értékesebbnek számított, mint a leány.&nbsp;
&nbsp;&nbsp; 
Régen a gyermekeket a házaknál, otthon szülték meg az anyák. A gyerekágyas asszony ágyának neve: szülőágy, boldogasszony ágya, mely el van függönyözve. &nbsp;&nbsp;&nbsp;A szülés, a gyermekágy körül főleg tapasztalt, idősebb asszonyok tevékenykedtek, ez kedvezett a hagyományok továbbélésének. A néphit szerint számos veszedelem leselkedik az újszülöttre. Leginkább attól féltek, hogy a boszorkány az éj leple alatt kicseréli őt a maga nyomorék, torzszülött porontyával. Ez ellen védett a lepedővel elfüggönyözött ágy. A lefüggönyözéshez való lepedő neve: sátorlepedő, a kész ágy: a sátor; a születés ideje: sátoros ünnep. A közösség gondoskodott a fekvő asszonyról. Főtt étellel, itallal rendszeresen komaasszonya látta le. A szokás, amelyet poszriknak neveztek, részleteiben tájanként és koronként változatos volt. A bába a gyereket kifogó ruhával segíti a világra. Megfürösztötte, és rengőbe, ringóba, bölcsőbe teszi, ami sok helyen nem egyéb egy teknőnél. A csecsemő kelengyéjét még terhessége idején összekészítette az asszony. Ennek ünneplő darabjait először a kereszteléskor használták. A sok cifra fejkendőből összeállított takaró a hiedelem szerint a majdani sok kérőt biztosította. A keresztelésre legkésőbb egy héten belül sor került. A templomi szertartás révén a felekezet tagjai sorába fogadta a gyermeket. A keresztelést a szűkebb rokonság lakomával ünnepelte meg, ami a családba, közösségbe történő befogadást jelentette. A keresztszülőket már jóval a gyermek világrajötte előtt kiválasztották a szülők, legtöbbször ifjúkori barátaik közül. A komaság szoros, kölcsönös kapcsolat volt és egy életre szólt. A keresztszülő-párra a gyermek élete folyamán számos kötelezettség hárult. Ennek egyike az újszülött illendő megajándékozása keresztelő alkalmával. A rövid gyermekágyas időszak leteltével a család élete visszatért a rendes kerékvágásba. Az ún. gyermekbútorok (bölcső, állóka, forgó, tolóka) a gyermekgondozás régi, nemegyszer a középkorig visszavezethető eszközei. Használatukat fenntartotta, hogy a paraszti életforma keretei között az anyának kevés ideje jutott apró gyermekére. "Lakodalom van a mi utcánkba&#8230;" - A HÁZASSÁG
&nbsp;&nbsp;&nbsp; 
&nbsp;A házasságkötés szokáskörének csúcspontja a lakodalom. Az ünneplés, az evés-ivás akár 2-3 napig is eltartott. A lakodalom szervezésében és lebonyolításában az örömszülőknek a lakodalmi tisztségviselők segítettek. A lány részéről a családi ház elhagyásának jelképe: ágyának kiadása jelentette; ez (sok helyen az ágyneműjének kiadására egyszerűsödött). Más tájakon tulipános ládájának (és benne kelengyéjének) meghordozásával hirdették ki a falu számára is a házasságot. Menyasszony ruhája: fehér színű - az ősi, hagyományos egyszerűség jelképe. Azt, hogy a lányból asszony lett: a főkötő jelzi. A menyasszonyt a koszorúsok, nyoszolyólányok öltöztetik, kísérik a templomba. A násznagy (a vőlegény és menyasszony keresztapja) a lakodalom intézője, jelvénye a bot. Idősebb férfi, aki a lakodalom elején elsőként köszönti az ifjú párt. A vőfély a lakodalom kisbírója, a menyasszony hopmestere. Vendéghívó, felszolgáló, ügyelő, kedvcsináló, köszöntő. Jelvénye: bot, kalap, bokrétás szalag. Régen kardja is volt ezzel verte le a menyasszony fejéről a pártát. 
A TEMETÉS 

&nbsp;&nbsp; &nbsp;
&nbsp;
&nbsp;
A koporsót (hidegágy) régebben a molnár, vagy a falubeli asztalosok faragták. Anyaga fa vagy nád volt. A ravatal (a tisztaszobában) leterítésére halottas textíliákat, díszes lepedőket használtak. Színe: fehér; kék, sárga, rózsaszín - halvány - mintákkal. A népi hiedelmek miatt a tükröket fehér vászonkendővel, tükörtakaróval takarták le, ha a háznál halott volt. &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Sok helyen szekéren, gyászkocsin (Szent Mihály-lova) lassú menetben vitték a halottas háztól a halottat a temetőbe. Ez rendszerint az elhunyt családjának szekere volt és az ő állatai vontatták. A temetőkben kopjafákat állítottak a halottak emlékére. Ezeket a bognárok, ácsok esetleg fejfafaragók vagy a családtagok készítették. Több helyen, így Somogyban is, a református temetőkben a fejfák mérete, díszítettsége jelezte a halott korát, nemét, társadalmi rangját. 

A temetés után régen mindenütt megülték a tort; ahol muzsikával, tánccal, énekkel búcsúztak a halottól. 
Mit tanultunk ezen az órán? Összefoglalás
&nbsp;&nbsp; 
&nbsp;
&nbsp;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Mindentudás Egyeteme 150. előadás]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10739329&amp;nid=2816708</link><pubDate>2006-12-23 22:05:55</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Ön most azonnal nézhető (stream) formában megtekintheti az előadás teljes videofelvételét. Egy jobb minőségű szélessávú, illetve egy gyengébb minőségű, modemes változat közül választhat.]]></description><encoded><![CDATA[



Mindentudás Egyeteme 150. előadás 
Fiatal kutatók a jubileumi előadáson
Most a 150. előadáshoz érkezve a szervezők úgy gondolják, hogy meg kell állni, és ünnepelni. Egy kicsit az alapítókat, egy kicsit a stábot, hiszen munkájuk nélkül ez a program nem lenne működőképes. Egy kicsit a 149 előadót, akik vállalták a megmérettetést. Egy kicsit a közönséget, a nézőt, a hallgatót és az olvasót. A Mindentudást. Ez alkalommal is a megszokott komolysággal, de kicsit rendhagyó módon.
Helyszín: Jövő Háza, Teátrum (Budapest II., Fény u. 20-22.).Időpont: 2006.&nbsp;december 18.&nbsp;19:30 
&nbsp;
Az előadás:
Szélessávú változat(kép: Windows Media Video V9, 259kbps; hang: Windows Media Audio V9)
Modemes változat(kép: Windows Media Video V9, 29kbps; hang: Windows Media Audio V9)
Technikai információk
A videók megjelenítéséhez a Media Player automatikusan telepíti a szükséges kodeket. Amennyiben ez mégsem történne meg, abban az esetben a Windows Media 9-es kodekcsomag vagy a Windows Media Player 9, illetve bármely más, Windows Media 9-es formátummal kompatibilis lejátszóprogram telepítése szükséges.
Letölthető kodekek és lejátszók:Windows Media 9 kodek csomag MS Media Player 7/8 médialejátszó számára (824 kb)Rendszerigény: Windows 98SE/Me/2000/XPLetölthető erről a címről
Windows Media 9 kodek csomag MS Media Player 6.4 médialejátszó számára (1 Mb)Rendszerigény: Windows 98SE/Me/NT4/2000/XPLetölthető erről a címről
Windows Media Player 9Rendszerigény: Windows 98SE/Me/2000/XPLetölthető:
Windows Media Player 9 (Windows XP - 9,9 MB)
Windows Media Player 9 (Windows 98/Me/2000 - 11,9 MB
&nbsp;
2002. szeptember 16-án kezdődött és akkor még senki nem sejtette, mekkora sikerrel és meddig zajlik majd a hazai tudományos ismeretterjesztés talán legmerészebb vállalkozása: a Mindentudás Egyeteme előadássorozata. A sorozat a Magyar Telekom és leányvállalata, a T-Online, valamint a Magyar Tudományos Akadémia összefogásával jött létre és azt a célt tűzte maga elé, hogy a magyar tudomány nemzetközi színvonalú kutatói és műhelyei bemutatkozhassanak. A tudomány egy-egy aktuális, égető problémáját, új megoldásokat az élő előadást követően televízióban, rádióban, a nyomtatott sajtóban és az interneten is láthatja-olvashatja a közönség.
A sorozat minden elképzelést felülmúló sikert aratott. Mára nyugodtan kijelenthetjük, a program a maga nemében páratlan, nemcsak a hazai média történelmét, hanem a legújabb tudományos eredmények publikációját tekintve is.
Forrás: http://www.mindentudas.hu/150/20061220a150.html]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Környezeti kompetenciák]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10739329&amp;nid=2801894</link><pubDate>2006-12-19 14:21:48</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Letölthető előadás anyag]]></description><encoded><![CDATA[&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;A környezeti kompetenciák fejlesztésének lehetőségei az erdei iskolában:
&nbsp;
Letölthetp az ökoiskolák honlapjáról: http://www.okoiskola.hu/hirlevel/news_upload/esemenyek_2edb.Kornyezeti_kompetencia.ppt&nbsp;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[KÖRTE Integrált környezeti nevelési és oktatási Tantárgyprogram]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10739329&amp;nid=2706639</link><pubDate>2006-11-19 12:16:54</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Forrás: KÖNKOMP Hírlevél]]></description><encoded><![CDATA[

&nbsp;
&nbsp;

&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[&#8222;Játszva tanulunk és jobb, mint az iskola!&#8221; &#8211; tanulói attitűdváltozás az erdei iskolában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10739329&amp;nid=2706544</link><pubDate>2006-11-19 11:55:51</pubDate><author><![CDATA[Forrás: www.konkomp.hu]]></author><description><![CDATA[A VIII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia
Környezeti nevelési szekció előadása
]]></description><encoded><![CDATA[
&#8222;Játszva tanulunk és jobb, mint az iskola!&#8221; &#8211; tanulói attitűdváltozás az erdei iskolában
&nbsp;
A kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium és Általános Iskola helyi tantervében a 2000/2001-es tanévtől egy integrált tantárgy megvalósításával a környezeti nevelés kiemelt szerepet tölt be. E tantárgy tantervében fontos szerepet tölt be a 6. és 9. évfolyamos erdei iskola program.&nbsp; 
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A következőkben a 2000/2001-es tanévben Biatorbágyon lebonyolított erdei iskola során vizsgált tanulói attitűdvizsgálat eredményeit mutatom be. Az erdei iskola fő célja a komplex&nbsp; természetszemlélet kialakítása volt, a biatorbágyi területen lehetőség nyílt a növény- és állatfajismeret bővítésére, a védett növények tanulmányozására, a különböző társulások vizsgálatára, a környezetgazdálkodás és az emberi beavatkozás következményeinek megfigyelésére, emellett a középső- és felső-miocén mészkövek felszíni kibúvásai mentén geomorfológiai, geológiai és őslénytani vizsgálatokat is végeztünk a diákokkal.
A válaszok (1. diagram) egyértelműen mutatják, hogy jól érezték magukat a gyerekek egy olyan tanulási környezetben, mely módszereiben &#8211; ismereteiben &#8211; hangulatában eltérő az iskolai tanulási körülményektől. Kollegákkal együtt tapasztaltuk, hogy a gyerekek a természetben tartott tanórákon nyíltabbak, érdeklődőbbek voltak. Maga a környezet, a vizsgálati helyszínek olyan motiváló erővel bírtak, mely során a csoportokba osztott különböző érdeklődésű tanulók figyelmét, aktivitását könnyebben lehetett vezetni, mint egy iskolai tanórán, s azok, akik a természet, a földrajz &#8211; biológia tantárgyak iránt kisebb érdeklődést mutattak, ilyen környezetben az iskolainál magasabb érdeklődésűek voltak.
A csoportmunka során pozitív tapasztalat volt, hogy az iskolában csendes, halk gyerekek, itt bátrabbak, érdeklődőbbek voltak, melyek ennek az oktatási módszernek egyik pozitívuma lehet. A tanítás során kevesebb, néhol semmi probléma nem volt a fegyelmezéssel, többé-kevésbé együtt haladtak a gyerekek a megismerés során, egymást segítve &#8211; fegyelmezve &#8211; formálva.
Az erdei iskola program hatékonyságát mutatja, hogy a diagramon csak a nagyon jó (5) és jó (4) értékelés szerepel.
&nbsp;

&nbsp;A környezeti nevelési program végén arra kértük a gyerekeket, hogy állítsák sorrendbe az erdei iskolás foglalkozásokat. A 2. diagramon jól látszik, hogy a legnagyobb élményt a geológiai &#8211; ősmaradványokkal foglalkozó program nyerte, melyet a növényeket &#8211; társulásokat vizsgáló foglalkozás követett. Erre a magyarázatot e témák iskolai körülmények között kevésbé látványos ismertetésében kereshetjük. A diagramon az is látszik, hogy néhány kiugró értékeléstől eltekintve egyenletes a különböző természeti elemeket vizsgáló foglalkozások &#8222;sikere&#8221;, így mondhatjuk, hogy a komplexitás, mely az erdei iskola fő feladata volt, elérte a célját. 
&nbsp;

&nbsp;
A hatékonyságát tekintve a kitöltött attitűdteszt 7. és 8. kérdését összefoglalva a harmadik ábrán látjuk, hogy a tanulók 90%-ka (25 fő) gondolta az erdei iskola után úgy, hogy az erdei iskolában szerzett élmények és tapasztalatok alapján szívesen olvasna természettel kapcsolatos könyveket (3. diagram). A júniusi program lezárása után szeptemberben a 32 fős osztályból 14 tanuló jelentkezett geológia szakkörre, így azt mondhatjuk, hogy ez a motiváció hosszan tartott, hatékony volt.Az erdei iskola értékelését célzó tesztből két kérdésre adott tanulói válaszokat szeretném kiemelni.
&nbsp;

&nbsp;
13. kérdés: Egy mondattal fogalmazd meg, mit jelent az &#8222;Erdei Iskola Program!&#8221;
&nbsp;Erre a kérdésre a legtöbbször a &#8222;Természetben lévő tanulást&#8221;, illetve a &#8222;Természetben lévő tanulás és a természet megfigyelése&#8221; választ adták. Szintén sokszor szerepelt a válaszok között a &#8222;Tanórák a szabadban / természetben&#8221; válasz. Néhány ettől eltérő felelet:
&#8222;Olyan órarend volt itt, amit az iskolában nem tudunk tanulmányozni!&#8221;
&#8222;Megismertük közelebbről egymást és a természetet.&#8221;
&#8222;A természettel megismerkedni és a régebbi korral.&#8221;
&#8222;Egy olyan iskola, melyben többet tanulunk, mint a suliban és az osztály is összenő.&#8221;
&#8222;Többet tanulni a természetről!&#8221;
&#8222;Szabadban történő környezetismeret tanulás.&#8221;
&#8222;Az erdei életek tanulmányozása.&#8221;
&#8222;Olyan ismereteket szerzek, amit az iskolában nem.&#8221;
&nbsp;
Nagyon fontosnak tatom, hogy az erdei iskolai tanulásformát hogyan élik meg a gyerekek, milyen véleményük alakul ki egy iskolától eltérő tanulási környezetben való ismeretszerzésről. Legalább ilyen fontos, hogy ezt a tanulók hogyan adják tovább. 
Ezt mértük az 14. kérdéssel:
&nbsp;
14. kérdés: Ajánlanád-e barátodnak, hogy vegyen részt Erdei Iskola Programban? Miért?
&nbsp;
A gyerekek 100%-a igennel válaszolt, az indokok közül néhány:
&nbsp;
&#8222;Igen, hogy többet tudjon a természetről Ő is.&#8221;
&#8222;Igen, mert többet meg lehet tudni a természetről, mint földrajz órán.&#8221;
&#8222;Igen, mert nagyon jó volt!&#8221;
&#8222;Igen, mert hasznos.&#8221;
&#8222;Igen, mert jó a hangulat és mindenkivel jobban megismerkedünk, többet tanulunk.&#8221;
&#8222;Igen, mert többet tud meg a természetről és ami egy egész életre szól!&#8221;
&#8222;Igen, mert nagyon jó szórakozás.&#8221;
&#8222;Igen, mert játszva tanulunk és jobb, mint az iskola!&#8221;
&nbsp;
A diákok érékeléséből érezhető, hogy felismerték a természet élő és élettelen értékeinek természetvédelmi szempontú jelentőségét, motiváltságuk a természet különböző értékei iránt nőtt (beszélgetések, tanulói vélemények alapján, többen pl. szívesen készülnének versenyre, járnának ehhez hasonló vizsgálódó-szakkörre). Érdeklődők voltak a program kezdetétől fogva (pl. a sok jelentkezőnek kevés volt a 10 kiselőadás az erdei iskola elején!), s a program végén az értékelésben játékos tanulásról, hasznosságról, jó élményekről, olyan ismeretekről írnak, melyeket az iskolában nem szerezhetnek meg. Sokan nehezen tudtak dönteni a programok sorrendbe tételekor. Szívesen ajánlanák barátaiknak hasonló programon való részvételt, s maguk is szívesen jönnének újra erdei iskolába.
Sokszor hallani, hogy nem szeretnek tanulni a gyerekek, nem szeretik az iskolát, ez a program is bizonyítja, hogy a módszerek, körülmények, szemléltetések ilyenfajta alkalmazásával mind a tanulás, mind a közösségszervezés élményszerű és hatékony lehet.
&nbsp;
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Kiss Gábor
&nbsp;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A környezeti kompetencia fejlesztésének lehetőségei az erdei iskolában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10739329&amp;nid=2565392</link><pubDate>2006-10-13 14:33:26</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Kutató Tanárok I. Tudományos Konferenciája]]></description><encoded><![CDATA[A környezeti kompetencia fejlesztésének lehetőségei az erdei iskolában 
Kiss GáborELTE Neveléstudományi Doktori Iskola, Ph.D hallgatóKutató Diákokért Alapítvány, Professzorok Háza -&nbsp; 1146 Budapest Ajtósi Dürer sor 19-21.
Napjaink nemzetközi és hazai pedagógiai fejlesztései egyre kevésbé az elsajátítandó műveltség tartalmi részei felé irányulnak. A megtanult ismeret- és műveltséganyag helyett egyre több figyelmet fordítunk a kompetenciákra, azaz nem annyira az elsajátított tudás, mint inkább az aktív cselekvőképesség fejlesztésén van a hangsúly. Az egyéni cselekvőképesség természetesen nagyrészt az egyén rendelkezésére álló, problémahelyzetekben mozgósítható tudására épül, azonban nem korlátozható pusztán erre: a kompetencia magába foglalja a tudást, de annál bővebb értelmezésű. A környezeti nevelési módszerek, stratégiák, és programok akkor lesznek hatékonyak, ha nem csak tudást közvetítenek, hanem aktív környezeti kompetenciákat. Mindebből az következik, hogy amikor környezeti kompetenciákról beszélünk, akkor nem csupán egy újabb elemet illesztünk be a fejlesztendő készségek, képességek sorába. A környezeti kompetencia kifejezéssel is azt hangsúlyozzuk, hogy csak akkor érhetünk el eredményeket a környezeti nevelés terén, ha az oktatás-nevelés során a diákok képessé válnak arra is, hogy használják minden megszerzett képességüket, készségüket a fenntarthatóság, a környezeti problémák kezelésének érdekében. 
Az Európai Referenciakeretben meghatározott kulcskompetenciák (a megfelelő tudáselemek, készségek és attitűdök) mellett a fenntartható fejlődés érdekében történő cselekvés az alábbi egyéb kompetenciaelemeket igényli (Varga A., 2006):&nbsp; rendszerszemléletű gondolkodás;

kritikai gondolkodás; 
kreatív gondolkodás; 
a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudáselemek; 
a fenntartható fejlődést nem támogató döntések következ-ményeinek ismerete; 
a nemzedékek közötti és nemzedéken belüli szolidaritás és felelősség, 
a globális, regionális, nemzeti és helyi környezeti problémák ismerete; 
a környezeti problémák gazdasági, ökológiai és társadalmi következményeinek ismerete; 
a fenntartható fejlődés etikai dimenziójának tudatosítása.
E vizsgálat során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy melyek azok a kompetencia területek, amelyek a környezeti nevelési programok, feladatok, akciók, projektek során fejleszthetők, és melyek azok, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a környezeti nevelés sikerességéhez.
A vizsgálat során környezeti nevelési programokon (erdei iskola programok 2002-2005) közel száz diák által kitöltött kérdőív, interjú segítségével mértük fel a tanulók tudása és aktív cselekvőképessége közötti összefüggést (5.-6. osztályos diákok körében A kutatás eredménye, hogy a következő speciális kompetenciák erősítésével érhető el hatékony környezeti nevelés:

komplexitás, nyitott helyzetek kezelésének képessége 
önálló és társas tanulásra való képesség 
rugalmasság és alkalmazkodó képesség 
kritikai képesség , problémamegoldó képesség, kreativitás&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 
együttműködés, kommunikáció&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 
írott kommunikáció alkalmazására való képesség&nbsp;
A kutatás megállapításai alapján levonható következtetések a kompetencia-fejlesztés környezeti nevelésben betöltött szerepéről:
Egyrészt a kompetencia-fejlesztés hosszú évek során valósul meg a nevelés-oktatás keretében, az erdei iskolai mérésekből következtethetünk, hogy a speciális (környezeti) kompetenciák fejlesztése túlnyomórészt az iskolán kívüli környezeti nevelési programokkal növelhető. (Kiss G. 2006)
Másrészt a speciális kompetenciák a személyiség formálásában felismert jelentősége felhívja a figyelmet, hogy a hagyományos értelemben vett tudásközpontú oktatás egyeduralmának ideje lejárt,a speciális kompetenciák fejlesztése hozzájárul az általános kompetenciák fejlesztéséhez.
A kutatás hozzájárult annak a gondolatsornak a megerősítéséhez, amit Nagy Sándor korábban a tanítás- tanulás tartalmáról gondolt: &#8222;Nem csupán ismeretek befogadását, hanem műveletek, a viselkedés, a magatartás aktív elsajátítását teszi lehetővé a korszerűen értelmezett oktatás.&#8221;
&nbsp;
Felhasznált irodalom:

&nbsp;Nagy József (2000): A kritikus kognitív készségekés képességek kritériumorientált fejlesztése Új Pedagógiai szemle, 2000/07. 
Halász Gábor (2001): A magyar közoktatás az ezredfordulón, OKKER, Budapest 
Kiss Gábor (2006): A hatékony környezeti nevelés lehetőségei &#8211; Kompetencia-fejlesztés és környezeti nevelés, XII. Nemzetközi Környezetvédelmi és Településfejlesztési Diákkonferencia Abstract kötet, Mezőtúr, p.41. 
Varga Attila (2006): A környezeti kompetencia, Új Pedagógiai Szemle, OKI]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tíz éves a Kutdiák mozgalom]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10739329&amp;nid=2552083</link><pubDate>2006-10-08 18:39:03</pubDate><author><![CDATA[MTI]]></author><description><![CDATA[Az Oktatási Minisztérium honlapjáról]]></description><encoded><![CDATA[&nbsp;

Tízéves a Kutató Diákok Országos Szövetsége2006. szeptember 29. 
Tudománnyal foglalkozni, tudományos produktumot létrehozni olyan dolog, amit nehéz megkérdőjelezni - mondta Sólyom László köztársasági elnök a Kutató Diákok Országos Szövetsége tízéves jubileumán. Az Akadémián rendezett ünnepségen felszólalt Hiller István oktatási és kulturális miniszter is.

Az államfő felidézve, hogy egykor ő maga is biológia szakkörös volt, s kutatott, kiemelte: a kutató diákok mozgalma civil hálózat, ami óriási dolog. Nem a hierarchia, a pénz, az érdekek mozgatják - hangsúlyozta Sólyom László.
Hozzátette: olyan pozitív mozgalomról van szó, amely saját intézményeit teremtette meg.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter a mozgalom legnagyobb erényének azt tartotta, hogy önállóságra készteti a diákokat. Mint mondta, szeretné megnyerni a kutató diákokat a "színvonal centrikus" magyar felsőoktatás megteremtéséhez. A felsőoktatásban a tömegoktatás mellett újra meg kell teremteni az elitképzést - hangoztatta. Több nemzetközi példát említve hangsúlyozta: a világon mindenhol, ahol színvonal van, energiát, pénzt fordítanak az elitképzésre.
Jelezte: a tárca a jövőben is támogatja az Arany János Tehetséggondozó Programot, az Útravaló ösztöndíjprogramot és az innovációs versenyre való felkészülést. Bejelentette: a miniszteri keretből egymillió forintot ajánl fel a Kutató Diákokért Alapítvány munkájának támogatására.
Boda Miklós, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke azt mondta: az ilyen és ehhez hasonló mozgalmak rendkívüli jelentőséggel bírnak az ország számára, hiszen a jövő kutatói vesznek részt benne. Fontos, hogy a diákok minél előbb lehetőséget kaphassanak a kutatói munka megismerésére, tudásuk fejlesztésére.
A Kutató Diákok Országos Szövetsége 1996-ban jött létre, azzal a céllal, hogy a tudományok iránt érdeklődő, tehetséges középiskolás diákokat kutatási lehetőséghez juttassa. Az egész országra kiterjedő mentorhálózat révén, amelyben 774 tanár vesz részt, az eltelt tíz évben mintegy ötezer diáknak nyílt lehetősége, hogy bekapcsolódjon a tudományos munkába.
Kiss Gábor koordinátor az MTI kérdésére elmondta: a legnépszerűbb kutatási területek a természettudományok, az orvostudomány, vegyészet, biológia. Ezt követik a társadalomtudományok, a nyelvészet, s az irodalom. A diákok az egész Kárpát-medencéből bekapcsolódnak a mozgalomba. A kutató diákok nagy része kis falvakban él, sokan Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban kezdenek kutatni, de a megyeszékhelyek, s a fővárosi diákok is bekapcsolódnak a tudományos munkába.
MTI
Forrás: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1439&amp;articleID=227880&amp;ctag=articlelist&amp;iid=1&nbsp;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Hogyan lehet megalapozni a középiskolában az egyetemi sikerességet?]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10739329&amp;nid=2209721</link><pubDate>2006-07-19 09:01:46</pubDate><author><![CDATA[Kiss Gábor]]></author><description><![CDATA[Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Doktori Iskola és a Magyar Szociológiai Társaság 
Oktatásszociológiai Szakosztálya nemzetközi konferenciája - "University students in the 19-21 centuries" - &#8222;Egyetemi hallgatók a 19-21. században"
]]></description><encoded><![CDATA[
Hogyan lehet egy középiskolás sikeres egyetemista? 
Kiss Gábor&nbsp; Ph.D. hallgató, 
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola
&nbsp;
&nbsp;
A középiskolás korosztály a tudomány és a tudományos kutatás iránt rendkívül nyitott. Különösen motivált, hiszen a középiskolai évek alatt a különböző tudományterületek ismeretei mellett először tekint a környezetére olyan szisztematikus, logikus megismeréssel amely a tudományos megközelítés sajátja. A Kutató Diákok Mozgalma &#8211; amelyről az előadás esettanulmánya szól-, immár 10 éve bizonyítja, hogy a tudományos kutatás megkezdése a középiskolában, az önmegvalósítás hatékony, máshoz nem fogható eszköze.
Az esettanulmány jól mutatja, hogy azok a középiskolás diákok, akik már 16-18 évesen megismerkednek a tudományos vizsgálat módszereivel, tapasztalatot és élményt szereznek a tudományos kutatással kapcsolatban, olyan motiváltsággal kerülnek az egyetemre, amely ösztönzően hat a diploma megszerzése mellett az életpálya tervezésre, és azoknak a céloknak a megfogalmazására, amelyek a tehetségük kibontakozásában hosszútávon is meghatározóak a pályaválasztással kapcsolatban. A szervezet tevékenységének lényege, hogy a bármilyen tudomány-területen kutatni vágyó diákoknak lehetőséget biztosítsunk a hazai és nemzetközi kutatóhelyeken, és segítsük azt a látens tanulási folyamatot, amit a kiemelkedő tanáregyéniségekkel való közös munka biztosít. A mozgalomhoz kapcsolódó kutató tanárok a közép-iskolákban diákköröket vezetve segítik a tudományos megismerést, míg a Kutató Diák Mozgalom mentorai az egyetemi kutatóhelyeken fogadják az érdeklődő diákokat, segítenek a témaválasztásban, vezetik a kutató munkát és készítik fel a diákokat a tudományos konferenciára (TUDOK &#8211; Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája). 
Így a mozgalomhoz csatlakozó diákok tapasztalatot szerezhetnek a tudományos élet szépségeiről, a szakirodalom használatáról, az önálló kérdésfeltevés és problémamegoldásról, az érvelés-bizonyítás módszereiről, a kutatás-módszertan, kutatás etika szakterületekhez kapcsolódó sajátosságairól. Kutató diákjainkkal felvett interjúkból tudjuk, hogy e munka fejleszti a lényeglátás, a komplex gondolkodás képességét, a szakszerű, precíz tudományos kifejezést, és olyan tapasztalatokkal gazdagítja a diákokat amelyekkel sikeresebben állnak helyt az egyetemi környezetben (vizsgahelyzet, laborgyakorlat, jegyzőkönyvek, és dokumentációk írása, pályázat &#8211; szakdolgozat írás, prezentációk készítése, csoportmunka stb).]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A levegő környezet-egészségtana]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10739449&amp;nid=1917069</link><pubDate>2006-05-13 19:01:39</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Ne nézd levegőnek!]]></description><encoded><![CDATA[A levegő környezet-egészségtana
&nbsp;
A Földet körülvevő vékony légkör legalsó része az emberiség számára legfontosabb tartománya. A földhöz közeli kb. 10 km-es részében (troposzféra) játszódik le az időjárási jelenségek nagy része, és oxigén mennyisége a legnagyobb a többi réteghez képest.
A felette lévő réteg kb. 35 km magasságig a (sztratoszféra) az élővilág számára legfontosabb anyagot az ózont nagy mennyiségben tartalmazza. Ez a gáz szűri ki az élőlényekre káros, Napból érkező ultraibolya sugárzást.
A levegő hőmérséklete is hatással van az emberek egészségére. A kellemes (optimális) hőmérséklettől eltérő hőmérséklet közvetlen hatással van az ember közérzetére. A hideg levegő több oxigént tartalmaz, ezért az agy működését is serkenti a gyakori szellőztetés.
A meleg levegő enyhe esetben kimerültség, míg a jelenség legsúlyosabb 
változatakor eszmélet-vesztés, hőguta léphet fel (40 °C felett). 
A levegő pára-tartalma szintén nagy hatással lehet a szervezetre. Ha nagyon száraz a levegő, talán már Te is érezted, hogy mintha kiszáradna a torkod, ég a szemed. Ilyen helyen, a levegőben lévő kórokozók elleni védelem csökken.
&nbsp;
A légkörön át a felszínre érkező sugárzások egy része visszaverődik vagy elnyelődik a levegő részecskéin. Így a sugárzásnak kevesebb mint a fele ér el a Földre. A túlzott napozás káros! De ha a bőr nem kap elég UV-sugárzást &#8211;&nbsp; mert szennyezett a levegő,&nbsp; nem megfelelők az életkörülmények, vagy az éghajlati adottságok kedvezőtlenek &#8211; az angolkór, néven ismert gyermekkori D-vitaminhiány alakulhat ki.
&nbsp;
&nbsp;
A levegőszennyezés jellemzői 
&nbsp;
&nbsp;
A levegő természetes és mesterséges úton is szennyeződhet, bár ezt a fogalmat általában a káros emberi tevékenység következményeként szoktuk említeni. A jelentős szennyezésre az első ipari forradalom óta figyelt fel a társadalom. A kőszénfelhasználás, az ércek kohósításának növekedése együtt járt a környezet terhelésével. 
Súlyos szennyeződéseknek, füstkör-katasztrófáknak, emberek százainak megbetegedése vezetett ahhoz, hogy az emberiség felismerte: a légkör szennyezettségének mérséklése az egész emberi faj fennmaradását befolyásolhatja.
&nbsp;
Levegőszennyezés és az egészségi állapot
&nbsp;
Az energia- és hőtermelés, a közlekedés, az ipari termelés során levegőbe juttatott nagymennyiségű káros gázok közé soroljuk a nitrogénoxidokat, a kénoxidot és a szénmonoxidot.
&nbsp;
A nitrogénoxidok csökkentik a légutak öntisztulását, így a bekerült kórokozók, és szilárd anyagok (pl. por) eltávolítása akadályozott lesz. A tüdőbe kerülve gyulladás, vizenyő alakulhat ki. 
Nagy hatással van a földi élet fajgazdagságára is, a legújabb ökológiai kutatások szerint, a szárazföldi és vízi élőlényeknél növekedéskorlátozó tápanyag lehet. 
&nbsp;
A kénoxidok legnagyobb része az erőművekből, az égetés során kerülnek a levegőbe. A levegőbe kerülve több kémiai átalakuláson megy át, nagy része lebegő kénsavcseppekké alakul és több ezer kilómért is megtehet a levegőben. A levegő víztartalmával együtt, savas eső formájában hullik ki.
&nbsp;
A kénoxid az emberek számára ingerlő, mérgező gáz, jellegzetes szúrósszagú anyag. Nagyobb töménységben köhögést válthat ki, sőt tüdőkárosodást és fulladásos halált is okozhat. A nitrogénoxidokhoz hasonlóan csökkenti a légutak öntisztulását, így krónikus légúti megbetegedéseket is okozhat (pl. hörghurut stb).
&nbsp;
A szénmonoxid a széntartalmú tüzelő anyagok égetésekor kerül a levegőbe. Színtelen, szagtalan, levegőnél kisebb sűrűségű, erősen mérgező gáz. Kibocsátása főként a belső égésű motorokból, a kohászat, az energiaipar, a fűtés és a szilárd hulladék égetéséből ered. 
A szénmonoxid fontos beltéri szennyező is, keletkezhet fűtő-tüzelő berendezések és dohányzás során is.
A világ éves szénmonoxid termelése 100 millió tonna, melynek 60%-ka emberi tevékenységgel kerül a levegőbe.
A szénmonoxid a tüdőn át akadálytalanul szívódik fel. Kötődik a vér egyes részeihez, és az izomsejtekhez. A vérbe került szénmonoxid versenyben van az oxigénnel. Ha az oxigén helyett a
vörösvérsejthez kapcsolódik, akár fulladást is okozhat.
Legfontosabbak az agyra, a szívre és a keringésre gyakorolt káros hatások. A terhes anyát ért káros szénmonoxid-hatás (pl.: dohányzás), a magzat testi és szellemi fejlődését is befolyásolja.
&nbsp;
Hazánk légszennyezettsége közepesen rossznak mondható. A levegő-egészségüggyel az 1880-as évektől foglalkoztak, Fodor József végezte a levegő egyes gázainak valamint por és baktériumtartalmának vizsgálatát. Ekkor a széntüzelés és a kohászat miatt két fő szennyező forrás a korom és a kéndioxid tartalom volt magas. A közlekedés fejlődésével nőtt a közlekedési eredetű nitrogénoxid és szénmonoxid kibocsátás és megjelent Budapesten a szmog (füst-köd) jelensége is. 
A lakosság fele él &#8222;szennyezett&#8221; vagy &#8222;mérsékelten szennyezett&#8221; területen. A bakonyi iparvárosoktól Budapesten át a borsodi iparközpontig egy szennyezési zóna szeli át az országot. Különösen szennyezett levegőjű tájak: Budapest, Borsod, Komárom, Veszprém, Fejér és Baranya megyék.
&nbsp;
A levegőben lévő káros anyagok nem mind gáz halmazállapotúak.
Vannak a levegő-ben szilárd szennyező anyagok is. A levegő szennyező szilárd anya-gokat összefoglalóan poroknak nevezzük. 
A szervezetbe a légutakon, az emésztő-szerveken és a bőrön keresztül juthatnak be. Allergiát, gyulladást tüdő károsodást vagy mérgezést is okoz-hatnak. 
A levegő közvetítésével számos kórokozó juthat a szervezetbe. Cseppfertőzéssel vagy a porszemcséken való kiülepedéssel, ott terjednek, ahol sokan vannak (tömegközlekedési eszközön, iskolában, munkahelyen) nagy tömegben terjesnek. Elég csak levegőt venni, vagy olyan tárgyat megfogni, akire ráhullottak a kórokozók. Rövid lappangási idő után, egy-két héten belül, már újabb emberek panaszkodik a fertőző betegség tüneteire, járványra. Gyakori kézmosással, gyakori szellőztetéssel vagy védőoltásokkal védekezhetünk ellenük.
A kórokozók sokfélék lehetnek, közös tulajdonságuk, hogy méretük a milliméter ezred &#8211; milliomod része. 
Ilyen gyorsan terjedő betegség az influenza vírusok által terjesztett influenza. 
A baktériumok a vírusoknál ezerszer nagyobbak, de vannak köztük az emberekkel együtt élő ártalmatlan baktériumok is. Vannak betegséget terjesztő formái is. A bőrön kialakuló betegségeket gyakran a levegőben lévő gombák okozzák.]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Az egészségtan története]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10739449&amp;nid=1917036</link><pubDate>2006-05-13 18:54:19</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Olvasmány]]></description><encoded><![CDATA[

Az egészségtannak is van története
&nbsp;
A társadalmi közösségben élő ember kultúrát teremtett, örökké fennmaradó, remek alkotások készítésére képes, de alapvetően biológiai lény. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan szüksége van: élőhelyre, táplálékra, levegőre, utódok létrehozására, mint a körülötte élő növényeknek, állatoknak, gombáknak. Ezeket a szükségleteket úgy kell biztosítania, hogy közben saját és utódai jövőjére is gondolnia kell. Úgy kell tehát élnie, hogy ne ártson saját szervezetének, környezetének. Az ember által kialakított &#8222;mesterséges környezet&#8221; az élővilágot, a természetet veszélyezteti. A szervezetünkön kívüli környezet megóvása, fenntartása, helyreállítása fontos az egészségünk megóvása miatt is. 
&nbsp;
Iskolai tanulmányaid alatt sok tudományos ismerettel, felfedezéssel találkoztál már, és a következő években még többel fogsz megismerkedni. Az egészségtan (vagy közegészségügytan) olyan tudomány, mely az emberek egészségét szolgáló lehetőségekkel, eszközökkel, intézményekkel foglalkozik. 
&nbsp;
A környezetegészségtan a környezeti változások mérésével, és a környezet&nbsp; emberekre gyakorolt hatásával, a már károsodott környezet okozta betegségek megállapítását és kezelését kutatja. 
&nbsp;
Ha most azt kérdeznéd: &#8222;Mire kell vigyáznom, hogy a környezetem és saját egészségem megőrizzem?&#8221;, azt felelnénk: éppen erről szól ez a könyv! Arról, hogy miután megismertük saját szervezetünk működésének alapját, hogyan tudjuk egészségünket megőrizni, és környezetünkkel harmóniában élni. 
&nbsp;



&nbsp;
Az egészségtanról dióhéjban&nbsp;&nbsp;&nbsp; (Olvasmány)
&nbsp;
Az ókori népek közül az egyiptomiak, a zsidók egészségügyi szabályai vallási előírásúak voltak. 
A középkorban az egészség ügye igen elhanyagolt volt (gondolj a rengeteg rágcsáló által terjesztett pusztító járványokra, az utcákra öntött szemétre, a hétköznapi emberekből lett doktorokra). Néhány lovagrend (pl. templarius, johannita stb) azonban már ekkor felhívta az uralkodók figyelmét arra, hogy a nép érdekében hozzanak egészségügyi szabályokat. 
A XVII. és XVIII. sz.-ban az egészségügy állami feladat lett, a gyógyítást képzettséghez, állami vizsgákhoz kötötték, a gyógyítókat egy szervezetbe vonták össze. Nagy összefogásra, és az emberek egészségi állapotának tudatos javítására, megóvására az 1830-as évek európai kolerajárványai után került sor. 
Az orvostudomány a XIX. sz.-ban hatalmas fejlődésnek indult. S e fejlődés folyamán, önálló ágai formálódtak, így vált ki az egészségtan is, mint amely az ember és környezetének egymáshoz való viszonyának kutatására törekedett. 
A németországi egyetemek professzorai nagyon gyorsan értek el, az akkori színvonalon világsikereket. Tankönyveikből tanítottak, kutatásaik eredményeit egész Európában oktatták. A mai napig büszkén emlékezünk Pettenkofer professzorra, aki a müncheni egészségtani iskola mestereként végzett örök értékű kutatásokat. 1865-ben a Münchenben létrehozott egyetemi tanszékét az egészségtudomány tanításának, és az egészségtan gyakorlati kutatásának központjává alakította. Magyarország hamar a német példa nyomába lépett; a budapesti tudományegyetemen már 1875-ben létesült egészségtani tanszék, Fodor József vezetése alatt teljesítette az egészségtani oktatás és vizsgálódás feladatait. A ma is működő intézmény tiszteletből, a kaposvári származású Fodor József nevét viseli.
Az 1870-es évek végére az egészségtan a fertőző betegségek kutatásával nagy lendületet nyert. Ezután az egészségtani intézetek lettek a központjai e tudomány kutatásának, tanításának.&nbsp;Az egészségtan jelentőségét mutatja, hogy napjainkban főiskolákon, sőt közép- és általános iskolákban is tanítanak egészségtant, hiszen ez feltétele az egészségügy helyes ápolásának.
A környezetegészségtan története
A környezet az élőlényeket körülvevő azon tényezők összessége, melyek az élőlényre közvetlenül hatnak. 
Az egészséggel kapcsolatban környezeten azokat a természeti, technikai (mesterséges) és társadalmi tényezőket értjük, melyek befolyásolják egészségünket, de egy ember nem tudja megváltoztatni őket (pl.: levegő-, talaj-, 
vízszennyezés). 
Társadalmi összefogással, együttes tevékenységgel az egészségre káros hatások kiküszöbölhetők, vagy legalábbis csökkenhetők.



&nbsp;
Somogyiként a népegészségügyért 





&nbsp;
&nbsp;
44. ábra. Fodor József (1843-1901)
&nbsp;
Az egészségügyi ellátás megszervezésére az első hazai népegészségügyi jogszabályt 1770-ben adták ki. 1876-ban már törvény szabályozta a közegészségügyet. A hazai népegészségügy élenjáró tudósa a Somogyi megyei Lakócsán született Fodor József volt.
&nbsp;
A lakócsai fiúból tudós orvossá vált Fodor Józsefnek már az elemi iskolai tanulmányok mellett alkalma volt megismerni az elmaradott, szegényes körülmények között élő falusi lakosság sanyarú egészségi viszonyait. 
Elemi iskolai tanulmányait befejezve a pécsi cisztercita gimnáziumban érettségizett. Az orvosi egyetemnek csak az első évfolyamát végezte Bécsben, mert hazakívánkozott, így tanulmányait huszonkét évesen Budapesten fejezte be. Egy évvel később sebészetből, szemészetből és szülészorvoslásból oklevelet szerzett. 
Fiatalon állami ösztöndíjjal Európa élenjáró intézeteiben kutatott és tanult. Eközben megismerte: Németország, Hollandia, Anglia és Ausztria egészségügyi intézményeit, ahol a népegészség helyzetét tanulmányozta. 
Hazatérve 1872-ben Kolozsváron az Államorvostani Tanszék tanára lett, ahol közegészségtant is tanított, elsőként Magyarországon.
1874-ben megalakult a pesti egyetemen Európa első önálló egyetemi közegészségtani intézete, s vezetőjének felkérték Fodor Józsefet. Tanítványai évtizedek múltán is követték az útmutatásait. Nehéz körülmények között, szinte a semmiből teremtett az egész világ által elismert intézetet. Hatalmas elméleti tudását folyton gyarapítva egy percig sem szakadt el az élet mindennapi problémáitól. 
Számos meghívásnak eleget téve sorra járta Európa országait, s mindenütt a népegészségügyet tanulmányozta. A Berlinben megrendezett Egészségügyi Világkiállításon elnyerte az Auguszta császárné által alapított nagy arany érdemérmet. Negyvenévesen lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A londoni higiéniai kongresszuson 1891-ben felolvasást tartott, amelynek hatására Anglia egyik leghíresebb egyeteme, a cambridge-i díszdoktorává avatta. A belga, a spanyol, a finn, az angol és az olasz akadémia pedig tiszteletbeli tagsággal tüntette ki. Számtalan külföldi és magyar tudományos társaság és egyesület választotta tagjává.
A gyermekkori tapasztalatai döntően befolyásolták egész pályafutását. Tanítványa, dr. Riegler Gusztáv, aki a Kolozsvári Egyetemen az utóda lett, búcsúbeszédében ezt mondta: &#8222;Fodor professzor élete során mindig vágyakozással gondolt vissza somogyi szülőfalujára.&#8221;
Fodor József a mostoha egészségügyi viszonyokat, &#8222;a nép egészségének megromlását&#8221; elsősorban a széles néprétegek alacsony műveltségi szintjének tulajdonította. Javulást a lakosság egészségügyi felvilágosításától remélt. 
Ezek leghatékonyabb formájának az iskolát tartotta, ezért iskolaorvosi és egészségtan tanári képzést kezdeményezett, s fontosnak tekintette az egészségtan oktatását az iskolákban és az egyetemeken. Az iskolaorvosi 
hálózat megszervezése, az egészségtan oktatásának bevezetése példaként szolgált Európa nyugati államainak is. 
Viszonylag fiatalon, ötvennyolc éves korában halt meg, 1901. március 20-án. Abban az évben, amikor a Magyar Tudományos Akadémia a világon első alkalommal meghirdetett orvosi Nobel-díjra felterjesztette. A díj odaítélésére nagy esélye volt, s nem a bírálóbizottság döntése, hanem a tragikusan korai halála akadályozta meg az elnyerését, mivel a Nobel-díjat csak élő személynek ítélhetik oda.
Kaposváron az ÁNTSZ hivatala előtt egész alakos szobra hirdeti az utókor emlékezését. Szülőfalujának művelődési háza előtti mellszobrát a Somogy Megyei Kórház készíttette. Tudományos munkássága, újat teremtő szelleme, a nép egészségéért érzett felelőssége, szülőföldjéhez való ragaszkodása, a mai és a későbbi nemzedékek számára egyaránt példakép lehet.
&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[KÖRTE 5.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10747088&amp;nid=1916829</link><pubDate>2006-05-13 18:16:54</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[HON- ÉS NÉPISMERET]]></description><encoded><![CDATA[&nbsp;TARTALOM


Miről szól ez a tantárgy?Hogyan tanuljuk a KÖRTE tantárgyat?

I. LAKÓHELYÜNK MAGYARORSZÁG 
1. Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország! (A magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájai)Szülőföldem szép határa Magyarság a Kárpát-medencevidéken Erdélyország sok szép vizeNemzetiségek hazánkban
2.Hol van a mi lakóhelyünk? (Szülőföldünk Pannónia)Mindenhol jó, de legjobb otthon!Hová kötnek a gyökereink?Tanulmányi séta a belvárosbanÉrtékek és neves személyek a lakóhelyünkön"Széptájú Somogy szívemre nőttél!" 
3. A legnagyobb tájon lakom, pusztára néz az ablakom! (Az alföldi tájak hon- és népismereti jellemzői)A szilaj magyar marha a fejét büszkén magasra tartjaÉlet az alföldi településekenAlföldi településtípusok és jellemzőik A házam tetején zsupp fedél van! Akinek nem inge, ne vegye magára!
4. Dombsági tájon lakom, dombokra nyílik az ablakom! (A Dunántúl hon- és népismereti jellemzői)Szél a tölgyet ledönti, de a náddal nem bír! - Élet a dombsági tájakonUdvaromban kicsi ház Suba subához, guba gubához! A domboldalon áll egy régi kunyhóEltűnő jeles napok, szép szokások
5. Hegyek - völgyek - medencék, lakóhelyem a Felvidék! (Az Északi-középhegyvidék hon- és népismereti jellemzői) Szelíd tájon nehéz élet - Életmód a legészakibb nagytájonSzűk völgyekben keskeny falvak Magyar falu a világ örökségei között A palóc és a matyó ünnepi viselet A bölcsőtől a sírig - Az emberi élet állomásai


II. TECHNIKAI ÉS GYAKORLATI ISMERETEK
6. Az ember lakhelye és környezeteLakóhelyünk környezete Környezet, Természet és védelmük Környezetünk technikájaKörnyezetünk károsítása és védelmeKözvetlen környezetünk anyagai A fa, bőr, fém, műanyag tulajdonságai és a belőlük készült tárgyak gondozása Természetes és mesterséges anyagok és vizsgálatuk (gyakorlati óra)A lakás energia és anyagellátásaAz energia és az energiahordozók, hulladékokEnergia átalakítás, energiaforrásokMi "hordozza" az energiát? Hogyan takarékoskodhatunk otthonunkban az energiával?Szemét vagy hulladék? Nem bántja a szemét? 
7. A lakóhely és jellemzéseA lakóhelyek kialakulása és fejlődése A lakás részei Mérjünk és tervezzünk! (gyakorlati óra) A lakás üzemeltetéseA lakás energia és meleg és vízellátása, elektromos áram otthonunkbanElektromos berendezések, balesetek a lakásban Textíliák a lakásban Varrjunk és díszítsünk (gyakorlati óra)Az én házam, az én váram! A lakás ápolása és karbantartása

8. A lakásból kilépveKözlekedjünk biztonságosan!Két lábbal az útonA gyalogos közlekedés szabályai Két kerékkel az útonA kerékpáros közlekedés alapvető szabályai 
&nbsp;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[KÖRTE 6.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10747088&amp;nid=1915556</link><pubDate>2006-05-13 13:32:33</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGTAN és TERMÉSZETI ÉRTÉKEK]]></description><encoded><![CDATA[



TARTALOM 


Miről szól ez a tantárgy?Hogyan tanuljuk a KÖRTE tantárgyat? 




I. EGÉSZSÉGTAN 
1. TESTI, LELKI EGÉSZSÉGÜNKAz egészségtannak is van történeteVigyázz! Veszély!!!"Ép testben ép lélek!" 
2. EGYSZER VOLT, HOL NEM VOLT AZ EMBER Napról napra változunk! Szervezetünk élő határa: "A bőr" Egy kicsi mozgás senkinek sem árt!A táplálkozás, mint életfeltétel Nyisd ki a szemed és csukd be a szád! (Az egészséges táplálkozásról)Beszélgessünk a vitaminokról! (Olvasmány) 
3. KIRE ÜTÖTT EZ A GYEREK?Kisfiúból nagyfiú Kislányból nagylány Lázadás, konfliktusok, lelki viharok - a kamaszkor Milyen vagyok én? (Egy kis önismeret) Milyennek látjuk egymást? A családi közösség (Olvasmány) 
4. CSAK SZENVEDÉLYESEN???Kábító szerek: A kábítószerek... A dohányzás - és a nikotin káros hatásai Az alkoholizmusról "Pót szerek" - élvezeti cikkek (Olvasmány) 
5. MILYEN KÖRNYEZETBEN ÉZRED JÓL MAGAD? (A környezetegészségtan) A környezetegészségtan története Egészségünkre káros anyagok Ne nézd levegőnek! (A levegő környezetegészségtana) A talaj környezetegészségtana A folyékony kincs (A vizek környezetegészségtana ) Természet és egészség - A természetegészségtan (Olvasmány) 









II. TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ÉS VÉDELMÜK 
A TERMÉSZET VÉDELMÉRŐL 
6. NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS A TERMÉSZET VÉDELMÉÉRT Természetvédelem története MÚLTUNKBAN A JÖVŐNK! Természetvédelem Magyarországon MOZGALMAS ÉLET A TERMÉSZETVÉDŐÉ! Mozgalmak a természet védelmértHÉTKÖZNAP ÉS ÜNNEPNAP IS TERMÉSZETVÉDŐK 
7. AZ ÉLŐVILÁG SOKFÉLESÉGE AZ ÉLŐVILÁG GAZDAGSÁGA, A BIODIVERZITÁS ELTŰNŐ SOKFÉLESÉGVESZÉLYEZTETETT NÖVÉNY- ÉS ÁLLATFAJOK UNOKÁINK SEM FOGJÁK LÁTNI! A TERMÉSZETVÉDELEM SIKERES AKCIÓI A TÖRVÉNYES OLTALOM 
8. SZŰKEBB ÉS TÁGABB SZÜLŐFÖLDÜNK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI HAZAI TÁJAKON SOMOGY MEGYE TERMÉSZETI ÉRTÉKEI PROJEKT ÓRA 

 ]]></encoded></item><item><title><![CDATA[SZEMÉT VAGY HULLADÉK?]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10739449&amp;nid=1915130</link><pubDate>2006-05-13 12:29:33</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Környezetvédelem - Hulladék]]></description><encoded><![CDATA[Szemét vagy hulladék?
&nbsp;
Szemét és hulladék az élet minden területén keletkezik (háztartás, ipar, mezőgazdaság, gyógyászat, stb.). A hétköznapi életben sokszor használjuk és gyakran összekeverjük a két fogalmat, pedig környezetvédelmi szempontból fontos különbség van a kettő között. 
Szemétnek hívjuk az olyan haszontalanná vált és általában vegyesen tárolt anyagokat, amelyek további felhasználásáról már lemondtak. 
Hulladéknak pedig azokat az anyagokat nevezzük, amelyek a keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás, stb.) haszontalanná váltak, de anyagonként külön kezelve, szelektíven gyűjtve, még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók.
&nbsp;
Lakásunkban feleslegessé váló anyagokat, háztartási hulladéknak nevezzük, s ide sorolunk minden olyan szilárd és folyékony anyagot, amely otthonunkból kikerül a környezetbe. 
A háztartási (kommunális) szilárd hulladék, melynek leggyakoribb összetevői: üveg, papír, fémek (vastartalmú, nehézfémek, nem vastartalmú), többféle anyagból készült dobozok, fehéráruk (hűtőszekrény, mosógép, stb.), barna áruk (elektromos gépek, mikrohullámú sütő, stb.), háztartási vegyi hulladékok: gumi/gumiabroncs, szerves anyagok, műanyagok. 
A háztartási folyékony hulladék, mely szintén nagy problémát jelent a környezetünk számára. Ide soroljuk a vegyszereket (mosószerek, tisztítószerek, stb.), szennyvízbe kerülő anyagok (pl. mosogatóvíz), melyek a lefolyóba, WC-be kerülnek.
A szennyvíz kezelése a szennyvíztisztító üzemek feladata, mi csak a keletkezését tudjuk befolyásolni azzal, hogy kevesebbet vizet és vegyszert használunk. 
A háztartási szilárd hulladék keletkezésének megelőzésében, szakszerű kezelésében, ártalmatlanításában azonban aktívan részt is vehetünk. 
Ha szelektíven gyűjtjük a hulladékokat, akkor elkerüljük a környezet felesleges szennyeződését.
&nbsp;
Újrahasznosítható hulladékok 
A szelektív hulladékgyűjtés, tehát azt jelenti, hogy a különböző hulladékokat anyaguk szerint válogatják szét, azért, hogy azután könnyebb legyen ezek újrahasznosítása. 
&nbsp;

TUDTAD-E? 
A szelektív gyűjtés nem is olyan egyszerű, mint amilyennek látszik.&nbsp; A kidobásra szánt hulladék tömegének&nbsp; 5 &#8211; 6 %-a műanyag, térfogatát tekintve 20 %. Nézzük csak a műanyagokat! 
A kőolajból, vagy használt műanyagoknak&nbsp; is több fajtája van. Mivel mindegyiknek egy kissé eltérő az anyaga, más a tulajdonsága is. Egyezményes jelzés mutatja, melyik csoportba tartozik a következő 7 kategória közül:
&nbsp;
01 Polietilén-tereftalát (PET) &#8211; üdítős flakonok
02, 04 Polietilén (PE-HD nagysűrűségű, PE-LD kissűrűségű) &#8211; műanyag flakonok, kupakok, zacskók
03 Polivinil-klorid (PVC) &#8211; élelmiszercsomagoláshoz használt tálcák, burkolók
05 Polipropilén (PP) &#8211; vajas dobozok, chips-es zacskók
06 Polisztirol (PS) &#8211; joghurtos edény, műanyag tojástartó
07 Egyéb műanyagok (OTHER)
&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;
&#8222;Felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét!&#8221; (Olvasmány)
Néhány jó tanács minden vásárlónak!
&nbsp;
Egy-egy bevásárlás alkalmával Te is sokat tehetsz a saját környezeted jobbításáért, fenntartásáért! Hogy hogyan? Fogadd meg a következő tanácsokat környezetünk védelme érdekében:
&nbsp;
Ha elromlott a lakásban valami, előbb próbáld megjavítani, s csak azután vásárolj új gépet, ruhaneműt stb. Tanultál róla, mennyire fontos használati tárgyai ápolása, védelme, ez egyben a hosszabb élettartam titka is. Igyekezz tartós, jó minőségű, javítható terméket keresni, az eldobható értéktelen helyett (pl. az egyszer használatos műanyag szatyrok, palackok, elemek stb.). A szeméttelepre kerülő felesleges anyagok nagy része elavult, divatjamúlt, de még javítható anyag. Ha nem sikerül megjavítani, akkor se dobd ki, lehet, hogy alkatrészeit, vagy egyes darabjait még később hasznosítani tudod!
Ha elindulsz a boltba, készíts listát arról amire szükséged van, és aszerint vásárolj! Ne dőlj be a reklámoknak, a különböző üzleti fogásoknak, melyeket arra találtak ki: &#8222;ha már ott vagy vedd meg!&#8221; &#8211; az mindegy, hogy nincs rá szükséged! A boltba vigyél magaddal vászonszatyrot, kosarat, ne fogadj el műanyag zacskót. 
A boltban igyekezz környezetbarát termékeket választani, ha a kínálat megengedi (a tapasztalat szerint, általában ezek drágábbak, hiszen a &#8222;környezetbarát technológia árát&#8221; is belekalkulálják a termék árába). Válaszd az egyszerűen, környezetbarát anyagba csomagolt árut. Ne dőlj be a csábító csomagolásnak, a tartalomra figyelj! Az ajándék becsomagolása felesleges, inkább dugd a hátad mögé vagy kérd meg az ajándékozottadat, hogy csukja be szemét egy pillanatra. Ha teheted, üvegben forgalmazott italokat válassz, és ha visszaváltható, váltsd vissza.
Talán már hallottad, hogy a levegőpumpás termékek nem szennyezik a környezetet, úgy mint a hajtógázos aeroszolok. Ha sűrítményeket, utántöltőket, kevésbé feldolgozott termékeket vásárolsz
nem csak környezetedet, pénztárcádat is megkíméled! (A vizet otthon is hozzá lehet önteni a termékhez) 
Ne vedd meg azokat a termékeket amelyekből veszélyes hulladék lesz. Ha nem nélkülözhetők, csak keveset vegyél belőlük és minél ritkábban használd őket. 
&nbsp;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[HOGYAN TAKARÉKOSKODHATUNK OTTHONUNKBAN AZ ENERGIÁVAL?]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10739449&amp;nid=1915102</link><pubDate>2006-05-13 12:26:02</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Környezetvédelem - Energia]]></description><encoded><![CDATA[Hogyan takarékoskodhatunk otthonunkban az energiával?
&nbsp;
Senki sem szeretne a kelleténél többet költeni, mégis mindannyian kényelmesen szeretnénk élni. Olyan jó tanácsokat olvashatsz a következőkben, melyeket megfontolva nem csak spórolhatsz az energiával, de a környezetért, a természetért Te is sokat tehetsz!
A háztartások energiakiadásai közül a fűtésre költjük talán a legtöbbet. Előfordulhat, hogy &#8211; sokszor tudatlanul- az utcát fűtjük. Az ajtók, ablakok, padlók résein, repedésein át kiszökik a meleg. Ráadásul nem csak a meleg szökik ki, hanem a hideg levegő is beáramlik és huzatossá, hűvössé teszi a lakás egyes részeit. A rések elzárása, tömítése, a hőszigetelés nem kerül sokba. A nyílászárókat (ajtó, ablak) habszivaccsal, vagy fémborítású szigetelővel huzatmentessé tehetjük. Az ajtók aljára gumit vagy filc csíkot is helyezhetünk.
&nbsp;
De a gázzal, olajjal vagy széntüzelésű készülékekkel fűtött helységek üzemeltetéséhez friss levegőre van szükség.
Ilyen helyen tilos a szellőztetés!
&nbsp;
Ha otthon cirkogejzírrel, vagy egyedi kazánnal fűtitek a lakást, gondoskodj róla, hogy a fűtés csak akkor legyen bekapcsolva, amikor szükséges. Például ha senki nincs otthon, szellőztetés előtt stb. érdemes leállítani a fűtést. Állandó fűtésre csak akkor van szükség, ha a hőmérséklet fagypont alá süllyed. 
Nem kerül semmibe, de a fűtéssel takarékoskodhatsz, ha alkonyatkor besötétíted a szobádat, mert ezzel megakadályozod, hogy az ablakon át a hő elvesszen. A fűtőtest mögé a falra, ha alumínium fóliát teszel, akkor megakadályozod, hogy a meleg a falon át távozzon. 
A fűtési szezon előtt gondoskodni kell a fűtőberendezések karbantartásáról, mert csak akkor működnek jól, ha megfelelően gondozzák őket. Régi tapasztalat, ha többször szellőztetsz, rövid ideig, intenzíven, a levegő frissebb lesz és gyorsabban felmelegszik, mint a hosszabb ideig tartó szellőztetés után. Párologtatóval megfelelő értékek között tarthatod a levegő páratartalmát és ez a hőérzetet is növeli. 
&nbsp;
Minél többet főzöl egyszerre, annál többet spórolsz. Ez furcsán hangzik, de vannak ma már olyan osztott főzőedények, melyekben egyszerre többféle zöldséget is lehet főzni ugyanazon a lángon. Jó, ha az étel és a tűzhely szempontjából megfelelő méretű lábost választasz. A láng soha ne érjen túl a lábos alján, mert akkor az a konyhát melegíti és nem az edényt &#8211; és ez nagyon költséges, valamint energiát pazarol! Ugyanígy az is felesleges pazarlás, ha az étel mennyiségéhez képest túl nagy vagy túl kicsi edényt használsz. Használj fedőt, és vedd alacsonyabbra a hőmérsékletet, ha az étel már forrni kezd. Darabold apróra a megfőzni kívánt ételt (pl. burgonya, zöldbab, stb.) akkor gyorsabban megfő. 
Ügyelj arra, hogy sütés közben a sütő ajtaja jól záródjon! A sütőt az étel elkészülte előtt 8-10 perccel kapcsold ki, hogy kihasználd a sütő melegét!
&nbsp;
A hűtőt a tűzhelytől távol helyezd el, vagy legalább hagyj közöttük helyet!
Mindig ellenőrizd hogy jól záródik e a hűtőszekrény ajtaja. Ezt könnyen megvizsgál-hatod! Ha egy papírcsíkra rácsukod az ajtót, és az szorosan rögzül, nem csúszik ki, az jól zár. Ellenkező esetben olcsón vásárolható új ajtószigetelő. Rendszeresen tisztítsd a hűtő hőleadó radiátorát!
Bár a világítás kevesebb energiát fogyaszt mint a fűtés vagy a főzés, egy kis odafigyeléssel itt is pénzt takaríthatsz meg!
Például, ha égő helyett fénycsövet vagy energiatakarékos égőt használsz.
Ne égesd feleslegesen a villanyt, de ügyelj a jó világításra, mert a gyenge világítástól a látásod károsodhat!
Ahol nincs szükség nagy fényerőre, ott használj gyengébb teljesítményű égőket! Olvasáshoz, tanuláshoz jobb az irányított fény!&nbsp;Ha választhatsz inkább természetes fénynél, ablaknál tanulj!
&nbsp;
&nbsp;
&nbsp;
Forrás: Kiss Gábor: KÖRTE 5. évfolyam, 132-133.]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Hová kötnek a gyökereink?]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10739449&amp;nid=1915069</link><pubDate>2006-05-13 12:17:28</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Kaposvár története (Forrásfeldolgozás)]]></description><encoded><![CDATA[HovHová kötnek a gyökereink? (Forrásfeldolgozó óra)
&nbsp;
Kaposvár, Somogyország fővárosa, vagy ahogy ma nevezik a &#8222;festők városa&#8221;, 1999-ben ünnepelte várossá avatásának 250. évfordulóját. Az 1749-ben, hét domb között alapított város a belső-somogyi és zselici dombok lábai között épült. 
&nbsp;
Kaposvár 135 méter tengerszint feletti magasságon az évszázadok óta egyre gyengébb vizű Kapos &#8211; folyó két oldalán fekszik. 
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az eltérő termelést folytató tájak adottságai kedvező hatással voltak a város életére, amit fokozott a vidék kedvező fekvése. A forgalmas kereskedő utak közelsége, a nagy vásárok sok embert vonzottak. A dombok adta védelem, nagy erdőségek, a jó talaj és éghajlati viszonyok, segítették az itt élők életét.
&nbsp;
&nbsp;
Kaposvár története dióhéjban
&nbsp;

Régészek kutatják városunk múltját (Olvasmány)
Nagyon érdekes mesterség a régészet, különösen ezen a vidéken, ahol több évszázad alatt sok nép megfordult, építkezési-, életmódjukhoz és szokásaikhoz kapcsolódó tárgyi emlékeket hagytak maguk után. Többek között ezek felkutatásával, meghatározásával következtetnek az egykori emberek életmódjára, viselkedésére, szokásaira. 
A régészek leírásait, s feltárásokból, sírokból származó tárgyakat: pénzérme, használati tárgyak, fegyverek, csontok a múzeumok legféltettebb kincseiként őrzik.
&nbsp;
Miről számoltak be a régészeti kutatások?
Az időszámításunk előtti IV &#8211; V. évezredtől folyamatosan lakott volt az a terület, ahol a város ma áll. Ezt bizonyítja az a gazdag régészeti leletanyag, ami már a csiszolt kőkori idők nyomairól tanúskodik. A népvándorlás korának embere is áthaladt városunk területén (földgyűrűk, földvárak nyomára bukkantak a kutatók). Honfoglaló magyar őseink a dombokon kialakított településeket részesítették előnybe, ez ad magyarázatot az Ivánfán, Kecel-hegyen, Gilicén, Szentjakabon található első települések nyomairól. Az akkor bővizű, hajózható Kapos &#8211; folyón 4000 évvel ezelőtt kelták szállították áruikat. A rómaiak az időszámítás előtti első századtól kezdve kiépítették a megyét keresztül fonó úthálózatot, melynek jelentős állomása volt Kaposvár. 
Régészeti kutatások eredménye, hogy kiderült, a város délkeleti részén lévő szentjakabi monostor is egy egykori római épület alapjain állt. Téglamaradványok és korabeli üvegedények bizonyítják a római kultúra jelenlétét, míg a Cseri városrészben több avar kori sírt tártak fel.
&nbsp;
&nbsp;

A város hét dombra épült, mint Róma 
&nbsp;
Államalapító Szt. István királyunk, 1009-ben a pécsi püspökség határait kijelölő alapítólevélben említi először a Kapos, Copus nevét. Ekkor a város jelenlegi vidéke, a területe a Somogyvár központú nemzetségfő várához tartozott. 
A 11. században a győri nemzetség őse, Atha &#8211; Ottó somogyi ispán monostort alapít a Szent Jakabi dombon (1061-ben). A monostor felszentelésén megjelentek az akkori jelentős uralkodó személyiségek, Salamon királyunk és Géza herceg is. 
Az alapítólevél rövid (975 szavas) összefoglalóját közel 50 éve találták meg, mely egy 1377-ben keltezett ítéletlevél része volt. Voltaképpen ez Kaposvár első oklevele, mely a városról és környékéről ad hiteles leírást. Nagy Emese régész kutatta a szerzetesek által lakott egykori monostort, aki két nagyobb épület, egy nyolcszögű kápolna és a kolostor épületét tárta fel. Az 1500-as években 6 szerzetes lakott e falak között.
&nbsp;
Az első vár építését IV. Béla királyunk rendelte el, s 1273-ban már közgyűlést is tartottak falai között (a vár a mai Pláza helyén állt). Ezután a Kapos és a vár neveket mindig összekapcsolták, kihangsúlyozva a vár jelentőségét. 
A 16. században, amikor a törökök veszélyeztették a megyét, megkezdődött a vár megerősítése, s a korabeli írásokban királyi várként szerepelt. Dersfy Farkas István Kaposvár védelmére 50 lovast és 50 gyalogos katonát rendelt. A vár környékén biztonságban éltek az emberek, hiszen a Kapos vize mocsaras, járhatatlan vidékké változtatta a tájat. 
Sziget vára után a Kapos vára volt a legjelentősebb ezen a vidéken. (a Dráva &#8211; Balaton védelmi láncában).
A vár török kézre kerülésével kapcsolatban nincsenek megegyező vélemények. Elterjedt elmélet 
szerint a megszökött kapitányt, Szél Pétert gyávaságáért Pápán felakasztották, így harc nélkül került török kézre a vár. A török megszállás alatt magyar lakos itt nem élt, elmenekültek és csak szerb kézművesek &#8211; iparosok szolgáltak.
1686 tavaszán Eszterházy Pál megvette ezt a területet. A várat 1688-ban Bádeni Lajos császári tábornagy háromnapos ágyútűz után elfoglalta.A városban 100 ház volt, melyekben katonák laktak. Egy írásos emlék szerint: &#8222;Ez a terület nem terjeszkedik ki messzebb, mint félórányira körben. Pusztán egy majorház és a házak foglalják el a területet. &#8230;Van egy elpusztult falu, melyet Toponárnak neveznek.&#8221;
&nbsp;
1702-ben a bécsi haditanács rendeletére felrobbantják a várat (a lázadó magyarok elrettentésének ürügyén), s a romokból magtárak, börtönök, lakóházak épülnek. A lakosok jobbágysorba kerültek vagy elmenekültek.
Tíz évvel később, egy 1712. okt. 1-én Kismartonban kiállított hercegi oklevél engedélyezte a letelepedést. Így megkezdődhetett a betelepedés, bár ekkor a város területe alig haladta meg a 250 holdat. Az első népszámláláskor (1784-1785) a város lakossága 2126 fő volt. 
A 18. század végére a városka elérte a magyarországi átlagos városi szintet. Falai között volt orvos, gyógyszerész, bábos, tanító, jogász, és természetesen katolikus pap. 1779-ben kezdődött meg a nemzeti iskola 3 osztályában a tanítás. 
Megjelentek az üzletek, középületek épültek, gazdag kereskedők, iparosok telepedtek le. Bár néhány utca volt ekkor még a város, a mai Kossuth-térre jártak az emberek piacra. 
A házak nagy része hézagosan épített tömés vagy vályog épület volt szalmával vagy náddal fedve. A kerítések helyett fa karók álltak a házak előtt, melyek egy &#8211; egy nagyobb esőzés után kapaszkodóként szolgáltak a csúszós sáros utakon.
&nbsp;
A múlt viszontagságai után gyorsan fejlődő jövő
&nbsp;
1749-ben már városként került Kaposvár a térképre. Ezután gyors fejlődés kezdődött, kisüzemek (céhek) és kisiparok, iparosok jelentek meg.
Az 1700-as évek végén Csokonai Vitéz Mihály megírja a Dorottya &#8211; A dámák diadala a farsangon c. vígeposzát és művében Somogyországnak nevezi ezt a területet. 
A város rohamos fejlődése akkor indulhatott meg, amikor Beszédes József lecsapoltatja a Kapos-völgyét. Így az addigi mocsaras-vizes területek is beépülhettek, utak készültek és lakhatóvá vált a terület. 
1835 &#8211; ben a &#8222;virágos város&#8221; díszpolgárának választja meg gróf Széchényi Istvánt, a legnagyobb magyart. Kaposváron az 1800-as évek közepén (1851) Haidekker Pál alapította Magyarország első szappangyárát. Donner János serfőző mester (1857-ben) a Kaposon túl építi fel lakóházát, így alapítója és máig névadója lett a Donneri-városrésznek. 
&nbsp;
&nbsp;
1869-ben tartott választáson a város, a száműzetésben élő Kossuth Lajost választja meg képviselőnek. Kossuth városhoz írt levele a levéltár féltett kincsei közé tartozik. A város díszpolgárának szobrát 1911-ben a híres Kopits János készítette el. 
&nbsp;
Kaposvár, Kaposvár &#8211; Köszöntjük kedves utasainkat!
&nbsp;
Ezt először 1872-ben hallották a vonatról leszálló utasok a kaposvári vasútállomáson. A Budapest-Zágráb vasútvonal kiépítése jelentős fellendülést adott a városnak, ezáltal fontos kereskedelmi, közlekedési központ lett. 
A város fejlődésének kedvezett Németh István polgármester működése (1895 &#8211; 1911), aki a falusi mezővárosból egy, az akkori iparosodó-mezőgazdasági megyékhez hasonló megyeszékhelyet képzelt el. 
Ekkor épült a cukorgyár, mely a Dél-Dunántúl legnagyobb és legkorszerűbb mezőgazdasági ipari üzemének számított. Itt állítottak elő először hazánkban kristálycukrot, melyet külföldre is szállítottak.
A világháborúk idején a város fejlődése megállt, s a lakosságot is megtizedelték a háborús események. A háborúk után a város fejlesztése &#8211; orosz mintára észak-északnyugaton folytatódott, ahol felépült a hagyományoktól idegen, új szocialista városnegyed, a négy- és tízemeletes panelházakból álló Kalinyin-negyed. 
Az 1929 &#8211; 33 közötti nagy gazdasági világvállság idején a városban lévő nagy ipari üzemek sorra bezártak: vasgyár, sörgyár, kocsigyár, több malom. Csak a cukorgyárnak sikerült túlélni a nehéz időszakot. 
1942-ben kapott megyei rangot a város. Dr. Vétek (később: Kaposváry) György polgármester a munkanélküliség és a nyomor eltüntetésére meghirdette a &#8222;virágos Kaposvárért&#8221; mozgalmat. 
A városvezetők legfőbb törekvése a város szebbétételével a súlyos szegénység és nyomor eltűntese volt. Munkanélküliekkel felásatta a járdaszegélyeket, csinosított a parkokat és az utcákat. A több tízezer virággal így szerették volna eltakarni a szomorú valóságot. A mozgalom valóban sikeres volt, hangulatossá tette a belvárost, így vált Kaposvár &#8222;virágos várossá&#8221;. 
&nbsp;
A város híres szülötte Nagy Imre (1896-1958), aki földművelésügyi miniszter, majd belügyminiszter is volt, s 1953-1955 között Magyarország miniszterelnöke volt. 1965-ban hazaárulással vádolták meg, majd 1958-ban kivégezték. Az 1956-os forradalom kitörésének 40. évfordulójára Paulikovics Iván készítette el a tragikus sorsú miniszterelnök szobrát, mely a megyeháza előtt látható. 
Az 1950-es évek városfejlesztésében épült a Húskombinát, a Pamutfonó-ipari Vállalat és a Ruhagyár. 
Kaposvár napjainkban lett igazi iskolaváros, sok általános iskolája, több mint tíz középiskolája, valamint a Kaposvári Egyetem több kara, mely a tanítóképzéstől az agrárszakemberek oktatásáig meghatározó új arculatot alakít ki városunknak. A szakképzésben is gazdag a lehetőségek sora intézményeinkben: környezetvédelmi technológus, egészségügyi-, élelmiszeripari-, közlekedési-, kereskedelmi-, és építőipari szakmunkásképzés folyik.
A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága által szervezett kiállítások településünkön gazdag szellemi és művészeti örökségről tanúskodnak. Az országosan is jelentős Rippl-Rónai Emlékház, a Vaszary-képtár, s több egyesület &#8211; galéria kiállításai révén büszkén mondhatjuk, hogy Kaposvár a &#8222;festők városa&#8221;.
A megyei Levéltárban folyó sokoldalú helytörténeti valamint regionális kutatás és publikálás régóta túlmutat Somogy határain. A Csíky Gergely Színház évek óta színvonalas előadásaival több alkalommal az országos színháztalálkozón, vagy nemzetközi versenyeken ér el szép sikereket. 1911-ben gördült fel először a színházban a függöny, s Erkel Ferenc: Hunyadi László operája szólalt meg, majd a pozsonyi színtársulat a Cigánybáró c. operettet játszotta.
&nbsp;
&nbsp;

Híres emberek Kaposváron&#8230;
&nbsp;
1790-99. Csokonai Vitéz Mihály ezekben az években két alkalommal is jár a városban.
1852. jún. 29. Ferenc József, az Osztrák-Magyar Monarchia császára Kaposvárra látogat.
1860-as években fellépett városunkban Blaha Lujza, a &#8222;nemzet csalogánya&#8221;.
1909. nov. Kaposváron járt Ady Endre.
1919. ápr. 19. Városunkban járt Móricz Zsigmond.
1925. jan. 19. Bartók Béla hangversenyt adott Kaposváron.
&nbsp;]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Vizsgálódás lakóhelyünkön]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10739449&amp;nid=1914966</link><pubDate>2006-05-13 12:03:34</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Mindenhol jó, de legjobb otthon!]]></description><encoded><![CDATA[
 
Hol van a mi lakóhelyünk?

Földünkön az emberek lakóhelyét a kontinenseken találod, melyek közül mi Európát, a tágabb lakóhelyünknek nevezzük. 
A mi hazánk Magyarország, Közép-Európában fekszik, a Kárpátok hegységeivel körülölelt Kárpát-medence középső részén. Természeti-gazdasági adottságai alapján az országot nagy tájakra szoktuk osztani. Könyvedben azokról a tipikus hazai tájakról olvashatsz, melyek az ott élők életmódját nagymértékben meghatározták. 
A Te szűkebb lakóhelyed is magán hordozza az alföldi, a dombsági vagy a hegyvidéki tájak jellegzetességeit, így akár ezt magad is megvizsgálhatod. Az a hely ahol a mindennapjaidat töltöd, sok kedves emlék fűz, a lakóhelyed, s az az érzés, mely ideköt a hazaszeretet. A lakóhelyedhez számos emlék kapcsol, a kötődést a gyermekkori emlékek, a családi, rokoni szálak is erősítik.

Ha tudni szeretnéd &#8222;hova kötnek a gyökereid&#8221;, az honnan származol, mi jellemző szűkebb lakó-helyedre, olvass, kérdezz, járj utána! Ismerd meg a az itt élők hagyományait, szokásait! 
Ahhoz, hogy lakóhelyed hagyományai tovább éljenek, Neked is őrizni, ápolni kell azokat!





Vizsgáld meg Lakóhelyedet!
Nézz utána a következő szempontok alapján milyen jellemzői vannak szűkebb lakóhelyednek!
&nbsp;

Ahány ház, annyi szokás!
&nbsp;

Lakóhelyemre jellemző természeti tényezők:
&nbsp;
A település földrajzi fekvése, helyzete
- Melyik nagy tájon fekszik, mi határolja?
- Milyen közlekedési lehetősége volt az itt lakóknak (régen/ma) ?
- Mely környező településsel van/volt szoros kapcsolata? Melyek hatottak fejlődésére? Hogyan?
- Közigazgatási, egyházi hovatartozás (volt e királyi vagy uradalmi, egyházi birtok)?
Kőzetek, talaj
- Melyek az uralkodó felszínformák: síkság, dombság, hegység?
- Vannak-e/ voltak-e, a felszínen vagy felszín közelben hasznosítható kőzetek, ércek? 
- Ha voltak ezt helyben használták fel (hol?) vagy elszállították (hova?) ?
- Vannak-e felhagyott bányák? Milyen ma ezek állapota?
- Milyen a település és környékének talajminősége? 
- Találunk-e a kövekre, talajra utaló népdalokat, mondákat, meséket?
- Maradtak e fenn a természeti emlékekkel (barlangok, üregek, teraszok, ősmaradványok, jelentősebb földcsuszamlás, földrengés, vulkánkitörés stb.) kapcsolatban hasonlók?
A víz, éghajlat
- Források, patakok, folyók előfordulása, helye, hatásuk a település életére.
- Ismernek-e az itt lakók meséket, mondákat ezek gyógyító erejéről?
- Honnan ered a patakok, folyók, holtágak elnevezése? Voltak e nagy árvizek?
- Tartoztak e a településhez állóvizek (tavak, ciszternák, lóúsztatók, libaúsztatók, kenderáztatók, völgyzárógátak, malomtavak) ?
- Őriznek e az itt élők emlékeket egykori tavakról, mocsarakról szikes tavakról? 
- Emlékeznek e valamilyen történelmi eseményre, csatára, híres emberhez kapcsolódó mondára, e vizekkel kapcsolatban?
- Ismernek-e az itt lakók időjárásjósló népi megfigyeléseket? Időjárással kapcsolatos jeles napokat?
Növények, állatok
- Milyen természetes növénytársulás jellemző a lakóhelyed környékén (régen/ma)?
- Mely jellegzetes vadon élő, vagy termeszthető növényeket használták gyakran az itt lakók? Megtaláljuk e ezeket díszítőmotívumként, népdalban, gyermekdalban?
- Tartottak-e haszonállatokat , vannak e ősi háziállatokra utaló leírások, képek?
- Milyen hagyományok kapcsolódnak az állatok tartásához (foglalkozások, eszközök stb) ?
- Vannak e érdekes megfigyelések állatokkal kapcsolatban (pl. vándor- vagy énekes madarak, ragadozó állatok stb) ?
&nbsp;
Lakóhelyemre jellemző társadalmi &#8211; gazdasági jellemzők:
&nbsp;
A település jellemzői
- Honnan ered a település neve? Mit ábrázol a címere? Mi e címer története?
- Honnan származnak lakói? Mit tudsz meg történelmi múltjukról, vallásukról?
- Mi befolyásolta a település alakjának kialakulását, a házak elhelyezkedését, az építkezést?
- Milyen alakja van a lakóházaknak, a lakóház jellegzetességei, helységei, berendezési tárgyai?
Gazdálkodás, gazdasági élet
- Mit termeltek régen, hogyan változott mára? Miből éltek az itt lakók? Voltak e különleges foglalkozások?
- Melyek gazdálkodás jellemzői, hogyan s mivel művelték a földeket?
- Jellemző volt e az erdő és vadgazdálkodás, vannak e a halászatnak hagyományai?
A lakosság életmódja
- Jómódban éltek e az emberek? Hogyan változott ez az évek folyamán?
- Mikor voltak nagy építkezések? Épült e templom, uradalmi ház, kastély a településen?
- Mivel táplálkoztak az itt élők? Vannak-e jellegzetes ételek (ünnepnap, hétköznap) ?
- Mely hagyományokat ápolták és ápolják ma is az emberek? 
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;- Mi jellemző a népviseltre, motívumokra, hogyan díszítették hétköznapi tárgyaikat?
&nbsp;
&nbsp;

Forrás: Kiss Gábor (2002): KÖRTE Környezet- és Természetvédelmi Munkatankönyv, 5. Hon- és Népismeret]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Miben különbözik a tudományos előadás egy iskolai referátumtól?]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10739449&amp;nid=1914762</link><pubDate>2006-05-13 11:24:12</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[A 2005 őszén Csillebércen tartott Kutató Diákvezetők II. Országos Konferenciájának előadása ]]></description><encoded><![CDATA[Az előadás innen letölthető.

A Csillebérci Diáktábor adott otthont a Kutató Diákvezetők II. Országos&nbsp; Konferenciájának 2005. szeptember 11-12-én, melyen a Kutató Diákok&nbsp; Országos Szövetségének vezetői, a határon innen és túl működő&nbsp; középiskolai diákkörök diák-vezetői részére, valamint a regionális,&nbsp; illetve az országos TUDOK konferenciák diákszervezőinek rendeztünk. A&nbsp; konferencia a rendkívül sikeres tavaly első ízben megrendezett&nbsp; konferencia folytatása volt, ahol a diák-vezetők továbbképzése,&nbsp; oktatása, illetve összeismertetése volt a cél. 

A rendezvényt Göncz Kinga Ifjúsági, Szociális Családügyi és Esélyegyenlőségi Miniszter nyitotta&nbsp; meg, majd kötetlen beszélgetést folytatott a diákokkal. A továbbiakban&nbsp; Sulyok Katalin a Kutató Diákok Országos Szövetségének elnöke mutatta be&nbsp; a Kutdiák mozgalmat és ismertette annak programjait, majd Dobák Judit&nbsp; PhD hallgató, egyetemi tanársegéd tartott előadást a csapatépítésről és&nbsp; a tudományos civil szervezet alapításának feladatairól. 
Ezek után Kiss&nbsp; Gábor volt Kutdiák, majd Kutató tanár, illetve jelenleg a Kutató Tanárok Országos Szövetségének koordinátora mutatta be a különbséget a&nbsp; tudományos előadás, illetve az iskolai referátum között. Ezt egy a&nbsp; diákköri vezetőknek ajánlott program követett, ahol a Türei Dénes a&nbsp; szövetség alelnöke mutatta be azt a prezentációt, melyet a mozgalom&nbsp; népszerűsítésére készített a szövetség Kommunikációs Csoportja. Vacsora&nbsp; után ismerkedéssel, majd kiscsoportos beszélgetésekkel folytatódott a&nbsp; program, ahol 3 téma körül folytak a viták, beszélgetések:&nbsp;&nbsp;&nbsp; . diákkörök működésének problémái, lehetőségei, feladatai. konferenciák (elsősorban a regionális és az országos TUDOK) szervezésének fortélyai,. pályázatok Kutdiákon innen és túl. 
A konferencia másnapján Friedlander Elza Pro Scientia díjas, volt kutató&nbsp; diák tartott előadást eddigi pályájáról, tapasztalatairól, akit&nbsp; Kolostyákné Pljesovszki Zsuzsanna követett, az általa vezetett rendkívül&nbsp; sikeres diákkör működésének bemutatásával. Az előadások sorát Kovács&nbsp; Levente zárta, aki a horvátországi "S3" táborban szerzett&nbsp; tapasztalatairól számolt be a hallgatóságnak. A hivatalos programot a&nbsp; Kutató Diákok Országos Szövetségének volt elnöke és ügyvezető elnöke&nbsp; Szalay Máté konferencia-összefoglalója zárta, aki előadásával további&nbsp; vitákat, javaslatokat, beszélgetéseket generált. A konferencia hivatalos&nbsp; és nem hivatalos végeztével a résztvevők új ismeretekkel és&nbsp; tapasztalatokkal gazdagodva, de emellett új barátokkal is tértek haza az&nbsp; idősebb korosztály számára "kultikus" helyszínről.&nbsp;&nbsp; 
Ezúton is szeretnénk megköszönni a Mobilitás, illetve a Budapest Város&nbsp; Önkormányzatának Kulturális Bizottsága, valamint szponzoraink&nbsp; hozzájárulását a konferencia megvalósulásához.&nbsp;&nbsp;
Forrás:&nbsp;http://www.infoparkrt.hu/modules.php?name=News&amp;file=article&amp;sid=462]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tehetséggondozó tanárok a kutató diákokért]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=10739329&amp;nid=1914279</link><pubDate>2006-05-13 10:05:35</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Magyar Tudomány]]></description><encoded><![CDATA[&nbsp;
&nbsp;Magyar Tudomány, 2005/3 337. o.
&nbsp;
Tehetséggondozó tanárok a kutató diákokért 
Napjaink tudományos-technikai forradalma, a hétköznapokban is megfigyelhető innovációk a tizenéves korosztályt is nyitottá teszik a tudományos kutatásra, a kutatás-fejlesztés irányába. Mint tudjuk, a középiskolai évek meghatározók az ember életében, hiszen ekkor tekint a diák magára és a környezetére a megértés olyan logikus rendszerének igényével, amely épp a tudományos megközelítés sajátossága. Mindezt erősíti, hogy a tudományos vizsgálódás, a kutatás-fejlesztés az önmegvalósítás olyan eszköze, mely kellő kitartás mellett sikerélményt hoz, és mert a vizsgálható területek és módszerek sora elvben is végtelen. Az értelmes kutató diák a "felkent" tudós egyenrangú partnere lehet, és ezzel olyan korosztályi-társadalmi korlátokat dönthet le, melyek gondolatait, érzelmeit, egész tizenéves létét korábban korlátok közé szorították. Ezt felismerve indult meg 1995-ben hazánkban egy olyan szerveződés, amely felkarolja a tehetséges, az átlagosnál érdeklődőbb, kreatívabb, aktívabb középiskolásokat. Azokat a diákokat, akik a tehetségükön túl a mindennapi gyakorlatban is szeretnék kipróbálni képességeiket egy, a számukra izgalmasnak ítélt tudományterületen. 
A Kutató Diákok Országos Szövetsége olyan kezdeményezés, amely a tehetséges, motivált középiskolások számára biztosít kutatási lehetőségeket a legjobb hazai kutatóhelyeken. A diákok és a kutatásban segítő tanáraik, mentoraik egymásra találását egy olyan könyv segíti, amely a mentorok listáját is tartalmazza. Már az első, 1996-os mentorlista is közel háromszáz tudományos műhelyt sorolt fel, melynek száma 2003-ra hatszázharmincra növekedett. A tehetséges középiskolásokat váró kutatóhelyek Soprontól Szarvasig harminckilenc magyar városban találhatók. Vannak mentoraik Ausztriában, Kanadában, Romániában, Szerbiában és az Amerikai Egyesült Államokban is. A kutatható témákat az abortusztól a zsírsavanyagcseréig, közel 2700 címszó fedi le. Mentornak jelentkezett a Nobel-díjas Oláh György éppúgy, mint a Magyar Tudományos Akadémia további száztizennyolc tagja. A mentorok listáját tartalmazó füzet minden év elején az összes hazai és környező országbeli magyar középiskola igazgatójához eljut, és több mint ezer kutató középiskoláshoz személyesen is megérkezik. A diákok kiválasztásában alapelv, hogy a mentorlista olyan diákok kezébe kerüljön, akik már valahol bizonyítottak, vagy akikre a környezetük felfigyelt. A mozgalom védnökségét Mádl Ferenc köztársasági elnök, Magyar Bálint oktatási miniszter és Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke vállalták el. 
1999-től Tehetségsegítés címmel rendszeresen megrendezzük a hazai és a határainkon túli magyar iskolákban tanító középiskolai tanárok konferenciáját, akik elkötelezett segítői a mozgalomnak. A tanárok munkájának segítésére tanár-diák kutatócsoportokat, internetes virtuális nemzetközi teameket szervezünk, változatos publikálási lehetőséget teremtünk oktatási segédanyagoknak. Hasonlóan fontos elemként tanári munkacsoport alakult a kutató-tehetséggondozó tanár fogalmának és küldetésének definiálására és azoknak a feltételeknek a megfogalmazására, melyek a középiskolai tanári munka mellett a hatékony tehetséggondozás és képességfejlesztés kialakításához szükségesek. A munkacsoport eddigi gondolatainak összefoglalását az alábbiakban tesszük közzé. 
Ki a kutató-tehetséggondozó tanár? 
(1) Olyan tanár, aki oktató-nevelő munkája mellett kutatómunkát is végez, ideértve, hogy publikál és/vagy tudományos fokozata van. (Például egy kutató diákkal együtt végzi a kutatómunkát, mintegy szakmai vezetőjeként, irányítójaként.) 
(2) Olyan tanár, aki a tanító-oktató tevékenysége mellett kutató tevékenységével vagy a múltban végzett kutatásával, személyiségével és pedagógiai tapasztalatával azokat a tanítványait segíti, akik valamely tudományterületen elmélyült kutatómunkát folytatnak. (Elsősorban nem szakmai segítséget vagy újabb tanítási elemeket ad át, hanem olyan készség- és képességfejlesztést folytat, ami a felnövekvő diákokban a kutatói attitűdhöz szükséges értelmi, érzelmi és gyakorlati készségek és képességek fejlődéséhez járul hozzá.) 
A kutató tanár feladatai: 
* A tehetséges diákok felismerése, gondozása, személyiségük fejlesztése. (A kutató személyisége: személyiségjegyek, életpálya, lehetőségek; a kutatás sajátossága - társadalomtudományok, - természettudományok; a kutatás módszerei; a kutatómunka bemutatása - képben, rajzban, ábrán, előadás formájában, cikkírás, összefoglaló-készítés) 
* Diákok bevonása a kutatásba, közös kutatás a diákokkal, teamszervezés. (amennyiben a kutató tanár maga is végez kutatómunkát, hasznos, ha diákjait bevonja e munkába; eleve közös tanár-diák kutatócsoportot alakít, és/vagy diák kutatóteameket szervez, menedzsel) 
* A kutató diákok biztatása, lehetőségek-kapcsolatok keresése: pályázatok, versenyek, konferenciák stb. Gondos előkészítés után ezek értékelése, tanulságok levonása. (Kreatív tanár-kreatív diák viszony kialakítása) 
* Pályaorientáció, a diákok felkészítése az egyetemi továbbtanulásra, az ott elvárt munkára. (Jövőkép és lehetőségek - a továbbtanulás; élet az egyetemen; például hogyan kell elkészíteni egy évfolyamdolgozatot, diplomamunkát) 
Az idei konferencia is megmutatta, hogy a tehetséggondozás sok tanár szívügye, akik saját szabadidejük feláldozásával is hajlandóak foglalkozni a tehetségek felkutatásával és segítésével. A résztvevők megismerkedhettek a magyarországi és a környező országokban használatos technikákkal, valamint a nagyvárosokban és vidéki kisebb településeken folyó tehetséggondozással, illetve a gimnáziumi és az egyéb közoktatási intézményekben folyó munkával is. A tapasztalatok bizonyították, hogy a hátrányos helyzetben lévő fiatalok között is igen gyakorta vannak tehetséggondozásba bevonandó diákok, akiket megfelelő módszerekkel képesek vagyunk helyzetbe hozni. 
Az idei konferencia jó alapot adott arra, hogy a mozgalomban tevékenykedő tanárok egy internetes ötlettárat állítsanak össze olyan módszertani anyagokkal, melyek a tudományos diákkörök szervezésében-vezetésében, a készség- és képességfejlesztésben vagy a tehetséggondozásban adhatnak segítséget az e területen tevékenykedőknek Ezen anyagokat a Kutató Diákok Országos Szövetségének honapján: www.kutdiak.hu lehet megtekinteni. 
Megfogalmazódott egy közös álláspont - egy érdekképviselet gondolata is, mely a tervek szerint Kutató Tanárok Szövetsége néven olyan egyesületté alakulhatna, mely nemcsak felkarolja és összegyűjti a kreatív tehetséggondozó tanárokat, hanem figyelemfelkeltő-motiváló tevékenysége során az egyetemi tanárképzésben, a továbbképzések rendszerében is megalapozná a tehetségkutató, tehetségpártoló tanári attitűdöt. Javaslatot tenne az Oktatási Minisztérium felé, hogy a tehetséggondozásra szánjon óraszámot, és teremtse meg a középiskolai kutatói tanári lét feltételeit. (Ezzel kapcsolatosan a konferencia résztvevőinek véleménye szerint állásfoglalás és garancia kéne az óraszám emelésére a "kísérletezős" szaktárgyak esetében.) A szövetség foglalkozna mintakönyvek terjesztésével, módszertani és szakmai anyagok kidolgozásával is. 
A Kutató Diákok Országos Szövetsége által szervezett novemberi Tehetséggondozás 2004 elnevezésű konferencia bebizonyította, hogy a kutató diákok és az őket segítő kutató tanárok a legfontosabb alapkövei közé tartoznak, hogy Magyarország is tudástársadalommá váljon. A tudástársadalom értékmérője, hogy mennyi és milyen minőségű újítás, innováció, kutatási-fejlesztési eredmény jön létre. A diákköri munkában született alkotások többnyire szubjektívek, de megjelenik a vitatott és nem lezárt kutatási eredmények feltárása és értelmezése, éppúgy, mint a természeti, gazdasági, társadalmi és egyéni problémák megismerése, értelmezése, modellezése. Mindehhez talán most érkezett el az idő, hogy a tehetséggondozás mint új pedagógiai kihívás, hatékonyan lépjen előre a kutató középiskolás diákok eredményesebb nevelése érdekében. 

Kiss Gábor - középiskolai tanár, PhD-hallgató, Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium, Kaposvár 
Lagzi István László - tudományos segédmunkatárs, PhD hallgató, ELTE TTK Fizikai Kémiai Tanszék ]]></encoded></item></channel></rss>
